Az idő nekünk dolgozik

– Immár nem titok, hogy hamarosan anyai örömök elé néz. Milyen érzésekkel, gondolatokkal várja gyermeke megszületését?

– Megnyugtató olyan országban gyereket vállalni, ahol az állam támogatja és ösztönzi a szülővé válást, a családalapítást pedig az egyik legfontosabb nemzetstratégiai célként határozza meg. Felemelő érzés ennek a politikának egyszerre részesévé és alanyává válni. A nemzet stabil jövőképe a legmaradandóbb politikai eredmény, amit ez a kormány magáénak tudhat. A magyarok családalapítási szándéka a baloldali kormányok idején 22 százalékkal volt gyengébb, mint most. A nemzeti kormánynak azonban a magyar családok jelentik az első számú szövetségest, éppen ezért a 2024-es költségvetésben is kiemelt tételként jelenik meg a családtámogatás. A siker pedig minket igazol. Nagyon jó látni, hogy a házasságkötések száma nagymértékben növekedett az elmúlt években, a gyermekek 73 százaléka házasságon belül születik. Hiszünk abban, amit csinálunk, csak ez adhatja a hitelesség alapját, amit választóink is éreznek. Családpolitikánk egyedülálló Európában, vívjuk nem könnyű politikai harcunkat a magyar és a tágabb értelemben vett európai gyermekek egészséges jövőjéért, ezért hát derűlátó vagyok a születendő gyermekem és általában a magyar gyermekek jövőjét illetően.

– A szülői ösztön feléledése változtat bármit azon, ahogy politikusként ténykedik?

– Olyan erőket csoportosít és szabadít fel bennem az anyaság, amelyek határait egyenlőre felmérni sem tudom, azt hiszem, ezt mondják anyai ösztönnek. Bátrabb lettem, határozottabb, nem félek semmitől, érzem a felelősségem a születendő fiamért és minden magyar gyermekért, akiket az összes erőnkkel meg kell védenünk attól a torz és identitás nélküli jövőképtől, amelyet a liberális politika minden eszközzel Európára akar zúdítani. Nagyon sok olyan delegációval tárgyalok munkám során, LMBTQI-lob­bis­ták­kal vagy a témából politikai terméket gyártó nyugat-európai politikusokkal, amelyek tagjai órákon át tartó vitákra kényszerítenek, engedélyezhető-e kiskorúaknak a hormonkezelés. Ilyenkor érzem át leendő anyaként a kérdés valódi súlyát. Közben látom, hogy egyes politikai pártoknak és politikusoknak mennyire nem számít az az ár, amit a nyugati társadalmaknak meg kell fizetniük a különböző szivárványszínű lobbik kiszolgálása érdekében. Érzem és látom, hogy a politikánk sikerének mekkora a tétje a gyermekeink jövőjére nézve. Megnyugtató, hogy a leendő gyermekem, a Magyarországon megszületett gyermekek biztonságban nőhetnek fel, járhatnak iskolába.

– Nemrég olvastam egy cikket arról, hogy a liberális elit egyszerű embereknek szánt kínálata messze van attól, ahogyan ez az elit él, vagy ahogy a gyermekeiket nevelik. Mit gondol erről?

