Az Európai Parlament célja a tagállamok jogosítványainak csökkentése

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: az Európai Parlament „egyre éhesebb”, egyre több hatáskört kíván magának, és bár eredetileg az Európai Bizottság ellenőrzésére hozták létre, most a jogállamiság égisze alatt a tagállamokat ellenőrzi.

Az EP térnyerésére példaként hozta fel az együttdöntési hatáskört, amikor a Tanács és a parlament együtt dönt a bizottság javaslatáról. Ugyanakkor – folytatta – most már javaslatként fogalmazódott meg az is, hogy az EP-nek jogalkotás-kezdeményezési hatáskörre is szüksége lenne, mint egy nemzeti parlamentnek, és „előjött” az is, hogy meg kell szüntetni az egyhangúlag meghozandó döntés követelményét a Tanácsban.

Trócsányi László úgy összegzett: az Európai Parlament folyamatosan olyan eszmékkel áll elő, amelyek egyfajta európai egyesült államok létrehozása irányába mutatnak. Úgy vélte, az EP célja teljesen világos: a tagállamok jogosítványait akarják csökkenteni, hiszen az Európai Parlamentből nézve a tagállamok jelentik a „legnagyobb féket”.

A volt igazságügyi miniszter ugyanakkor rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a szuverenitás a tagállamokhoz tartozik, a tagállamok akarata nélkül nincs Európai Parlament és Európai Unió sem. „Nem felülről építünk valamit, hanem alulról” – fogalmazott.

Trócsányi László arra reagálva, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a tagállami vétójog eltörlését javasolta, azt mondta: az EU léte attól függ, hogy a tagállamok egyet tudnak érteni vagy nem. Jelezte: ha alapvető kérdésekben a többségi döntéshozatalra térnek át, akkor lesznek olyan országok, amelyeket le lehet szavazni, az pedig kérdés, egy ilyen ország jól fogja-e magát érezni az unióban.

Hangsúlyozta: az egyhangúlagos döntés az, amely rákényszeríti az országokat a folyamatos dialógusra, és ha a tagállamok nem értik meg egymást, akkor lehet ugyan többségi döntést hozni, de annak következményei is lesznek.

Úgy vélte: ebben az ügyben a kis és közepes méretű uniós országokkal kell együttműködésre törekedni, mert az ő érdekeiket jobban sérti egy ilyen változás.

A jogállamisági eljárásról szólva úgy fogalmazott: ezt politikai zsaroló eszközként használják, és főként a közép-európai és kelet-európai országok vannak „nagyító alatt”. Szerinte azonban jogállamiság címén csak általánosságokat mondanak, nem tudják megmondani, hogy mi is a probléma, ezért jelenleg egy parttalan vita folyik.