Magyarország miniszterelnöke három hónappal a 2006-os országgyűlési választások előtt az őszödi beszédhez több tekintetben hasonló beszédet mondott Kéri László politológusnak és tanítványainak. Ez azonban nem jutott el a közvéleményhez, pedig könnyen Gyurcsány Ferenc bukását eredményezhette volna.

Orbán Viktor ugyanezen körből kiszivárgott mondatairól eközben az a fáma kering, hogy azokról hangfelvétel készült, melyen úgy ülnek a Miniszterelnöki Hivatalban, mint tyúkanyó a tojáson. Csak az alkalmas pillanatra várnak, hogy véres kardként felmutassák a bizonytalankodó szavazóknak, ha már a Fidesz szavazói körében elhalt az erre épülő kommunikációs offenzíva. A Kéri László-féle „Szerda esték” klub tagjai, a 21 fős, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársaitól, valamint balliberális politikai meggyőződésű médiamunkásoktól hemzsegő csoportosulás néhány hete közleményt jelentetett meg. A május 24-i keltezésű irat célja annak bemutatása volt, hogy ártatlan önképző körüket, pontosabban az onnan kiszivárgó, Orbán Viktor április 30-i látogatásáról elkottyintott beszámolóikat a „gonosz” (értsd: az előjogaikat és tisztességüket megkérdőjelező) médiumok politikai célokra használták fel. Hiába várt a Fidesz Kéri Lászlótól – vagy akár a közlemény szövegében – bocsánatkérést, ami jogos igénynek tűnt, hiszen amennyiben a valószínűleg legalább olyan „gonosz”, ez esetben saját magukat megfigyelő balliberális kommunikátorok és a velük összefonódó titkosszolgálatok hallgatták le tudtuk nélkül a beszélgetést, arra továbbra sincs ésszerű magyarázat, hogy miért tudott az Index.hu magnófelvétel nélkül is részletesen beszámolni az eseményről. Annak, hogy Orbán Viktor vagy a tanítványait oroszlánként védő Kéri László mesélt volna a hírportálnak, nem túl nagy a valószínűsége.

A közlemény megfogalmazói azonban nagy igyekezetükben, önsajnálatukban, önhittségükben és hiúságukban elkövettek egy hibát. Hogy láttassák, mennyire pártatlan és befogadó a kis baráti társaságuk, és hogy mennyire illusztris vendégek álltak eddig velük szóba (akik közül néhánynak lehettek álmatlan éjszakái az utóbbi hetekben), fel is sorolták őket. Göncz Árpád, Boross Péter, Horn Gyula, Medgyessy Péter, Navracsics Tibor, Stumpf István, Csurka István, Závada Pál, Korniss Péter került a Best of Kéri-válogatásba. Rajtuk kívül a sorban felbukkant még egy ismert politikus.

Egy csütörtök este

Gyurcsány Ferenc neve beindította szerkesztőségünk fantáziáját. A KISZ bajnoka, minden kádkövek ura vélhetően nem a kommunista ifjúsági szervezetnél befutott karrierjével vagy az állami vagyonon elkövetett visszaeső élősködésével vétette magát észre a jelek szerint rendkívül teljesítményorientált, kifinomult érdeklődésű tagokból álló láthatatlan értelmiségi páholy nagymesterénél, Kéri Lászlónál és tanítványainál. Ehhez legalább egy megírt könyv, hosszú ideje gyakorolt mecénás tevékenység vagy miniszteri poszt dukál. Gyurcsány Ferencre ezek 2003-tól váltak jellemzővé, amikor Medgyessy Péter tanácsadójaként megkezdte rögös útját a hatalom felé. Sem Kéri László, sem a Kormányszóvivői Iroda nem válaszolt kérdésünkre, hogy mikor járt Gyurcsány Ferenc a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Talán nem véletlenül.

A látogatásra ugyanis, mint az nyílt titok volt akkoriban, 2006. január 5-én került sor. Egy politikailag rendkívül kényes időpontban. A közvélemény-kutatók döntetlen körüli eredményt jeleztek, a szocialisták csak a Budapest Airport Rt. eladásával tudták éppen hogy megmenteni a költségvetést, a Financial Times brit gazdasági lap december közepén a kormány által fizetett hirdetéseket tartalmazó Magyarország-mellékletében arról „cikkezett”, hogy a magyarok még soha nem éltek ilyen jól, és Orbán Viktort egyebek mellett xenofóbnak nevezték. A 168 Óra karácsonyi számának címlapján Gyurcsány Ferenc édesanyja („Katus”) szerepelt. Sólyom László január 19-én bejelentette a választások időpontját.