– Ez a fajta politikai kommunikáció előbb vagy utóbb lelepleződik, illetve hamarosan ki is üresedik, az idő nekünk dolgozik, ki kell tartanunk. Minél erősebbek a támadások, annál inkább kell hinnünk magunkban. Egyvalamit látnunk kell: a liberális elit alapvető félelmét igazolják ezek az összevont politikai támadások hazánk ellen. A keresztény-konzervatív kormánynak nagyon erős üzenete van a magyarok számára: Isten, haza, család, ebből fakad egy életérzés, ez ad egy iránytűt, amitől felrobban a liberális Európa. A választópolgárok azonban, ahogy említettem is, érzik, hogy melyik politikus hiteles, és melyik nem. Kiábrándító tapasztalat, hogy vitapartnereink sokszor a színfalak mögött elmondják, hogy valójában sok pontban egyetértenek velünk. Ez tökéletesen leképezi, ahogy sok nyugati társadalomban a politikacsinálás végbemegy. E visszajelzések megerősítenek, hogy az az értékrend, amit képviselünk az európai és hazai politikában, helyes és hiteles. Egyházi iskolába jártam, vallásos neveltetésben részesültem, olyan stabil alapokkal vágtam neki az életnek, amely segített boldogulni, megküzdeni a kihívásokkal. Saját tapasztalataim megerősítettek abban, hogy a keresztény értékek vállalása, pontosabban megélése sikeresebb, boldogabb, teljesebb életet tesz lehetővé. Azt gondolom, ahhoz az érzelmi és szellemi biztonsághoz, amit a kereszténység nyújt, joga van minden európai gyermeknek. Az uniót uraló liberális pártok megkérdőjelezik keresztény értékrendünk érvényességét, ódivatúnak bélyegzik. Valójában félnek a szilárdan keresztény, erős nemzeti identitású tagállamoktól, amelyek képesek lesznek felvenni a versenyt a liberális elit kínálatával. Félnek attól, hogy a renitens és bátor államok példája ragadóssá válik, hogy az alternatíva egyre többek számára lesz vonzó Európában. A nyugat-európai liberális rendszerek akkor tudják jól manipulálni az embereket, ha nincs értelmezhető identitásuk, ha a fiatalok nem tartoznak sehová, hiszen könnyen megvezethetők a szabadságot hirdető, kötöttségek nélküli világ ígéretével. Fontos tehát egészséges világszemléletet adni a következő generációnak.

– Említette, hogy a színfalak mögött elismerik a magyarok igazát.

– Ádáz viták után akár az ellenkező oldal képviselői is odajönnek, és négyszemközt jelzik, hogy egyetértenek. Nyilvánosan azonban nem vállalhatják fel, amit gondolnak. Nem elég bátrak, illetve vélhetőleg félnek a politikai vitáktól, hogy mit gondolnak valójában a gender, a migráció, Európa kulturális gyökereire vonatkozó kérdésekben. A V4-en belül is alapvető egyetértés van több nagy jelentőségű kérdésben, a híresztelések ellenére a visegrádi csoport kormányai annak ellenére is képesek együttműködni, hogy az ukrajnai háború kapcsán más és más az álláspontunk, illetve más világnézetű pártok alkotnak kormányt. Azt hiszem, hogy Pozsonyban, Prágában és Varsóban is megértették, hogy mi csak együtt vagyunk erősek. Számomra a V4 nagyon fontos politikai misszió, mind a Külügyi Bizottságban, mind az Európai Ügyek Bizottságában azon dolgozom, hogy ez a regionális erő hallassa a hangját Európában.

– Nemrég a migránskvóta is terítékre került. Pedig már majdnem elhittük az ellenzéknek, hogy valójában nincs is ilyen terv az EU-ban.

– Az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadhatatlan része számunkra az új kötelező szolidaritási mechanizmus, amely az illegális migránsok kötelező elosztására épül. Egyrészt hazánk Alaptörvényébe ütközik, amely kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, másrészt politikánk egyik alapköve, hogy mi, magyarok dönthessük el, kivel akarunk együtt élni, és kivel nem. Természetesen mi és a lengyelek ellene szavaztunk, Szlovákia, Bulgária, Málta, Litvánia pedig tartózkodott. Mi teljesítjük alaptörvényi kötelezettségeinket, amikor ellenállunk a brüsszeli nyomásnak. Nem lehet az az európai út és európai jövő, ahol tagállamokra kényszerítenek egy migrációs kvótát, hiszen kinek lesz majd a felelőssége biztonságpolitikai kockázatokkal vegyítve, hogy ki jut be Európába, meddig terjed a politikusok felelőssége, a bizottság felelőssége, az Európai Parlament felelőssége?

