Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

– Az ellenzék azzal bírálja a kormányt, hogy szembement választási ígéreteivel, hiszen a katatörvény módosításával adót emelt, a rezsiszabályok megváltoztatásával pedig megszorításokat vezetett be. Valóban ez történt?

– A kormány nem adót emel, hanem más, már meglévő adónemekbe tereli át az adózókat. A katának és a helyette választható adónemeknek sem emelkedett a tétele. Ez nem hasonlítható össze azzal, amikor Gyurcsány Ferenc a 2006-os választás előtt az áfát huszonötről húsz százalékra csökkentette, majd a választások után megemelte huszonöt százalékra. Az áram és a gáz világpiaci ára, valamint a rezsicsökkentett ár közötti olló szétnyílt. Amikor négyszáz forint fölé került a dollár, muszáj volt behúzni a kéziféket. Ha az olló tovább nyílik, és a kormánynak a világpiaci árakat a korábbi szisztéma szerint kellett volna kompenzálnia, akkor ezzel a forint elleni további támadásoknak kedveztek volna. A rezsicsökkentés és a katatörvény módosításainak bejelentése stabilizálta a forintot, hiszen ezek zárják a kiadások és a bevételek közötti ollót. A kormány jelzést akart küldeni a nemzetközi piacoknak, ezért kellett gyorsan bevezetni a változtatásokat. Egyúttal a költségvetési hiány sem száll el, tartani lehet az adósságcsökkentési politikát. Ez azért fontos, mert az alacsony költségvetési hiány biztosítja a szabadságunkat. Franciaország GDP-hez viszonyított költségvetési hiánya jelenleg 120 százalékon, Olaszországé pedig 140-en áll. Magyarországon jelenleg 80 százalék ugyanez a mutató, és a kormány 70-re szeretné csökkenteni.

– László Csaba volt pénzügyminiszter szerint mégis nekünk kell újra az IMF-től segítséget kérni.

– Pont az előbb említett intézkedések miatt nincs szükség az IMF-re. Ha László Csabára hallgatnánk, akkor tényleg jönnének a baloldal által emlegetett megszorítások. A rezsicsökkentéssel csak annyi módosítás történt, hogy a fenntartása érdekében mostantól az átlagfogyasztásig lesz érvényben a rezsicsökkentett ár. Ezt nehezen lehet megszorításnak nevezni. Eddig sem lehetett korlátlanul igénybe venni a rezsicsökkentett árat, csak a korlát jóval az átlagfogyasztás felett húzódott. Az ellenzék relativizálni akarja az őszödi beszédet, Gyurcsány Ferenc is azért beszél megszorításokról, hogy a saját megszorításainak csökkentse a jelentőségét. Miközben a német kormány arra figyelmezteti a németeket, hogy tegyenek félre ötezer eurót, mert annyival lesz magasabb a fűtésszámla, és mindenki csak egy egyszeri, háromszáz eurós kompenzációt kap, addig Magyarországon az átlagfogyasztásig biztosítva van a rezsicsökkentett ár, de felette is kedvezőbb lesz a tarifa a világpiacinál.

Korábban írtuk

– A politikusok közül egyedül Márki-Zay Péter, az ellenzék bukott miniszterelnök-jelöltje próbált a demonstrációk élére állni, megjegyezve, nem jó, hogy nincs jelen az ellenzék a katás tüntetéseken. Mennyi politikai tőkét tud kovácsolni az ellenzék a demonstrációkból?

