Az innovációt iparjogvédelemmel kell óvni a piacokon
Az iparjogvédelem azért is fontos, mert az innovációkat nemcsak létre kell hozni a magyar gazdaság versenyképessége érdekében, hanem ezeket meg is kell óvni a piacokon – hangsúlyozta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára kedden a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala új kiadványa, az Ötletből érték bemutatóján, Budapesten.
Felidézte: a kormány azt a célt tűzte ki a Neumann János Programban, hogy Magyarország 2030-ra kerüljön az innováció területén Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 országa közé. Magyarország Európában a 21., a világban pedig a 34. helyen állt 2022-ben a különböző innovációs indexek alapján.
A helyettes államtitkár szerint a felzárkózáshoz a magyar innovációs ökoszisztémában három területen kell jelentős előrelépést elérni. Az egyik terület a kutatói, fejlesztői utánpótlás növelése: jelenleg Magyarországon 1 millió magyar lakosra mintegy 6200 fejlesztőmérnök jut, ezt 9000-re szeretnék növelni az évtized végére.
A másik terület az innováló kis és középvállalkozások (kkv) arányának növelése, Magyarországon jelenleg ez a mutató 32,7 százalék szemben az uniós átlag 52 százalékával. A harmadik terület az iparjogvédelmi aktivitás növelése. Egymilliárd euró GDP-re vetítve Magyarországon 1,5 szabadalom jut, az uniós átlag 3,5 szabadalom. Magyarország ezzel a mutatóval az unió tagországai között a 12. helyen áll – sorolta Bódis László.
A helyettes államtitkár megjegyezte: a magyar kkv-k 2,5 százaléka szabadalmaztat évente, szemben a lengyel 4,5 százalékkal és a cseh 7 százalékkal.
Bódis László kiemelte, az iparjogvédelemi aktivitás növeléséért olcsóbbá és egyszerűbbé teszik a szabadalmaztatást, az egyetemeknél a tudományos pályán történő előrejutásban figyelembe veszik a szabadalommal rendelkező innovációs tevékenységet is, a vállalatoknak piaci innovációs pályázatokat hirdettek, illetve közérthetővé teszik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos információkat. Ez utóbbit segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Ötletből érték című kiadványa is – jegyezte meg.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta: a kifejezetten kkv-knak szóló kiadványban bemutatják a szellemitulajdon-védelem nemzetközi hátterét, ismertetik az oltalmak fogalmát, koncentrálva az élelmiszeripar, az építőipar és a sport területére. A kiadványban jó magyar példákat, gyakorlatokat mutatnak be az oltalom megszerzésének előnyeiről.
A hivatal elnöke kiemelte: az oltalommal rendelkező vállalkozások 20 százalékkal nagyobb éves árbevételt tudnak elérni, mint az ezzel nem rendelkezők. A világ 500 vezető cégének piaci értékét 90 százalékban a szellemi vagyona határozta meg 2020-ban – mondta Farkas Szabolcs, aki nemcsak a kiadványt ajánlotta a kkv-knak, hanem felhívta a figyelmet a hivatal ingyenes szolgáltatására is, miszerint tanácsadással segítik felmérni a hozzájuk forduló vállalatok lehetőségeit az iparjogvédelem területén.
