Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény-módosítást és a „Stop Soros” törvénycsomagot – HÍRFOLYAM

Az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény hetedik módosításátl, valamint a kormány „Stop Soros” csomag néven ismertté vált indítványt. 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

17:09 – Kocsis Máté: az ellenzék jelentős részének Soros György érdekei fontosabbak a magyar érdekeknél

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, illusztráció

A Fidesz szerint az ellenzék jelentős részének Soros György érdekei fontosabbak a magyar érdekeknél – mondta Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerdán Budapesten, értékelve az aznapi parlamenti szavazást.

Az Országgyűlés elfogadta a kormány „Stop Soros” törvénycsomagját, amely alapján büntető törvénykönyvi tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása, és megszavazták az alaptörvény hetedik módosítását, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Kocsis Máté az Országgyűlés által elfogadott országvédelmi akciótervről kiemelte: arra számítanak, hogy a viták ezzel nem zárulnak le, folytatódni fognak, pusztán megerősödött a magyar álláspont, pozíció.

Újabb eszköz került a magyar kormány kezébe, hogy megvédje Magyarországot, és megvédjék a keresztény kultúrát az illegális migrációtól, valamint az azzal járó veszélyektől – mondta.

A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: amikor Magyarországra a zöldhatáron keresztül igyekeztek az illegális bevándorlókat juttatni, akkor a kormány kerítést épített, ha pedig jogi eszközökkel igyekeznek bevándorlókat telepíteni Magyarországra, akkor jogi eszközökkel fog védekezni a kormány.

Kocsis Máté kiemelte: az ellenzék nagy része nem támogatta az országvédelmi akciótervet, Magyarország és a keresztény kultúra megvédését. Ez teljesen világossá teszi számukra, hogy az ellenzék jelentős részének továbbra is Soros György érdekei fontosabbak, mint a magyar érdekek. Aki számára fontos az ország biztonsága, az a mai napon láthatta, hogy a Fideszre és a KDNP-re továbbra is számíthat. Ezzel egyidejűleg teljesítették azt a választói akaratot és kötelességüket is, amelyet április 8-án a választók meghatároztak számukra – mondta a frakcióvezető, aki jelezte, hogy a változtatások nagy része a kihirdetésüket követő napon hatályba lépnek.

Arra a felvetésre, hogy a Jobbik igennel voksolt a mostani szavazáson, úgy reagált: két éve, amikor szükség lett volna a szavazatukra, nem támogatták a módosításokat. Most, hogy a választópolgárok akaratából már nincs rá szükség, támogatták, aminek örülnek, de furcsának tartják ezt a hozzáállást.

17:02 – Jobbik: az alaptörvény-módosítás irányai jók, de eszközei alkalmatlanok

A Jobbik azért szavazta meg az alaptörvény-módosítást, mert annak irányai jók, ugyanakkor eszközeit alkalmatlannak látják a kitűzött célok elérésére – hangsúlyozta a parlamenti döntéshozatalt követően tartott szerdai sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Mint mondta, februárban tárgyalt formájához képest az indítvány „elvesztette Soros-jellegét”, hiszen nyomokban sem hasonlít egymáshoz a két változat, hozzátéve, a társadalom többségével együtt úgy gondolják, hogy az országot és a kereszténységet meg kell védeni, a biztonságot garantálni kell, a bevándorlási kvótát pedig minden formában el kell utasítani.

„A fő célunk természetesen az, hogy a bevándorlás minden formáját utasítsuk el” – jelentette ki Mirkóczki Ádám, jelezve, hogy a nap folyamán nyolcadszor szavazta le a kormánytöbbség a letelepedési kötvények rendszerének megszüntetését.

Szerinte illúzió, hogy az alaptörvény-módosítás eléri céljait, példaként említve, hogy a biztonságosnak ítélt Szerbiából érkezőknek is oltalmazotti státuszt kell adni a genfi menekültügyi konvenció alapján. Úgy vélte: így a jogszabály ellenzőinek nem kell aggódniuk, mert „ezt a törvényt nem lehet alkalmazni”, ahogy szerinte egyetlen hajléktalant sem visznek majd el a rendőrök közterületről.

A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva az ellenzéki politikus azt mondta: nagyon nehéz úgy állást foglalni egy olyan törvénytervezetről, amelynek jelenleg egyetlen sora sem ismert, megemlítve, a kormányoldal a Jobbik nélkül is rendelkezik az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséggel.

16:30 – MSZP: az alaptörvény-módosítás a bírói függetlenség elleni támadás

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A parlamentben szerdán tárgyalt alaptörvény-módosítás sok mindenről szól, de kiemelten a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásról – jelentette ki az MSZP elnöke Budapesten szerdán.

Tóth Bertalan Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen felidézte: a Fidesz kétharmad hiányában már kísérletet tett arra, hogy létrehozza a közigazgatási felsőbíróságokat.

Úgy fogalmazott, hogy ez arról szól: „házibíróságot” akarnak kialakítani, ahol nem csupán bírák, de kormánytisztviselők is hozhatnak döntéseket.

Az állam vagy az önkormányzat bármely hatósági döntésével szemben ennél a szervezetnél lehetne jogorvoslattal élni, viszont ha a bíróság a kormány érdekeit szolgálja, akkor az állampolgároknak esélyük sem lesz a jogaik megvédésére – hangoztatta az MSZP elnöke.