– Semennyit. A tüntetéseket nem az ellenzék kezdeményezte, így nincs is befolyása az eseményekre. Jámbor András is csak addig volt érdekes, amíg hangosbeszélőn tudósított a parlamenti ülésen történtekről. Amint elfogadták a törvényt, már az egyéni túlélési stratégiák kerültek előtérbe az érintetteknél. A magyar társadalom individualista, az egyéni menekülő útvonalakat keressük. A katatüntetések – hasonlóan a netadó elleni megmozdulásokhoz – spontán elégedetlenségi akciók, ahol az ellenzéki pártokat nem szívesen látják. A futárok egyértelműen kijelentették, nem kérnek az „influenszerpolitikusokból”. Jakab Pétert hazaküldték, Hadházy Ákos is magányosan ácsorgott a Margit hídon. A Momentum Köztársasági Elnöki Hivatalnál tartott demonstrációján százan vettek részt, a Kutyapárt tüntetésén se voltak többen ötszáznál. Érthető, hogy a bukott ellenzék meg szeretne lovagolni minden elégedetlenséget, a tüntetők viszont nem kérnek belőlük, mert az ellenzékváltó hangulat az ő köreikben is jelen van. A 2018-as választások után még volt egy százezres civil megmozdulás, de most már nem tudnának ennyi embert az utcára vinni, mert a bukott ellenzékiekért senki nem megy ki tüntetni.

– Gyurcsány Ferenc is csak a közösségi oldalán aktív, ahol megüzente, hogy készülnek a kormányzásra. Mennyire hiteles kijelentés ez egy olyan politikustól, aki a kormányellenes tüntetőkhöz sem mer kimenni?

– A fragmentált ellenzékre egyszerre jellemző az összefogás és az egymással való versengés. Most a versengés szakaszába léptek. Gyurcsány Ferenc szeretné, ha továbbra is a DK lenne a legerősebb ellenzéki párt, ő pedig Orbán Viktor legélesebb bírálója kíván maradni. Az egyszázalékos Párbeszédhez és a háromszázalékos MSZP-hez képest a DK öt-nyolc százaléka még mindig több. Gyurcsány Ferenc ezzel a verbális szenvedélyességével a Jobbik árváit célozta meg, hiszen a két pártnak közel azonos a szavazóbázisa. A többi ellenzéki párt is próbálja maximalizálni a táborát. A Párbeszéd az LMP, a DK a Jobbik és az MSZP szavazóit szeretné elszívni. A Fidesz kényszerhelyzetet teremtett az ellenzék számára azzal, hogy a 2024-es őszi önkormányzati választást előre hozta a tavaszi EP-választások idejére, így feltehetően az EP-választáson is alkut kötnek és együtt indulnak. A harc most azért megy, hogy 2024-re ki milyen alkupozícióba kerülhet. Ráadásul az ellenzék folytatja további erjedését, mert 2010 óta nincs sikerélményük, így élesedik is a konfliktus.

– A szeletelhető torta is egyre kisebb, hiszen a Századvég közvélemény-kutatása szerint a választás óta tovább olvadt a baloldal népszerűsége.

– A mi kutatásunk azt mérte, hogy az ellenzéki összefogás népszerűsége tíz százalékponttal, harmincötről huszonöt százalékra csökkent, és a válaszadók ötvenegy százaléka a kormánypártokra szavazna. A Nézőpont Intézet legújabb kutatása szerint a DK-n és a Momentumon kívül a többi baloldali párt el sem érné a bejutási küszöböt, sőt, ez a kutatás a DK-t már csak öt százalékon méri. Amíg a baloldal nem kínál vonzó alternatívát a globalista brüsszeli politika helyett, addig nem is lesz népszerűbb. A választók még a kormány korrigált rezsipolitikáját is vonzóbbnak találják, mint az ellenzék által szorgalmazott világpiaci gázárakat vagy azt, hogy fogyasszunk kevesebbet, és mosás helyett szellőztessük a ruháinkat. Hiába van például a Momentumnak új elnöke, nem képesek a megújulásra, mert ugyanazt a globalista politikát képviselik.

– Az időközi választások is azt mutatják, hogy nem csökkent a kormány népszerűsége az áprilisi választás óta.

