Az NGO-k kárt okozhatnak a jogállamisági mechanizmus megítélésében
Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, hogy a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban olyan témákban fejthetik ki véleményüket a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyekhez nincs megfelelő szakértelmük és ezzel kárt okozhatnak.
A Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatornán szerdán arról beszélt: az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének december eleji online konferenciáján is elhangzott, hogy a jogállamisági jelentésekkel összefüggésben kikérik az NGO-k véleményét is, stratégiai szövetségesekként tekintenek rájuk. Megjegyezte: a legutóbbi magyar jogállami jelentésben 12 civil szervezetből 11 a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott NGO volt.
Visszautalva a webináriumon elhangzottakra, azt mondta: ezek a szervezetek olyan témákban mondhatnak véleményt, mint az igazságszolgáltatás, a sajtó és média helyzete, fékek és ellensúlyok, valamint a korrupciós keretmechanizmus. Hangsúlyozta: ez a négy terület olyan átfogó szakértelmet kíván, amellyel meggyőződése szerint „egyik magyarországi NGO sem rendelkezik, mégis véleményt formálhatnak, (…) rossz hírét keltik országunknak ezek a szervezetek, és ezzel kárt okoznak”.
Arra a kérdésre, mi lehet az NGO-k bevonásának célja, ifj. Lomnici Zoltán közölte: meggyőződése szerint ez kísérlet, a nyílt társadalom eszmerendszere kísérleti terepnek tekinti az uniót.
„Vannak olyan szervezetek, amelyek célja, hogy bemártsák hazánkat különböző nemzetközi szervezeteknél” – jelentette ki a szakértő. A NGO-k másik típusaként említette azokat a szervezeteket, amelyek különböző szempontok szerint minősítik vagy éppen rangsorolják Magyarországot, például a korrupció vagy az alapjogok szempontjából.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós alapszerződésben szereplő „rule of law” nem jogállamiságot, hanem „joguralmat” jelent. Ennek alapján „az a legnagyobb csata”, hogy kinek a joguralma fog uralkodni – tette hozzá.
Emlékeztetett: az Európai Tanács a menekültkvótával összefüggésben kimondta, hogy az csak önkéntes lehet, azonban egy későbbi döntésben már azt rögzítették, hogy kötelező is lehet.
Igaz, ez egy kis kontingensre vonatkozott és ideiglenes volt – tette hozzá -, de a kérdés továbbra is az, hogy a „rule of law”-ban az európai jog kerekedik-e felül, mert akkor a szuverenitás vereségével zárul. Míg ha a nemzetállami jogok erősödnek meg, nagyobb küzdelemre lehet számítani, viszont kiegyensúlyozottabb lesz a tagállamok és az unió viszonya – mondta a Századvég jogi szakértője.
