Az idő nekünk dolgozik

– Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a napokban tartott beszédet az Európai Unió állapotáról. Milyen elemei voltak ennek a beszédnek, és ezek mit üzennek nekünk, magyaroknak?

– Ursula von der Leyen bizottsági elnök a minap háborús beszédet mondott. Azzal indított, hogy az Európai Unió harcban áll. A „háború” szó többször szerepelt benne, mint a „gazdaság”. Az a szó, hogy „Ukrajna”, többször hangzott el, mint az „ipar” és „energia” együttvéve. Ha ehhez hozzávesszük Oroszország említését is, akkor a háborúzó felekről többet beszélt, mint bármelyik uniós belpolitikai kihívásról. Von der Leyen asszony nemcsak egyszerűen azt mondta, hogy az uniónak még több támogatást kell adnia Ukrajnának, vagy még jobban bele kell vonódnia a konfliktusba, hanem úgy beszélt, mintha az Európai Unió már maga is közvetlenül részese volna a háborúnak.

– Mit tudhattunk meg konkrétan a bizottsági elnök asszony beszédéből?

– Von der Leyen szavaiból világossá vált, hogy az európai polgárok jólétét szolgáló politika helyett a jelenlegi brüsszeli vezetésnek Ukrajna finanszírozása lesz a legfontosabb. Megtudtuk, hogy a bizottság elnöke szerint az Európai Unióban a gazdaság terén versenyképességi fordulat helyett valójában hadigazdálkodásra van szükség. Abban is megerősítést kaptunk, hogy a Von der Leyen-féle bizottságtól további intézményi centralizáció és újabb tagállami hatáskörök elvonása várható. Sajnos azt is megtudtuk, hogy Brüsszelben tovább erősítenék a politikai ellenfelekkel szembeni nyomásgyakorlást és a véleménycenzúrát. Ám arról is érdemes szót ejteni, ami nem lesz: a beszéd alapján nem lesz valódi migrációs fordulat, és nem fogják felülvizsgálni az elhibázott zöldátmenetet sem. Nem lesznek jobb kereskedelmi megállapodások sem, helyette újabb rosszak sorára számíthatunk, amelyeknek köszönhetően Európa tovább veszít majd globális súlyából. A beszédből az látszik, hogy a brüsszeli vezetés iránytévesztésben van, a világ balekjává fogja tenni az Európai Uniót.

– A brüsszeli politikának Magyarországon is vannak képviselői. A Tisza Párt ötleteit és terveit mintha egyenesen a brüsszeli bürokraták fogalmaznák…

– Igen, meglepő a hasonlóság. Von der Leyen beszédét akár Magyar Péter is elmondhatta volna itthon, hiszen ő lényegében egy brüsszeli tervet valósít meg. Csak meg kell nézni a bizottság országspecifikus ajánlásait. Ezek tételesen leírják, hogy a hivatalba lépő brüsszeli bábkormánytól milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket várnak; adóteher-növelés, a családi adókedvezmények felszámolása, a rezsicsökkentés eltörlése, az otthontámogatási rendszer felszámolása, a gazdáknak nyújtott dízeltámogatás kivezetése. A Tisza Párt politikusai brüsszeli forgatókönyv alapján működnek, mert az ő támogatásuknak és Magyar Péter mentelmi joga fenntartásának nyilvánvalóan az a feltétele, hogy ezeket az utasításokat végrehajtsák.

– Ön itthon is fontosnak tartja azt, hogy a jelenlegi centralizált brüsszeli hatalommal szemben népszerűsítse a nemzetek Európája elképzelést, ezért megalapította a Nemzetek Európája Digitális Polgári Kört, amely fórumot kínál a konzervatív uniós képviselőknek egyfajta nemzetközi párbeszédhez. Milyen volt a fogadtatása ennek a kezdeményezésnek az Európai Parlament patrióta képviselőinek körében?

– A digitális polgári körök a hazai online térben olyan platformot kínálnak, ahol megjelenhet a konzervatív gondolat, ahol elmondhatjuk a véleményünket, eszmét cserélhetünk a világ dolgairól az előttünk álló, gyakran fenyegető kihívásokról. A patriótákra nehezedő politikai és médianyomás gyakorlatilag ellehetetleníti a nyílt párbeszédet a hagyományos európai platformokon és fórumokon. A visszajelzések éppen ezért azt mutatják, szükség van egy ilyen szellemi térre, ahol szabadon megjelenhetnek a konzervatív gondolatok, és lefolytathatók a szükséges viták hazai politikai közösségünkben és a nemzetközi partnereinkkel is.

– Nem tart attól, hogy a megszokottnál is élesebb támadások érik a Patrióták Európáért képviselőcsoportot, Magyarországot és személy szerint önt is, ha életképesnek bizonyul ez a kezdeményezés?

– Eddig sem tértünk ki a konfliktusok elől, mert igazunk van. A konzervatív képviselőcsoportok tagjai is elszántak, hiszen érzik, felelősséggel tartoznak azoknak, akik megválasztották őket. Az Európai Unió, mint már utaltam rá, mostanra eljutott odáig, hogy sikerrel pályázhatna a világ balekja címre. A nagy geopolitikai játszmákban nem is osztanak lapot az Európai Bizottságnak, elnöke súlytalan, az unió pedig képtelen érvényesíteni az érdekeit, ezért alávetett szerepbe kényszerült.

