Donald Tusk miniszterelnök szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén „több Európát” szorgalmazott, azt értve ez alatt, hogy a tagállamok és az unió döntéshozatalában erősebben kell megjelenniük az európai közösségi szempontoknak, a szolidaritásnak.

Tusk a lengyel elnökségi prioritások közül a parlamenti ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte az egységes európai piac irányába teendő további lépéseket, az EU bővítésének folytatását, valamint az unió biztonságának növelését. Elégedetten nyugtázta, hogy az EP világos többsége támogatásáról biztosította a lengyel elnökségi programot, amely nagy hangsúlyt helyez az európai értékek érvényesítésére, illetve arra, hogy ezen értékek jótékony hatásait a kontinens nem uniós tagországainak lakossága is élvezhesse.

A néppárti lengyel kormányfő beszédét és a képviselői kérdésekre adott válaszait többször lelkes tapssal fogadták, a szocialista padsorokból is.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EP plenáris ülésén arról beszélt, hogy az általa vezetett végrehajtó testület szilárdan támogatja az erősebb, biztonságosabb és nyitottabb Európa megteremtésére irányuló lengyel elnökségi erőfeszítéseket. Mint mondta, bízik abban, hogy Lengyelország „új lelkesedéssel és derűlátással” fogja eltölteni az európai projekten munkálkodókat.

A sajtótájékoztatón Barroso a következő időszak fő feladatai közül kiemelte a gazdasági válság kezelését – azon belül a görög adósságválság ügyének rendezését -, a gazdaságpolitikák összehangolását célzó hat uniós jogszabály ügyének révbe juttatását – e kérdésben a magyar elnökség alatt csaknem teljes egyetértést sikerült kialakítani a tagállami kormányokat képviselő tanács és az EP között -, valamint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési keret megalkotásával kapcsolatos tennivalókat. A gazdasági témakörön túli területekről szólva külön hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke az unió keleti partnerségi politikájának fontosságát, amely témában szintén előre kíván lépni a lengyel elnökség.

Barroso is kiemelte, hogy a lengyel elnökségi program az EP-ben nagyon széles támogatást kapott. Mint a sajtótájékoztatón fogalmazott, csupán az „euroszkeptikus, vagy még inkább eurofób peremvidék” szólt ellene. Az Európai Bizottság elnöke azt tartotta a lengyel törekvések legfőbb üzenetének, hogy az Európai Unió bővítése nem felszínesebb, hanem éppenséggel a korábbinál mélyebb integrációval kell, hogy párosuljon. Több szolidaritásra, felzárkóztatásra, közös célokra van szükség – mondta.

A sajtótájékoztatón szóba került – a dán határellenőrzés visszaállítása kapcsán – az ellenőrzésmentes határátlépést biztosító schengeni övezet jövőjének kérdése. A szintén jelen lévő Jerzy Buzek, az EP elnöke leszögezte, hogy a parlament nagy többsége szerint nem szabad korlátozni a mozgásszabadságot. Barroso arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság már májusban – az első előzetes dán közlések nyomán – jelezte aggodalmát a koppenhágai kormánynak. Tusk – még a parlament ülésén elmondott beszédében – szintén a mozgásszabadság vívmányának megőrzése mellett foglalt állást, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy meg kell érteni a polgárok biztonságérzetével kapcsolatos aggodalmakat, és jobban kell őrizni az unió külső határait.

A sajtótájékoztatón az új EU-elnökség több kosár lengyel földieperrel kedveskedett a jelenlévőknek. Tusk szerint ez a világon a legjobb minőségű, frissítő hatású, energiákat felszabadító földieper.

„Magyarország nem pusztán egy másik tagállamnak, hanem egy baráti országnak adta át a stafétabotot az EU élén” – hangsúlyozta Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a lengyel elnökségről rendezett európai parlamenti vitához benyújtott írásos hozzászólásában. Göncz szerint Lengyelország olyan becsvágyó elnökségi programmal vág neki a következő félévnek, amely méltán megérdemli a támogatást.

„Nemcsak a célok, hanem az igyekezet is elismerésre méltó, amellyel Varsó a kettős beszéd, a nemzeti érdekek agresszív érvényesítése ellen is föl kíván lépni” – tette hozzá az MSZP-s EP-képviselő.

(MTI)