A „Szerda esték” klub 2006. évi első összejövetele csütörtökre esett. Amikor a regnáló kormányfő betoppant „sajátjaihoz”, fűtött terem fogadta, de Orbán Viktornál nem csak ezért érezhette otthonosabban magát. Mint megtudtuk, Gyurcsány Ferenc a többórás beszélgetés során még az őszödi beszédében hallottaknál is sűrűbben és keményebben káromkodott, az esetleges választási győzelme utáni kormányzati elképzeléseinek ismertetése után pedig aggódva fejtegette, hogy ha hangfelvétel készülne erről az estéről, akkor neki vége lenne. Kéri László megnyugtatta, hogy ez a klub nem olyan, itt ez nem történhet meg, és ilyenre ne is gondoljon.

Mindez több kérdést is felvet. Egyrészt, mint emlékezetes, a négy és fél hónappal későbbi balatonőszödi beszéd igazolhatatlan káromkodásait azzal próbálták mégis igazolni balliberális oldalon, hogy egy szenvedélyes, érvelő szónoklat közben mindez előfordulhat. Ne feledjük, hogy akkor több szocialista politikus mondott beszédet amellett, hogy nincs szükség megszorításokra, vagy pedig azokat legalább fél évvel el kell halasztani. Gyurcsány Ferenc őket próbálta meggyőzni, és retorikai magasságokba emelkedve, esendő és emberi módon, csúnya szavakkal fejezte ki hazája iránti vonzalmát… Ezt alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy a Kéri-esten senkit sem kellett meggyőznie, szabadon beszélhetett, amiből az a következtetés adódik, hogy Magyarország miniszterelnökének stílusához, legbensőbb énjéhez tartozik a nyilvános káromkodás.

Másrészt új megvilágításba helyezi a Kéri-klub tagjainak közleményét, hiszen amikor kikérik maguknak a sajtóban megjelenő, „egymásnak ellentmondó híreket”, „rosszindulatú kiszivárogtatásokat”, akkor voltaképpen saját maguk elé tartanak tükröt. Nemcsak azért, mert maguk is a médiában vagy a politika területén dolgoznak, hanem mert egyértelművé vált, hogy szelektíven adják ki a saját maguk által szervezett zártkörű beszélgetésen elhangzottakat. Végül pedig marad egy nagy felkiáltójel: milyen eredmény született volna az áprilisi országgyűlési választásokon, ha Gyurcsány Ferenc szavai is kiszivárognak? Mert ugyan közelebbit nem tudunk azok pontos tartalmáról, a miniszterelnök félelme minden másnál beszédesebb.

A magnófelvételek országa

A Kormányszóvivői Iroda lapunkkal azt közölte, hogy „Gyurcsány Ferenc látogatása során minden pontosan ugyanúgy zajlott, mint bármelyik más találkozó esetében, nem készült sem jegyzőkönyv, sem felvétel a találkozóról”. Ami az Orbán-beszédet illeti, a Zoom.hu internetes portál még májusban úgy értesült, hogy a résztvevők egyikének ötmillió forintot ajánlottak balról, hogy elmondja, mit tud, egy hírportál pedig tízmilliókat ígért a kazettáért. Juhász Ferenc, az ügyben egész oldalas hirdetésekkel kampányoló MSZP elnökhelyettese tagadta, hogy pártja rendelkezne hangfelvétellel Orbán Viktor beszédéről. A Zoom írt arról is, hogy a kormányzati kommunikáció egyik felelőse (vélhetően nem MSZP-tag – a szerk.) telefonon azt mondta a magyar gazdasági élet egyik jelentős szereplőjének, hogy létezik egy nagyjából egy és háromnegyed órás hangfelvétel, amely úgymond Orbán Viktor őszödi beszéde. Ahogy fogalmazott: „Most odaba…unk nekik.”

Lapunk kérdésére Kéri László azt válaszolta, hogy nem látja be, „miért tartozna egy teljességgel magánjellegű, baráti/tanítványi alapon összejáró társaság beszámolási kötelezettséggel bárki más, kívülálló számára?” Hangsúlyozta, hogy nyolc-tíz év szervezőmunka van a klub története és sikere mögött. Orbán Viktor ottjártát nem ők tették közüggyé, ezért nem is érzi feladatának a magyarázkodást. Magyarázza az, aki a megkérdezésük nélkül megírta, találgatja, elemzi, tupírozza.

A „megkérdezésük nélkül” kitétel a fentiek ismeretében több sebből vérzik. Kéri Lászlónak abban igaza van, hogy a több mint száz vendég sorában valóban nem rossz arány, hogy közülük mindössze egyetlen eggyel folytatott beszélgetésből látott napvilágot számos, pontosabban szinte minden részlet. Hogy az illetőt éppen Orbán Viktornak hívják, és a kiszivárogtatás időpontjában a kormányzó Magyar Szocialista Párt társadalmi támogatottsága a romokban hever, bizonyára a véletlen műve.

Monostori Tibor