Az OECD elismeri a magyar köznevelés eredményeit
Magyarországon magas az óvodai nevelésben részesülők aránya, az átlagnál kevesebb gyermek jut egy tanárra, alacsonyabb az iskolaelhagyók és az évismétlők száma – írta a Belügyminisztérium (BM) az MTI-nek kedden eljutatott közleményében az OECD idei évi oktatási jelentésére hivatkozva.Mint írták: az OECD megjelentette a 2024. évi oktatási körképét (Education at a Glance 2024: OECD Indicators), amely 2023-ig bezárólag vizsgálja az egyes országok oktatási rendszereinek helyzetét és az előttük álló kihívásokat. Az elemzések az oktatásban való részvételi adatok tekintetében a 2022, 2023, a pedagógus bérek tekintetében a 2021. évi adatokon alapulnak.
Közölték: a kutatás problémaként azonosítja, hogy számos országban létezik a „gyermekgondozási rés”, a gyermekgondozási támogatással finanszírozott időtartam és az ingyenes kisgyermekkori nevelésben való részvétel vagy az óvoda megkezdése között eltelt időszak. Magyarországon nincs „gyermekgondozási rés”, a gyermekgondozást segítő ellátás után közvetlenül elérhető az ingyenes bölcsőde, majd hároméves kortól beáll a tankötelezettség a kötelező óvodalátogatással. Ezzel a lépéssel Magyarország kiterjesztette a tankötelezettség időszakát, így a tankötelezettség időtartama hazánkban 13 év, amely meghaladja az OECD országok 11 éves átlagát – emelték ki.
Magyarországon az ötéves gyermekek 96 százaléka vesz részt óvodai nevelésben, amely az OECD átlagát (85 százalék) meghaladó arány – írták.
A minőségi, színvonalas koragyermekkori és kisgyermekkori nevelésben való részvétel bizonyítottan pozitív hatással van a gyerekek jóllétére, a tanulási és fejlődési folyamatokra a korai életszakaszokban – jegyzik meg. Hozzáteszik: az óvodai ráfordítások 90 százalékát a központi költségvetés finanszírozza, amely meghaladja az OECD 86 százalékos átlagát.
A kutatás alapján Magyarországon egy átlagos általános iskolai osztály 22 tanulóval működik, az OECD országok átlagánál – 27 tanuló/évfolyam – alacsonyabb létszámmal. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám az alsó tagozaton: 11 fő (OECD: 14 fő; EU25: 13 fő), a felső tagozaton 11 fő (OECD: 14 fő; EU25: 11 fő), az általános középfokon (szakképzés nélkül) 11 fő (OECD: 13 fő; EU25: 12 fő), Magyarországon tehát nagyobb figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában.
A tanulmány szerint az évismétlők aránya az OECD átlagánál alacsonyabb: Magyarországon a felső tagozatosok 1,7 százaléka, az általános középfokú oktatásban részt vevők 2,2 százaléka évismétlő, az OECD átlaga a felső tagozaton 2,2 százalék, az általános középfokú oktatásban 3,2 százalék.
Az iskolarendszert középfokú végzettség nélkül elhagyó fiatal felnőttek – 25-34 évesek – aránya az OECD átlagnál alacsonyabb Magyarország esetében: ez az arány Magyarországon 13 százalék, az OECD átlagában 14 százalék. A sem oktatásban, képzésben, sem foglalkoztatásban részt nem vevő 18-24 éves fiatalok (NEET) hazai aránya 12,8 százalék volt 2023-ban, ami alacsonyabb az OECD 13,8 százalékos átlagánál, illetve a megelőző évek értékénél. 2016-2023 között a magyar mutató 15,5 százalékról csökkent 12,8 százalékra, az OECD átlaga 15,8 százalékról 13,8 százalékra.
Ismertetésük szerint az OECD módszertana szerint Magyarország 2021-ben a GDP 4,1 százalékát költötte oktatásra, az OECD átlaga 4,9 százalék. Ennek ellenére Magyarország azon országok közé tartozik, amely 2015 és 2021 között növelte az oktatási intézményekre fordított kiadásait 3,7 százalékról 4,1 százalékra – olvasható a Belügyminisztérium közleményében.
