Az oltóanyag már a spájzban van
Naponta százan halnak meg Magyarországon koronavírusban, és a korlátozások napi tízmilliárd forintos kárt okoznak a gazdaságnak, miközben az Európai Unió közösen beszerzett vakcinája lassan érkezik. Ezért a kormány úgy döntött, különtárgyalásba kezd az európai programon kívüli gyártókkal. A magyar hatóság már engedélyezte az orosz Szputnyik V vakcinát és a brit AstraZeneca oltóanyagát, a kínai Sinopharm készítményét pedig még vizsgálják. Mennyire lehetnek ezek biztonságosak?
Az uniós állam- és kormányfők múlt heti, online csúcstalálkozóján több tagállam részéről is kritika érte a vakcinák közös európai beszerzését, mert lassan érkeznek a szállítmányok, és hosszabb idő az engedélyeztetés is, mint más országokban. Például Európában csak a hó végére várható a brit AstraZeneca vakcinájának jóváhagyása, pedig Angliában már január eleje óta használják. A szigetországban már percenként száznegyven embert oltanak be háromféle szérummal, és a tempót még fokozzák is, míg az Európai Unióban csak a Pfizer–BioNTech és a Moderna készítménye van egyelőre jelen, és kevés érkezik belőlük a gyártói kapacitás korlátai miatt.
Magyarország is kevesebb mint százezer adagot kap hetente, ilyen ütemben harminc hét alatt tudnánk hárommillió embert beoltani. Ráaádsul a Pfizer–BioNTech beismerte, hogy képtelen lesz tartani az ígért ütemet, emiatt több tagállamnak át is kellett terveznie az oltási menetrendjét. A hírek szerint idővel talán fel fognak gyorsulni a kiszállítások, és vélhetően bevonnak majd más cégeket is a gyártásba, de nem biztos, hogy ezt ki tudjuk várni, hiszen már több országban felpörgették a járványt az új mutációk, a társadalom erőtartalékai kifulladóban vannak, és minden órányi késéssel újabb emberek halnak meg.
A kormány tehát hozzálátott, hogy más forrásokból is szerezzen vakcinát: az orosz Szputnyik V-ből kétmillió adag érkezik februártól, három részletben, a kínai Sinopharmtól – a magyar hatóság jóváhagyása esetén – további egymillió, az AstraZenecával pedig folyik a tárgyalás.
Húszmillióan tesztelték
A kínai vakcinával már a harmadik klinikai fázis befejezése előtt elkezdték oltani a lakosságot, így mára több mint húszmillió ember kapta meg, Kína mellett többek között Indonéziában, Törökországban, Brazíliában, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Peruban, Argentínában, Egyiptomban. A vakcina megrendelői között van például Szingapúr, Malajzia, Chile és Szerbia is. Utóbbi már meg is kezdte a tömeges oltást.
A Sinopharm oltóanyaga elölt vírust tartalmazó készítmény, a legrégibb, klasszikusnak mondható vakcinatechnológiát képviseli. Mellé az immunválasz elősegítésére a legelterjedtebb, 90 éve használt adjuvánst (alumínium-hidroxid) adják. Hatásossága a kínai bejelentés szerint 79,34 százalékos, illetve száz százalékban megakadályozza a közepes és súlyos megbetegedést. Az Egyesült Arab Emírségek január elején hagyta jóvá, az ottani hatóságok a megelőző tesztelés során 86 százalékos hatékonyságot állapítottak meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Kína mellett az Emírségektől és Bahreintől is kikértük a tapasztalatokat és a dokumentációt az alapos hazai döntéshozatal érdekében.
Kínában csak 59 éves korig oltanak a vakcinával, de ezt nem a minősége magyarázza, hanem náluk mások a prioritások az oltási rendben. A harmadik fázis eredményeit ugyan nem tudjuk, de az első két fázisban külön vizsgálták a 18 és 60, illetve a 60 és 79 év közötti korcsoportot; egyikben sem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Az enyhe reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás) az esetek 29 százalékában jelentkeztek, a közepes súlyosságú mellékhatások (láz, hányinger, hányás) négy százalékában. A Pfizer vakcinájának azonos stádiumú teszteredményei egyébként hasonló vagy némileg jobb értékeket adtak. Ezenkívül ez az első oltóanyag, amit teszteltek 3–17 éves kor között is három alcsoportban; a Sinopharm elnöke, Liu Csing-csen nyilatkozott erről, szerinte a vakcina az ő körükben is biztonságosnak bizonyult.
Jó vagy sem?
