Az EU-s integráció erősítéséről szól a vagyonnyilatkozati rendszer átemelése
A kormány a döntésével eleget kíván tenni a nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetéseknek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán Kocsis Máté bejelentésére reagálva, amely szerint bevezetik Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Az alkotmányjogász ismertette a két vagyonnyilatkozati rendszer között fennálló legfontosabb különbségeket, emellett a baloldali sajtó aktuális kommunikációjára is reagált, amely szerinte válságos erkölcsi állapotra utal.„Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a hazánkban jelenleg fennálló vagyonnyilatkozati rendszer Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszerei közé tartozik, ennek ellenére folyamatosan nemtelen bírálatok érték mind Brüsszel, mind a magyar baloldal részéről”
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán a Fidesz frakcióvezetőjének bejelentésére reagálva, amely szerint bevezetik Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét.
Különbségek a hazai és az Európai Parlament rendszere között
Az alkotmányjogász kifejtette, a jelenleg hatályos hazai törvény értelmében a képviselő köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen szabály az EP-képviselőkre nem vonatkozik, esetükben nem tartozik a kötelezően csatolandó dokumentum közé a családtagok vagyonbevallása.
A másik érdemi különbség, hogy míg a hazai vagyonnyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett lerendszerezésére épül, addig az uniós intézmény vagyonnyilatkozati rendszere csupán jövedelmi sávokat határoz meg, az EP képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük. De emellett az uniós normák értelmében az európai parlamenti képviselőknek a tulajdonukban lévő ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, a pénzügyi megtakarításokról, a hitelekről és a tartozásokról sem kell nyilatkozniuk – magyarázta.
Uniós integráció erősítéséről van szó
Az Európa-szerte elismert és minden uniós ország európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban az európai uniós integráció erősítése húzódik meg – mondta a lapnak Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elárulta, a döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg, „a kormány pedig – szokásához hűen –, eleget kíván tenni az így létrejött, nemzeti szempontok szerint is elfogadható ajánlásoknak”.
Emellett a változtatások bevezetése mögött célszerűségi szempontok – többek között a nemzetközi viták elkerülésének fontossága – is dominálnak. Lomnici Zoltán szerint különösen fontos lenne a vezető brüsszeli döntéshozók részéről, hogy az európai polgárok beléjük vetett bizalmát a saját példájukon keresztül is erősítsék.
A gyakorlat mégis az, hogy például az Európai Bizottság biztosainak soha nem kell vagyoni nyilatkozatot tenniük, és elszámolniuk a tekintetben, hogy transzparenssé tegyék a vagyoni viszonyaik alakulását, és megelőzzék ezzel az esetleges korrupciót
– részletezte. A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szóvivője különösnek nevezte, hogy az Európai Bizottság honlapján az elszámoltathatósággal és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos általános leírás „természetesen” nem olvasható a magyar anyanyelvű uniós polgárok számára, mint ahogy több más, az unióban hivatalos nyelven sem.
A teljes cikket IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashatja el.