– Mit lehet tudni a számokról?

– Különösen aggályos a tervezet azon része, amely a relokáció elutasítása esetén húszezer eurós hozzájárulás fizetését írná elő az adott tagállamnak. Ezenfelül ezt az anyagi terhet tartósan jelenleg egyetlen uniós tagállam sem akarja vállalni. Menekülttáborokat kell építeni, apparátust hozzárendelni, miközben épphogy túl vagyunk a koronavírus-válságon, és a kellős közepén egy háborús konfliktusnak.

– Európa, az európai identitás jövőjének kérdése kétségtelenül fontos téma. A környezetvédelemé azonban legalább ennyire az, hiszen a gazdasági versenyképességünk és az életben maradásunk egyszerre forog kockán. Egyáltalán mi a keresztény zöldpolitika kínálata a baloldaléval szemben?

– A baloldali zöldpolitika és a teremtett világ védelmét célzó keresztény politika között az egyik jelentős különbség, hogy a liberálisok a félelmet, a szorongást kínálják megoldás helyett, illetve az emberek félelmére alapozva építik politikai stratégiájukat. Ki fog pusztulni az emberiség, a Föld lakhatatlanná válik, ne vállaljunk gyereket, mert megterheljük a környezetet! A keresztény megközelítés ezzel szemben az, hogy őrizzük meg azt, amit a Jóisten adott az embereknek. Éljük örömmel az életet, vállaljunk gyermeket, védjük meg Isten alkotását! A keresztény tanítás egyik lényegét Ferenc pápa fogalmazta meg enciklikájában, miszerint a keresztény embernek az ökológiai egyensúly érdekében az a kötelessége, hogy annyit használjon el a környezetből, amennyire szüksége van. Sir Roger Scruton gondolata is tökéletesen rímel a keresztény felfogásra, miszerint nem találtak még ki hatékonyabb környezetvédelmi módszert annál, mint a közösségnek a saját lakókörnyezete iránt érzett szeretetét. Közben tudomásul kell venni azt is, hogy hiába írjuk alá a párizsi klímavédelmi egyezményt, ha India, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, tehát a nagy szennyezők nem csatlakoznak. A nyugati világban is csak akkor lesz működőképes, amennyiben van társadalmi tudatosság, reális a vállalás, illetve illeszkedik az egyes országok lehetőségeihez. Fontos, hogy csak azt ígérjük meg, amit reálisan teljesíteni tudunk lépésről lépésre, ezt nevezem én konzervatív környezetvédelemnek, nem az ígérgetések, hanem a reális vállalások környezettudatos szemléletét. Mi, magyarok elsők között iktattuk törvénybe a 2030-as és 2050-es klímacélok teljesítését. Ezzel együtt is azt gondoljuk, hogy az elfogadhatatlan, ha egyes politikusok vagy lobbiszervezetek szószólói azt követelik, hogy csak megújuló energiát használjunk. Figyelembe véve hazánk földrajzi adottságait, nukleáris energia nélkül ezek a vállalások nem teljesíthetők. Tehát a megoldás nukleáris és a megújuló energia, nem támaszkodhatunk csak egy fajta forrásra, hiszen nekünk hazánk ellátását biztosítanunk kell. Energiaszuverenitásunk megerősítéséért folyamatos lépéseket teszünk, az unióban pedig küzdünk a tagállamok energiamixének tiszteletben tartásáért.

– A felelős gazdálkodást említette mint a keresztény környezetvédelem alapját. A kritikusok szerint azonban a kormány fúrt kutakra vonatkozó engedékeny szabályozása a lovak közé dobja a gyeplőt, elpazarolják az ország értékes vízkészletét.