A hazai ellenzéki médiában hamar felröppentek különböző híresztelések azzal kapcsolatban, hogy a technológia túl régi és veszélyes. Az általunk megkérdezett vezető virológusok azonban egybehangzóan állítják, hogy ennek nincs alapja, számos oltásunk, így a gyermekbénulás, a hepatitis A, a veszettség és az influenza elleni vakcina is inaktivált vírussal készült. Vészhelyzetben pedig teljesen logikus, hogy ha egy országnak van ehhez a technológiához gyártósora, akkor kihasználja még akkor is, ha ma már akadnak modernebb módszerek.
– A Gram-festés 140 éves sejtfestési eljárás, mégis alkalmazzuk ma is. Newton törvénye még régebbi, mégsem vonjuk kétségbe – mondja nevetve egy neve elhallgatását kérő virológus.
A szakemberek abban is egyetértenek, hogy ha a hazai hatóság, a hazai gyógyszerészek jóváhagyják a vakcinát, akkor megbízhatunk az ítéletükben és felelősségérzetükben. Maga az engedélyezési eljárás egyébként alapos, számos külső és belső szakember részvételével zajlik. A kínai kutatók, mérnökök, biológusok és virológusok tudása pedig abszolút nyugati szintű, nagy részük tanult Európában vagy az Egyesült Államokban, és a kínai kutatóintézetek, nagy gyárak színvonala sem marad el a nyugatiakétól.
– Az más kérdés, hogy nem publikálták a harmadik kutatási fázis eredményeit – veti fel a virológus. – Most, az oltások kapcsán vált egyértelművé, hogy Keleten egészen más attitűd jellemző, mások a prioritások, nem tartják olyan fontosnak a tudományos nyíltságot, mint mi, Nyugaton. Ez nem épp szerencsés és támogatandó hozzáállás, de nem biztos, hogy ront a minőségen. Az engedélyeztetés pedig más kérdés, ennek során a megrendelő fél megkaphatja a dokumentációt, a tesztelési eredményeket, bemehet a gyárba, ellenőrizheti a folyamatokat. Az is biztos, hogy ha lenne valami súlyosabb mellékhatás vagy simlisség, az a különböző, eltérő hátterű országokban beoltott húszmillió ember esetében már napvilágra került volna.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) szakemberei Kínában vizsgálták a gyártást és a tesztelések dokumentumait, a hatósági ellenőrzési főosztály vezetője, Lukács Ferenc szerint a vakcinát biztonságos körülmények között, korszerű gyárban állítják elő, hatásossága viszont még további vizsgálatokat igényel.
Ráfanyalodnak
Az orosz vakcinából már hatezer adag érkezett Magyarországra decemberben, ezeket a nyilatkozatok szerint klinikai vizsgálat keretében fogjuk felhasználni. Ezenfelül vásároltunk egymillió ember beoltásához elegendő kétmillió adagot, miután az OGYÉI vészhelyzeti, ideiglenes engedélyt adott a Szputnyik V használatára, szintén helyszíni vizsgálat után. Az orosz oltóanyag harmadgenerációs technológia, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett szérumhoz hasonlóan úgynevezett vektorvakcina. Ez azt jelenti, hogy egy ártalmatlan kórokozót, jelen esetekben adenovírust kibeleznek, és hordozóközegként használnak fel a koronavírus genetikai anyagának bejuttatására a sejtekbe. Ott aztán letermelődik az a fehérje, ami beindítja az immunválaszt. Az orosz vakcina hatékonysága 91,4 százalékos, jelentősebb mellékhatást nem tapasztaltak.
Eddig másfél millió orosz állampolgár kapta meg a Szputnyik V-öt, miután szintén a harmadik klinikai fázis lezárulása előtt elkezdték használni. Eddig tíz ország engedélyezte: többek között Argentína, Venezuela, a Palesztin Hatóság, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia. Európa eddig érdektelenséget mutatott vele szemben, ahogy azonban szorít a helyzet, most már az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V gyártójával. Angela Merkel kancellár pedig bejelentette, hogy Németország kész segíteni az oroszoknak az engedélyeztetésében, sőt közös gyártást is el tud képzelni. Habár a bejegyzést már október végén kérték az oroszok, a szakvizsgálat folyamata februárban kezdődhet csak meg.
Az orosz vakcinával kapcsolatban azonban kérdés, hogy lesz-e elég gyártókapacitásuk, ugyanis a saját hazájukban is lassú az ellátás. Ennek ellenére szállítanak külföldre is, nem kis mennyiségben: valószínűleg stratégiai kérdésnek tekintik, hogy a többi mellett az orosz vakcina is megjelenjen világszerte.
