Az ír szájhős esete a magyar kormánnyal
Folytatódik a vita a Ryanair és a magyar kormány között az extraprofitadó bevezetése nyomán. A cég vezetője, Michael O’Leary arrogáns nyilatkozatokkal próbája a kormány ellen hangolni a magyar és nemzetközi közvéleményt.
„Akik ebben a háborús helyzetben extrahaszonra tesznek szert, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez” – indokolta az extraprofitadó bevezetését Orbán Viktor még május végén. Az ezzel párhuzamosan létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alap gyarapítását szolgáló különadó a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború nyomán jelentős profitnövekedést elkönyvelő ágazatokat, azaz a gyógyszeripart, az energetikai, a telekommunikációs, a bank- és az olajszektort, valamint a légitársaságokat érinti. Utóbbiaknak az európai országokba váltott repülőjegyek után 3900, míg a tengerentúlra vagy más kontinensre utazóknál 9750 forintot kell befizetniük az államkasszába.
Agresszív kirohanás
A döntést elsősorban az ír székhelyű Ryanair nehezményezte, június 8-i közleményében „logikátlannak”, „hülyeségnek” és „rosszul időzített ötletnek” nevezve a kormányzati lépést. Michael O’Leary, a cég vezérigazgatója a HVG.hu-nak adott interjúban egyenesen „komplett idiótának” nevezte és bocsánatkérésre szólította fel Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, járatritkításokkal fenyegette és kioktatta a magyarokat, mondván, „ha annyira nagyra tartják ezt a minisztert, akkor mind visszamehetnek közgazdaságtant tanulni”. Nagy Márton válaszában méltánytalannak és kisstílűnek nevezte a gyakorlatot, amelyet „Európa legprofitéhesebb légitársasága” megenged magának. Úgy fogalmazott: „Bocsánatkérés illeti meg a magyar családokat, akikre olyan adót akar áthárítani a légitársaság, amelyet Európa más országaiban gond nélkül megfizet. Ez tiszteletlenség a magyar emberekkel szemben.”
Bár a miniszter ezzel lezártnak tekintette az ügyet, a vita nem ért véget: Michael O’Leary a Ryanair honlapjának címoldalán jelentetett meg egy közleményt, amelyben a Magyar Nemzetet hazugsággal vádolva azt állítja, az utasok nem hatvan, hanem „csak három százaléka” igényelte vissza júliusra megvásárolt jegyeinek árát a légitársaságtól. Az ír vállalat ismét beleszállt a kormányba, a magyar családok megtévesztésével vádolva azt: „Nagy miniszternek bocsánatot kell kérnie az idióta extraprofitadó miatt, amelyet egy veszteséges ágazatra vetett ki, és bocsánatot kell kérnie a magyar családoktól is, akiknek meg kell fizetniük ezt az intézkedést. Még jobb lenne, ha bocsánatkérés helyett eltörölné ezt az idióta adót, amelynek a szektor jelenlegi állapotára való tekintettel semmi létjogosultsága nincs.”
Mindezt azután, hogy vállalata az utasaira hárította az extraprofitadót, és a júniusig megvásárolt, de július elseje utáni repülőjegyekkel sem kivételezett. A Ryanair álságos módon áldozati pózba vágta magát, és nyílt levélben kérte az utasokat, hogy a légitársaságot támogatva írjanak levelet a miniszternek, amelyben elutasítják az „idióta adó” bevezetését.
A kormány persze nem nézte ezeket tétlenül, így már folyamatban van a fogyasztóvédelmi hatóság soron kívüli eljárása a légitársasággal szemben az adóáthárításra vonatkozó panaszok miatt. Az utasok egyébként korábban is kinyilvánították nemtetszésüket az ír céggel szemben többek között járattörléssel, nem megfelelő tájékoztatással, a poggyászkezeléssel és az utasokkal való kommunikációval kapcsolatban. Amennyiben a fogyasztóvédelem ezeket is megvizsgálja, és a Ryanairrel szemben hoz ítéletet az adóáthárítás ügyével együtt, úgy a vállalat akár kétmilliárdos bírságot is kaphat.
Elfogadott adónem
Palóc André, a Századvég vezető elemzője szerint míg a Ryanair a különadó befizetésének elutasításával megsértette a törvényekben előírtakat, addig a kormány extraprofitadója megegyezik az uniós jogszabályokkal, és a légitársaság hozzájárulását az 1995. évi XCVII. törvény is kötelezi.
De mi is ez az extraprofitadó? A vállalatok többsége előre megtervezi a profitmennyiséget, amely jellemzően a piaci helyzettől, a termék vagy a szolgáltatás innovációs tartalmától és az eladástól függ, valamint gyakran a váratlan események, például egy járvány vagy humanitárius katasztrófa is befolyásolják a haszon mértékét. A várakozásokat meghaladó bevétel az extraprofit, amelyre az állam adót is kiszabhat.
Nem példa nélküli a különadó bevezetése Európában. Tavaly ősszel Románia és Spanyolország is új terheket rótt ki az energiaszolgáltató vállalatokra a magas energiaárak apropóján. Idén a háború okán pedig Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország is alkalmazza a multinacionális vállalatokkal szemben, az Egyesült Királyság pedig épp a napokban jelentette be, hogy extraprofitadót vet ki azokra az energetikai cégekre, így a British Petrolra és a Shellre, amelyek váratlan nyereségre tettek szert a közelmúltban.