– A Fidesz-szavazók továbbra is elkötelezettek, a baloldal pedig 2010 óta nem tud a protesthangulatból tőkét kovácsolni. Valahányszor korábban a Fidesz népszerűsége egyes népszerűtlen intézkedések miatt csökkent, a kiábrándult szavazók mindig a bizonytalanok táborába mentek át, és nem az ellenzékhez. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a tüntetések hamarosan elhalnak. Akiket a katatörvény módosítása hátrányosan érint, azok hat adónem közül választhatnak. Ők most kivárnak, hogy a megrendelők milyen ajánlatokkal állnak elő. Ha az ajánlat számukra kedvező lesz, és megéri nekik továbbra is ott dolgozni, akkor nem lesznek tüntetések. A cégeknek érdekük, hogy olyan ajánlatot tegyenek, amelyet a dolgozók elfogadnak, mert ha nem lesz, aki kiviszi a pizzát, akkor nem tudnak működni. Arra számítok, hogy a vállalkozások többsége kompenzálni fogja dolgozóit, és a jövedelmük ugyanannyi lesz, mint katával.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– A kormány szerint a helyreállítási alapról folytatott tárgyalásokon egyre közelebb kerülünk a megállapodáshoz. Ez is stabilizálhatja a forintot?

– Van egy fontos gazdasági összefüggés, amiről kevés szó esik. Brüsszelnek sokkal fontosabb, hogy megszülessen a megállapodás, mint Magyarországnak. Hazánk az évtized végére nettó befizetővé válik, és Lengyelországgal, valamint Csehországgal együtt nem tartozunk az euró-adósságzónába. Az euró jelenleg recseg-ropog, a déli tagállamok életszínvonalát az északiak nem tudják tovább finanszírozni. Az EU ezért több újabb közös hitelt szeretne felvenni, amit viszont Magyarország nagy valószínűséggel blokkolna, ugyanis Orbán Viktor már 2020-ban is mondta, hogy amely tagállamoknak hitelre van szükségük, azok alkossanak konzorciu­mot, de ne az EU legyen a hitelfelvevő. Az idő nekünk dolgozik, mert az uniós hitelre a délieknek egyre nagyobb szükségük van. A németek a magas energiaárak miatt már nehezen tudják finanszírozni az uniót, és Olaszországban is nő a politikai válság. Brüsszel most a nekünk járó források visszatartásával próbálkozik, de már készülnek a többségi szavazásra való áttérésre és a vétójogunk elvonására, hogy ne tudjuk a brüsszeli politikát blokkolni.

– Miért ilyen fontos Olaszország szerepe?

– Angela Merkel szerint Olaszország nélkül nincs euró, euró nélkül pedig nincs Európa. A nyolcszázmilliárd eurós újjáépítési csomagból Olaszország már kétszázmilliárdot kapott, de az a pénz már elfogyott. Az euró és az unió jövője a tét, ezért akarnak áttérni a többségi szavazásra, vagy a hetes cikk szerinti eljárás végén megvonni a szavazati jogunkat, hogy ne tudjuk ezeket a terveket lassítani.

– Brüsszel a gázkorlátozási tervek kapcsán is többségi szavazást szeretne bevezetni. Veszélyben van a vétójogunk?

– Hiába akarják kizárni Orbán Viktort az EU-s csúcstalálkozókról vagy megvonni hazánk vétójogát, a lisszaboni szerződés hatályban van. Néha felerősödnek azok a hangok, hogy a szerződéseket már el kellene felejteni, hiszen például csak 60 százalékos államadósságot engedélyez a tagállamoknak, miközben a francia, az olasz és a görög hiány már ennek a két-háromszorosa. De a szerződések érvényesek, csakúgy mint azok az egyhangúság-konszenzusteremtő demokratikus elvek, amelyek biztosítják, hogy a nagy és kis országok közötti vitás kérdésekben olyan megállapodás szülessen, amelyet minden tagállam támogat. A vétójogot megvonni kívánók Európai Egyesült Államokat szeretnének, hogy Európa egységesen, mint egy nagyvállalat legyen erős szereplője a világgazdaságnak. Mi is erős Európát szeretnénk, de úgy, hogy minden döntés nemzetállami konszenzus alapján történjen.