– Sokan úgy látják, hogy az unió csak annyira lehet erős, amilyen erősek a tagállamai. Németország súlyos gazdasági, társadalmi, erkölcsi válsággal küzd. Franciaország sorozatos kormányválságokkal kénytelen szembenézni, Ausztria, Hollandia komoly hitelességi válságban van, mert kiszorították a kormányzásból a nyertes jobboldali erőket. Ki hát Európa „beteg embere”?

– Európa beteg embere maga az Európai Unió, amely az utóbbi húsz év minden válságára rossz választ adott. A 2015-ben kezdődött migrációs krízis elvezetett a párhuzamos társadalmak megjelenéséhez, a közbiztonság és a jogrend megrendüléséhez a társadalmak gyökeres átalakulásához. A Covid-válság nyomán fellépő gazdasági válság megrendítette az európai gazdaság versenyképességét, emellett tovább gyengítette a tagországokat a közös hitelfelvétel, vagyis a közös adósság terhe. Az orosz–ukrán háborút kísérő szankciós és energiapolitika pedig tovább súlyosbította a helyzetet. E komoly nehézségek mellett a tagországoknak szembe kellett nézni Brüsszel központosító, birodalomépítő törekvéseivel is.

– Mindez nyilván tükröződik a következő hétéves költségvetési ciklust előkészítő vitákban is. Ezek során képesek vagyunk-e érvényesíteni saját érdekeinket?

– A kormány nem hajlandó engedni a magyar érdekből, ezt többször világossá tettük. Még akkor sem, ha bizonyos szempontból ugyanott tartunk, mint négy évvel ezelőtt. 2022-ben a bizottság és az Európai Parlament nem is akarta meghallgatni a mi érveinket a felmerülő vitás kérdésekben. Azt mondták, hamarosan győz Magyarországon a baloldal, majd az új kormány képviselőivel tárgyalnak. Akkor Márki-Zay Pétert várták, most egy új Péter brüsszeli bábkormányára várnak. Az tehát nem kérdés, hogy Brüsszel kit akar kormányon látni, de erről nem ők döntenek, hanem a magyar emberek, ahogy ezt 2022-ben is megtették.

– Az már most látszik, hogy az új költségvetés szerint a nagy vesztes az európai mezőgazdaság lesz, e területről akarják elvonni a támogatások nagy részét, és még a maradék folyósítását is politikai feltételekhez kötnék. Az uniós kormányváltó várakozások miatt nem kerülünk lépéshátrányba?

– Az egyes szakpolitikai kérdéseket nem lehet önmagukban vizsgálni, hiszen, mint mondtam, maga a birodalomépítő álmokat dédelgető Európai Unió a beteg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az orosz–ukrán háborúra úgy tekint, mintha az a saját háborúja volna, és ennek rendeli alá a költségvetést is, noha az Európai Unió nem katonai együttműködési szervezet. Ám az uniós elit úgy látja, ha behozzuk a háborút az EU-ba, az megnyitja az utat az Európai Egyesült Államok előtt. Ez a geopolitikai küzdőtéren tovább gyengíti magát az uniót, amire a bizottság válasza szintén az, hogy minden eszközzel fel kell számolni a tagországok szuverenitását. Ez számunkra teljességgel elfogadhatatlan.

– Manapság gyakran már a jobboldalon is elhangzik a kérdés, miért nem lépünk ki az unióból. Tényleg: miért nem?

– Magyarország nyitott, exportvezérelt gazdaság. Stratégiai érdekünk, hogy teljeskörűen hozzáférjünk az egységes európai piachoz. Pillanatnyilag ez csak úgy lehetséges, ha tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Az szintén stratégiai érdekünk, hogy jó kapcsolatokat ápoljunk az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával, hiszen ez biztosítja, hogy a konnektivitás gazdasági és politikai előnyeit élvezhessük. Az uniós tagságunknak nincsen alternatívája. Az viszont tény, hogy amennyiben az EU nem változik meg alapvetően, szét fog hullani. Mi ennek elkerülésére valódi európai alternatívát mutatunk fel.

– Akár azon az áron is, hogy mint Magyar Péter állította, olykor fel kellene adnunk egy „picikét” a szuverenitásunkból?

– Ellenkezőleg. Mi egy olyan Európáért dolgozunk, amely egy erős, sikeres, szuverén országokból álló közösség, amely nem engedi, hogy mások döntsenek a sorsáról. Ehhez azonban az Európai Uniót át kell alakítani. Ehhez az átalakításhoz a tagországok fővárosain keresztül vezet az út. Ezért van szükség az olyan platformokra is, mint a Nemzetek Európája Digitális Polgári Kör. Itt megszülethetnek azok a gondolatok, amelyek révén változásokat lehet majd elérni, és amelyekre támaszkodva megszülethet a szuverén nemzetek európai közössége. Amíg ez sikerül, addig természetesen vállalnunk kell az előttünk álló konfliktusokat és küzdelmeket. De a napjainkban tapasztalható politikai változások, a konzervativizmus folyamatos térnyerése azt mutatja: az idő nekünk dolgozik.