Fotó: shutterstock, illusztráció

Az LMP szerint lényegesen több diplomásra lenne szükség Magyarországon az ország versenyképességének javításához és a bérek folyamatos növekedéséhez.

Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője csütörtökön a felvételi ponthatárok megismerése után az MTI-nek sorolta pártja azon javaslatait, amelyek javítanának a felsőoktatás és az oda jelentkezők helyzetén.

Elmondta, mintegy öt év alatt a költségvetés 20 százalékára növelnék az oktatás támogatását, vagyis a jelenlegi mintegy kétezer milliárdról akár annak duplájára annak érdekében, hogy a diplomások aránya a társadalomban a mostani 25-30 százalékról 40-re emelkedjen.

A megélhetés és a lakhatás könnyítése érdekében a családi pótlékot és a családi adókedvezményt 24 éves korig biztosítanák a továbbtanuló fiatalok szüleinek – folytatta -, az elszabaduló albérletárakat pedig albérleti törvénnyel, a kollégiumi férőhelyek számának növelésével és közösségi bérlakásszektor kialakításával fékeznék meg.

Kanász-Nagy Máté szerint nem magyarázható pusztán demográfiai okokkal, hogy 5-6 év alatt 30 százalékkal csökkent az egyetemekre vagy főiskolákra jelentkezők száma, szerinte ez a kormány tudatos politikájának, oktatásellenes lépéseinek következménye.

Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta, idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt.

Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.

Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.

Alap és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ – ismertette.

A legtöbb jelentkezőt felvett képzéseket nézve első helyen a mérnökinformatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés.

A helyettes államtitkár kitért arra is: a jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.

A legtöbb hallgató az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került.

Mesterképzésben az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ. Képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra. A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés illetve a kommunikáció- és médiatudomány.

Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is – hangzott el.

Horváth Zita a duális képzésről elmondta: idén jelentősen nőtt a felvettek száma, a tavalyi közel hétezerhez képest több mint 9600 hallgató került be. Úgy látta: nagyon jók a visszajelzések, egyre népszerűbb képzési formáról van szó, amely vonzó a pályakezdő fiatalok számára.

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár elmondta, hogy érettségit 106 907 diák tett, az összes értékelt tantárgyi vizsga meghaladta a 417 ezret. A bevezetett változások növelték a vizsgatárgyak számát is – jelezte.

Az eredmények megegyeznek a tavalyival, azaz 3,66 volt az átlag. Nem lehet állítani, hogy nehezítette volna az érettségi a felvételizőknek a pályát – jegyezte meg.

Hozzátette, a szakmai érettségi szintén alapvetően jó eredményeket hozott, a bukási arány a szakmai vizsgáknál mindössze 0,95 százalék volt.

Kitért arra is, az érettségizők és felvételizők száma meghaladta az 57 ezret.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: közel 900 ezer dokumentumot dolgoztak fel, ezen felül 755 721 érettségi eredmény, 11 827 nyelvvizsgaadat, több mint egymillió pontszám van az adatbázisban.

Hozzátette, az eredményekről közel 100 ezer SMS-t küldtek ki valamivel több mint egy óra alatt.

A besorolási döntés augusztus 5-ig személyre szabottan megjelenik a www.felvi.hu oldalon. Jogorvoslatot 15 napon belül az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani az emberi erőforrások miniszterének címezve.

Péntektől elindul a pótfelvételi, amire kizárólag e-felvételin lehet jelentkezni, egy helyre és alapvetően önköltséges helyekre. Azok jelentkezhetnek, akik nem vettek részt az általános eljárásban, vagy nem kerültek be egyetemre, főiskolára.

A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7., a ponthatárokat augusztus 25-án állapítják meg.

Kérdésre Horváth Zita elmondta: megkezdődtek a tárgyalások a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) csaknem egy hónappal ezelőtt, s ez érinti a hallgatói szolgáltatásokon át az ösztöndíjakat, a sportlehetőségeket egyaránt. Augusztus 20-a után további egyeztetések lesznek, s reményei szerint ősszel eredményeket tudnak felmutatni.

Maruzsa Zoltán az iskola-igazgatói kinevezéseket firtató kérdésekre hangsúlyozta: meggyőződése, hogy szakmai döntések születnek. Ugyanakkor neki hivatalból nincs rálátása ezekre a konkrét ügyekre.

Kovács Zoltán kormányszóvivő disszertációjáról szóló hírre azt mondta, a két érintett intézmény szenátusa tud vizsgálatot elrendelni és lefolytatni.

MTI