Az ocsmányságnak nincs helye az Országgyűlésben

Kocsis Máté – aki egyik előterjesztője az indítványoknak – azt mondta, nem lesznek új szabályok, szigorítják a jelenlegieket: ami eddig is tilos volt, ezután is tilos lesz. A fegyelmi szabályok kapcsán azért folyik küzdelem az ellenzék részéről, hogy „ezeket olcsón lehessen elkövetni” – tette hozzá.

Elmondta, a törvényhozás feladata, hogy a fegyelmi szabályok megsértéséért kiszabott szankciókat olyan szintre emelje, hogy annak legyen visszatartó ereje.

Szerinte 1990 óta egyetlen politikai ciklusban sem történt olyan, hogy az Országgyűlés törvényes működését megakadályozzák. A Bokros-csomag, vagy az őszödi beszéd idején a legdurvább parlamenti magatartás az ülésterem elhagyása volt – tette hozzá.

Nem hiszi – mondta – , hogy az ellenzéknek hosszabb távon érdeke lenne az a magatartás, amit Hadházy Ákos megpróbált meghonosítani.

Kocsis Máté számos nemzetközi példát is ismertetett. Elmondta, hogy Ausztriában azért is szankció jár a parlamentben, ha valaki eltér a tárgytól, Nagy-Britanniában nem fordulhat elő, hogy a levezető elnököt megakadályozzák az ülés vezetésében, Franciaországban a közjogi méltóságok provokálását büntetik – sorolta, majd ügy összegzett: Izlandtól Ukrajnáig egyetlen parlament sem tolerálja azt a viselkedést, amit a magyar ellenzék igyekszik meghonosítani.

Cáfolta azt, hogy a módosítások korlátozzák az ellenzék jogait. Elmondta, az ellenzéknek ötször annyi ideje van felszólalásokra és nem sérül a képviselők ellenőrzési joga sem. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, egy alkotmányos szerv vagy annak képviselője sem veheti át más alkotmányos szerv szerepét, így az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők sem vehetik át más szervek funkcióit. A belépéshez való jog nem értelmezhető vizsgálati, vagy szuperfelülvizsgálati jogként, amely felülírná a közigazgatási, vagy alkotmányos szervek ellenőrzési rendszerét – részletezte. Szerinte a tájékoztatás vizsgálati jogként történő értelmezése joggal való visszaélést jelentene.

Egy másik előterjesztő, Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes vezetője elmondta, az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma, ezért nélkülözhetetlen az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése. Idézte az Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatait, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy az Országgyűlésnek jogában áll cselekedni, amikor tagjai a törvényhozás szokásos működését megzavaró magatartást tanúsítanak.

Közölte, az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, illetve az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata lesz.

Hozzátette: kiterjesztik a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát az ülésen részt vevő minden személyre, rájuk nézve jogkövetkezmény viszont csak korlátozott mértékben válik alkalmazhatóvá.

A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan szabályozza, igazodva a jogsértés súlyához – tette hozzá.

Amennyiben a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő figyelmen kívül hagyja a levezető elnök rendreutasításait, úgy maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására – hangsúlyozta.

Elmondta, az Európai Parlament, a brit alsóház és a Bundestag példáját követve bevezetik a kizárást és a kitiltást. A kizárt képviselő az üléstermet, a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik – fejtette ki.

Hozzátette: a képviselői jogok felfüggesztését váltja fel a kitiltás. A kitiltott képviselő nyílt szavazás esetén megbízott útján szavazhat, titkos szavazás esetén továbbra is személyesen adhatja le szavazatát – részletezte.

Hende Csaba közölte, ezekben az ügyekben kétfokú a jogorvoslat: elsőfokon a mentelmi bizottság, másodfokon pedig az Országgyűlés jár el.

Az alelnök azt mondta, nevesítik a törvényben, hogy a képviselőnek előre be kell jelentenie, ha hiányzik a parlament, a bizottság üléséről. A jövőben szankcionálhatják azt, amikor a képviselő a bizottsági ülésről előzetes bejelentés nélkül úgy marad távol, hogy a határozatképtelen állapot már a bizottsági ülés kezdetekor fennáll – mondta.

Beszélt arról is, rögzítik, hogy a képviselő mely jogait nem gyakorolhatja érvényes eskütétel híján. Meghatározzák a parlamenti jelképhasználat két módját: a szabad felhasználáson, illetve az előzetes hozzájáruláson alapulót; egyik sem sértheti az Országgyűlés méltóságát. Intézményesítik a nemzetiségi tárgyú interpellációt is – jelezte.