Hirdetés

Az Ifjúságkutató Intézet 2024 januárjában kiadott jelentését  Kiss-Kozma Georgina, az Intézet kutatásvezetőjének összefoglaló előadását követően egykerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, amelynek során Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta: 2023-ban a bizonytalan környezet sajnos nem tett jót a gyermekvállalási és házasságkötési kedvnek. A kormány ennek ellensúlyozására két új intézkedést is bevezetett 2023-ban: a családalapítás szándékának ösztönzésére a 30 év alatti anyáknak Szja-, illetve diákhitel-visszafizetés alóli mentességet adott.

Sebestyén Géza a fiatalok foglalkoztatottságával kapcsolatban emlékeztetett: 2001-ben 11,6 százalék volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2009-re 30 százalék fölé emelkedett, majd 2018–19-re ez a szám 9 százalék alá csökkent, majd a koronavírus-járvány, az inflációs sokk és az energetikai válság hatására ez jelentősen megemelkedett. Ma, a legfrisseb adatok szerint 14 százalék körül van ez az érték, amely európai viszonylatban alacsonynak számít (pl. fele akkora, mint Spanyolországban, Szlovákiában vagy Görögországban). Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szólt arról is, hogy az infláció – háborúk és energiaválság miatti – megugrása az átlagnál nagyobb hatást gyakorolt a fiatalok életére 2023-ban, 2024 viszont e tekintetben várhatóan könnyebb lesz, hiszen a 2023 januárjában mért 25,7 százalékos inflációt már decemberre sikerült 5,5 százalékra levinni.

A határon túli magyar fiatalokra tavaly a legnagyobb hatást az orosz-ukrán háború, és annak utóhatásai gyakorolta, hiszen az egész kárpátaljai magyarság veszélybe került – emlékeztetett Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója, majd hozzátette: a külhoni magyar családoknak viszont – e gazdasági nehézségek közepette – hatalmas segítséget nyújtott az oktatási-nevelési támogatás több 4-szeresére növelése 2023-ban.

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) elnöke szerint 2023-ban az Erasmus-ügy határozta meg leginkább az ifjúságügyet, amelynek hatására közel 200 000 magyar fiatal fog 2024-ben (valószínűleg) kiszorulni az EU legsikeresebb programjából. Az Erasmus+ Program több mint 35 éve működik, legismertebb pillére a felsőoktatási mobilitás, de rengeteg egyéb finanszírozási lába is kialakult az elmúlt évtizedekben (közös képzések létrehozása, jó gyakorlatokat megosztó platformok működtetése stb.). A szakértő az okoseszközök, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre meghatározóbb szerepére is felhívta a figyelmet, majd hozzátette: egy technikai forradalom küszöbén vagyunk, az MI alkalmazásának szabályozása 2024-ben várhatóan előtérbe fog kerülni.

Korábban írtuk