Az európai országoknak azon uniós álláspont is lehetőséget ad az extraprofitadó bevezetésére, amely szerint már 2030 előtt függetlenítené magát az EU az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, elsősorban a földgáztól. „Az egyes vészhelyzeti intézkedések finanszírozását átmeneti jelleggel az EU tagállamainak kormányai akár különadóztatással, vállalati extraprofit elvonásával is biztosíthatják. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az ilyen típusú fiskális beavatkozások összege elérheti a 200 milliárd eurót – így ezzel ellensúlyozhatják a tagállamok az energiaárak emelkedéséből fakadó fogyasztói többletterheket” – írta az Európai Bizottság márciusi közleményében.
Megalázva az utasokat
A Ryanair viselkedése persze nem meglepő, hiszen a cég vezére eddig is gyakran próbálta kikerülni a nemzeti törvényeket. Többször tiltakozott a két évvel ezelőtti brit karanténszabályok bevezetése ellen, majd a British Airwayszel és az Easyjettel együtt beperelte az Egyesült Királyságot. Tavaly februárban az ír cég a svéd kormánnyal került összetűzésbe: a skandináv állam hitelgarancia-program indítását jelentette be, amelyben a svéd működési engedéllyel rendelkező légitársaságokat támogatta a koronavírus-járvány okozta zavarok mérséklésében. Ez sem tetszett Michael O’Learynek, és piacellenesnek minősítette az intézkedést. A társaság benyújtotta ugyan keresetét, ám végül az Európai Unió Bírósága elutasította, mivel a skandináv állam a belső uniós piaci szabályokkal összeegyeztetve, állami támogatásként vezette be programját.
De nemcsak a kormányokkal, hanem saját személyzetével is meggyűlt a baja az ír vezetőnek. Múlt héten Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában is sztrájkoltak a Ryanair légiutas-kísérői az alacsony fizetés és a rossz munkakörülmények miatt. Ehhez csatlakoznak a jövőben a franciaországi és olaszországi alkalmazottak, sőt csütörtöktől ismét munkabeszüntetést hirdetnek az ibériai dolgozók. A Reutersnek nyilatkozó Ricardo Penarroias, a portugál munkabeszüntetés mögött álló szakszervezet (SNPVAC) elnöke szerint a cégnél szörnyű körülmények uralkodnak, a személyzet pedig még egy üveg vizet sem vihet magával a járatra.
A dolgozóival szembeni bánásmód mellett a Ryanairt másfél évtizede vezető Michael O’Leary pénzéhségéből fakadóan korábban is számos profitmaximalizáló lépést tett az utasok kárára. A légitársaság gépeire ma már csak az interneten csekkolhatnak be az utazni vágyók ingyenesen, a repülőtéren átvett beszállókártyákra pluszdíjat számolnak fel. Mindezt ráadásul a 2000-es évek végén vezette be a légitársaság, amikor még nem volt okostelefon, az utasok így kénytelenek voltak otthon kinyomtatni a jegyüket. „Úgy gondoljuk, hogy ha ilyen hülyék, akkor nyugodtan fizessenek hatvan eurót” – kommentálta a döntést a vezérigazgató. A légitársaság eddigi legbotrányosabb intézkedése a fizetős mosdóhasználat és az állóhelyek bevezetése lett volna, de ezeket a nemzeti hatóságok végül elkaszálták. O’Leary máskor is örömmel becsméreli utasait: még az is felmerült benne, hogy felárat számoljon fel a túlsúlyosakra. „Senki nem akar egy hájpacni mellett ülni a gépen” – jegyezte meg a vezérigazgató, hozzáfűzve, „ez még hasznára is válhat a túlsúlyos embereknek, mert így nagyobb motivációjuk lehet arra, hogy lefogyjanak”. Az ír fenegyerek a helyetteseit sem kímélte. Egy, a cég eredményeit bemutató sajtótájékoztatón gyalázta őket: azért nincsenek úgymond jelen az eseményen, mert „annyira örülnek az eredményeknek, hogy éppen a mosdóban közösülnek”.
Szintén hatalmas felháborodást keltett az extraszolgáltatásokat tartalmazó transzatlanti járat indításával kapcsolatban tett kijelentése is. „A turistaosztályon nem lesz semmi extra. Első osztályon minden ingyen lesz, beleértve a sz*pást is” – jelentette ki O’Leary.
Az ír guru láthatóan élvezi a felhajtást maga körül, amelynek velejárójaként a nemzetközi és a hazai sajtó ingyenreklámot biztosított eddig a vállalatának. Utóbbira szüksége is van, hiszen a brit Which? 2018-as felmérése a Ryanairt hozta ki a világ legrosszabb rövid távon közlekedő légitársaságának. O’Leary most igyekszik kihasználni a tényt, hogy a magyar kormánynak kifejezetten rossz a sajtója és a hírneve egyes nyugati körökben. Azt reméli, hogy a magyar vezetés sértegetése szimpátiát kelt a nyugati liberális elitben és véleményformálókban, ez pedig akár profitra is váltható. Habár a magyar kormányt jogilag védi az Európai Bizottság márciusi közleménye, politikai szempontból mégis kellemetlen helyzetben van. O’Learyvel vitatkozni olyan, mint a közmondásban szereplő varacskos disznóval iszapbirkózni: mindkét fél mocskos lesz, de utóbbi élvezi is.
