Az Európa Tanács az „idegengyűlölő populizmus” miatt aggódik
Az idegengyűlölő populizmus és a rasszista gyűlöletbeszéd jellemezte az európai politikai környezetet 2018-ban – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) kedden közzétett jelentésében.
A gazdasági, geopolitikai és technológiai változások miatt növekvő aggodalomra építő, a bevándorlókat és kisebbségeket okoló populista politikusok a társadalmak nemzeti, etnikai, illetve vallási megosztását célozzák – fogalmazott a bizottság.
A jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy nemcsak egyes szélsőséges politikusok fejtettek ki ilyen nézeteket, hanem a politikai pártok és a nemzeti kormányok is.
„A faji felsőbbrendűséget hirdető ideológiák veszélyt jelentenek a befogadó társadalmakra” – húzták alá.
Az ECRI a hamis hírek növekvő terjedésére is felhívta a figyelmet, amelyek gyakran torzított képeket mutatnak a kiszolgáltatott, főként kisebbségeket tömörítő csoportokról. A szakértők jelentésükben felszólították a politikusokat és a vallási vezetőket, hogy ne pusztán a gyűlöletbeszéd használatát kerüljék, hanem határozottan lépjenek fel ellene.
A jelentés kiemelte, hogy 2018-ban rendkívül alacsony volt a nemzetközi védelemre jogosult menekültek munkaerő-piaci részvételi aránya, különösen a nők körében.
„A tagállamoknak fokozniuk kell az érintettek foglalkoztatásával kapcsolatos társadalmi, gazdasági és kulturális akadályok leküzdésére irányuló törekvéseiket” – fogalmaztak.
Kijelentették, hogy az iszlámfóbia és a bevándorlók elleni hangulatkeltés a legtöbb tagállamban még mindig elterjedt, a muzulmán nők gyakran verbális erőszak célpontjai. Azok az afrikai származásúak, akik Európában születtek, vagy hosszú ideje élnek a kontinensen, szintén egyre nagyobb társadalmi elutasítással szembesültek tavaly – közölték.
Aláhúzták: a zsidó közösségek és a nemzeti hatóságok közötti szoros együttműködés bizonyítottan hatékony eszköz az antiszemitizmus ellen. Az európai zsidók azonban továbbra is gyűlölettel, vagy konkrét erőszakkal szembesülnek, amelyet az elkövetők gyakran az izraeli kormány intézkedéseire adott válaszként hajtanak végre. Az antiszemita megnyilvánulásokat még határozottabban el kell utasítani – emelték ki.
A jelentés szerint a romák továbbra is Európa egyik leginkább társadalom peremére szorult közössége. Számos előrelépés mellett „még mindig nem történt meg a romák támogatásának szükséges mértékű növelése, ami elengedhetetlen a szegénység és a társadalmi kirekesztés, valamint kirekesztettség ördögi körének megszakításához” – tették hozzá a jelentéstevők.