– Sok évtizedes adósságot rendezünk a kútamnesztiával. Ennek a módosításnak a legfontosabb üzenete, hogy egyszerre környezettudatos, hiszen nem érinti sem az ivóvízbázisunkat, sem a karsztvízbázisunkat, egyszerre mérsékli a vezetékes víz felhasználását, ezért gazdaságos is egyben. A törvény szigorúan szabályozza, hogy mekkora vízmennyiséget lehet egy családi ház kútjából felhasználni, ez 500 köbméter évente, ahogy az is szabályozva van, hogy milyen mélyre szabad fúrni. A törvény az 50 méternél nem mélyebb fúrt és ásott kutakról rendelkezik, tehát kizárólag talajvíz felhasználásáról beszélünk, szó sincs a vízkészlet minőségi állapotáról, sem a karsztvízkészletünk felhasználásáról. A törvény azt támogatja, hogy úgy tudjunk locsolni, hogy az ivóvízbázisunk ne szenvedje kárát, illetve jó eséllyel ne a csapvizet használják majd locsolásra az emberek, hanem a talajvizet, ami emberi fogyasztásra nem alkalmas, ellenben a növényeknek sokkal jobb, mint a vegytisztított víz. A szabályozás értelmében tehát a 2024 előtt fúrt és ásott kutak mentesülnek az engedélykötelezettség alól, akik pedig 2024 után létesítenek ilyet, azok számára augusztus végéig készül egy országtérkép, amelyen megjelölik az ivóvízkészlet szempontjából kockázatmentes és a kockázatos területeket. Ezek alapján lesz meghatározva, hogy hol szabad kutat létesíteni, olyan helyre, ahol nem érinti a karsztvizet vagy az ivóvízbázis mennyiségi állapotát.

– Mi a helyzet az esővízgyűjtés támogatásával? Az lenne csak az Istennek tetsző ötlet, hiszen tiszta megtakarítás lenne minden cseppje.

– Az éghajlatváltozásra adott legjobb válasz az, hogy szorongás helyett tudatosan használjuk a természet adta értékeket, ezért aszályos időszakokban a megoldás egyik kulcsa a csapadékvíz tárolása lesz. Gyermekkoromban a kertet is a hordókba gyűjtött esővízzel locsoltuk, ez a hozzáállás ott van a magyarok tradicionális gondolkodásában. A nyarak egyre aszályosabbak, a csapadék nagy része március és május között zúdul le. Ez sok értékes vizet azonban a talaj nem tudja tárolni, elszivárog, nyáron meg küzdünk a szárazsággal. A locsolási időszak június, július, augusztus. Egy család nagyjából ezer köbméternyit használ el locsolásra az említett időszakban. Ha ennek legalább egy részét sikerülne kiváltani csapadékgyűjtéssel, csapadéktárolók kiépítésével, a másikat a mostani háztartási kutak engedélyezésével, az hatalmas segítség lenne a környezetnek és az emberek pénztárcájának egyaránt. Egy ezer négyzetméteres ház ereszcsatorna-rendszere évente 50 köbméter víz összegyűjtését teszi lehetővé. Közben jó volna tudatosítani azt is az emberekben, hogy hihetetlen értékű vízkincs van a birtokunkban, amit meg kell óvni. Mi teljes természetességgel mosunk kezet kristálytiszta ivóvízzel, ez a nagyvonalúság azonban sok más uniós tagállamban elképzelhetetlen volna. Már csak abból az egyszerű okból kifolyólag is, hogy szűkében vannak az ivóvíznek. Vannak olyan elképzeléseink, bár még csak javaslati szinten, hogy azoknál a családoknál, amelyek állami támogatásban részesülnek és családi otthonteremtési kedvezményt vesznek igénybe, a jogszabályi keretek között például feltételként szabhatnánk a csapadékvíz tárolását. Van tehát még tennivaló, én azonban személyesen elkötelezett vagyok a hatékony megoldás kidolgozásában, illetve a KDNP-nek is fontos szerepe kell legyen ebben, hiszen a teremtett környezet védelme szívügyünk.