Az OLAF beavatkozik a választási kampányba

A képviselő az Európai Parlamentben (EP) adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki magyar EP-képviselők a jelentés kapcsán „megszokott módon az igazságról és a lényegről elfelejtették tájékoztatni a nyilvánosságot”.

Kiemelte, a 2010 előtti korrupciós ügyek között Magyarország történetében ugyanis a legnagyobb ilyen ügy a budapesti 4-es metró korrupciós ügye az, amely hozzájárul ahhoz, hogy ilyen adatok szerepelhetnek a jelentésben. Ez az egészen párját ritkító, példátlan korrupciós ügy, amelyben szocialista kormányzat és liberális budapesti városvezetés egyaránt érintett, amelyben a szálak egészen Medgyessy Péter volt kormányfőig és Demszky Gábor korábbi főpolgármesterig vezetnek – húzta alá.

„A pénzt a maguk javára költötték el, a korrupciós ügy következményeivel azonban az őket 2010-től követő kormánynak kell szembenéznie” – fogalmazott.

Ezekhez a súlyos pénzügyi következményekhez kapcsolódó politikai felelősség egyértelműen a szocialista kormány, és a Demszky Gábor irányítása alatt működő liberális budapesti városvezetést érinti – húzta alá.

A politikus közölte, a kormány megtette azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, ha tényleges pénzügyi következményei lesznek az OLAF ajánlásának, az azokkal kapcsolatos helytállás azokat a cégeket érintse, amelyek szabálytalan és korrupt intézkedéseit az uniós vizsgálat feltárta, ne pedig a magyar adófizetőket.

Hozzátette, kampányidőszakban az OLAF más brüsszeli intézményekhez hasonlóan közvetlenül avatkozik be a magyarországi választási kampányba, segítve a magyar baloldali ellenzéket.

Azzal kapcsolatban, hogy tavaly Magyarországról 33 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, a fideszes képviselő kiemelte, ezen feljelentések döntő részét az ellenzéki pártok, azok politikusai, vagy politikai aktivistái nyújtották be az OLAF-hoz.

„Azok beszélnek állítólagos korrupcióról, akik nyakig érintettek az Altus-, vagy a Szeviép-botrányokban, illetve olyan párt képviselője, amely még annak sem tudott eleget tenni, hogy a parlamenti választásokhoz nyújtott állami költségvetési támogatásokkal határidőre tudjon elszámolni” – tette hozzá

A képviselő kiemelte, szinte valamennyi lényeges, Magyarországra vonatkozó adat OLAF korábbi években közzétett jelentésében foglaltakhoz képest kedvezőbb lett. Az unióban 2018 folyamán a legtöbb OLAF-vizsgálatot Magyarországon zárták le, a 2017-es 10 helyett 9-re került sor, amely szintén kedvező változást jelent

A múlt évek adatait vizsgálva kitűnik, hogy 2016-ban a Magyarországnak járó uniós támogatás mintegy 4,16 százalékát érintette az OLAF azon ajánlása, amely a pénzek felhasználása során tapasztalt szabálytalanságok okán ezen forrásokat vissza kellene fizetni. Ez a mutató 2017-ben 3,92 százalékra csökkent, míg tavaly 3,84 százalékra zsugorodott – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Az OLAF kedden tette közzé 2018-ra vonatkozó éves jelentését, amely szerint a hivatal uniós szinten csaknem 170 vizsgálatot folytatott le, és ezek alapján több mint 370 millió euró (nagyjából 122 milliárd forint) visszafizettetésére tett javaslatot.

Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított.

A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is.

Egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.