A szervezethez adó-, választási eljárási és közérdekű adatigénylési ügyek tartoznának. Ezek közül Tóth Bertalan a legutóbbiak bevonását nevezte a legfájóbbnak. A Kúria jelenlegi gyakorlata szerint nyilvánosak az adófizetői pénzzel kapcsolatos adatok, az új bíróság azonban „nyilván a kormány titkolózási érdekét” fogja szolgálni – fogalmazott.

A szervezet talán a jogállamiság utolsó bástyáját támadja – jelentette ki az ellenzéki pártelnök.

Azt mondta, nem kétséges, hogy a Fidesz ebben a formában állítja majd fel a szervezetet: meg kell nézni, hogy mit tett az Alkotmánybírósággal, a Legfőbb Ügyészséggel, az országos bírói irányítási rendszerrel.

Nem csupán a bíróságokat támadja a nagyobbik kormánypárt, hanem a Magyar Tudományos Akadémiát is. Minden olyan szervezetbe belenyúl, amely még rendelkezik egy kis autonómiával – vélekedett.

Tóth Bertalan azt mondta: a fentiek miatt úgy döntöttek, hogy az alaptörvény-módosítás során nem nyomnak gombot, nem hajlandóak részt venni „ebben a propagandában”. A „Stop Soros” törvénycsomagot szintén „propagandának” nevezte, amely még arra is lehetőséget ad, hogy meghurcoljanak civil szervezeteket vagy jogvédőket. Erre a javaslatra ezért nemmel szavaznak majd – közölte.

Karácsony Gergely felidézte, hogy ez már a hetedik alaptörvény-módosítás. Úgy fogalmazott: ebből is látszik, hogy a Fidesz által „gránitszilárdságúnak” ígért jogszabály „valójában inkább a vattacukorhoz hasonlít”.

Éppen a nagyobbik kormánypárt képtelen tisztelni az alkotmányt, pedig elvárja ezt minden magyar állampolgártól.

Úgy vélekedett, hogy a Fidesz minden aktuálpolitikai érdekét megpróbálja érvényesíteni az alaptörvényben. „Úgy váltogatja az alkotmányos alapelveit, mint más az alsónadrágját” – fogalmazott.

A Párbeszéd társelnöke szerint a szabadságnak a jogállamban még megtalálható kis szigeteit is megpróbálják felszámolni. Ilyen például a Kúria, amely fontos döntéseket hozott közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy választási ügyekben – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy most ezt a szervezetet is megpróbálják „politikai furkósbottá” változtatni, hogy továbbvihessék korrupt rendszerüket.

Az MSZP-Párbeszéd szövetség nem fog részt venni „ebben a komédiában” – nyomatékosította Karácsony Gergely.

Arra a kérdésre, hogy a Lehet Más a Politikából kilépő Hadházy Ákost adott esetben befogadnák-e a frakcióba, Tóth Bertalan úgy felelt: a szövetség nyitott, és annak örülne, ha bővülni tudna. Egyelőre nem kaptak jelzést Hadházy Ákostól, de minden olyan demokratát várnak, aki a nemzeti együttműködés rendszerének lebontásáért küzd – közölte.

Egy másik kérdésre az MSZP-elnök azt válaszolta: nem fél attól, hogy Mesterházy Attila támogatói megnehezítenék a munkáját, mert minden tag a szocialista párt sikerében érdekelt.

16:29 – A „Stop Soros” törvénycsomag és az alkotmánymódosítás a magyar emberek akaratát érvényesíti

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A „Stop Soros” törvénycsomag és az alkotmánymódosítás a magyar emberek akaratát érvényesíti, újabb erős védelmet jelent az országnak az illegális migráció ellen – közölte szerdán, a javaslat elfogadása után a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel.

A parlament szerdai ülésén a kétharmados támogatást igénylő előterjesztést 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írta, a megerősített védelemre szükség van, mert „az Európát sújtó tömeges bevándorlás folyamatos, a Soros-hálózat és a brüsszeli bevándorláspárti politika pedig azzal fenyeget, hogy hazánkat is migránsokkal akarják elárasztani”.

Hangsúlyozták: a kormány számára Magyarország az első, ezért az alkotmánymódosítással megerősítik az ország szuverenitását és megtiltják idegen népesség betelepítését Magyarországra. Az alaptörvény kimondja tették hozzá -, hogy az Országgyűlés beleegyezése nélkül nem telepíthető be bevándorló az országba, és nem kaphat menedéket az, aki a biztonságos országon keresztül érkezett Magyarországra és nincs kitéve üldöztetés veszélyének.

A büntető törvénykönyv módosítását is tartalmazó „Stop Soros törvénycsomag” pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését, ennek értelmében büntethető lesz mindenki, aki illegális migrációt szervez és a magyar törvények kijátszására buzdít – olvasható a közleményben.

15:46 – Elfogadta a parlament a „Stop Sorost”

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a kormány „Stop Soros” törvénycsomagját, amely alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. Az indítvány kétharmados passzusaira a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.

Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan – vagy amely országon keresztül – érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.

Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

A Btk. alapján szervező tevékenységnek minősül különösen, ha valaki határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, továbbá ha hálózatot épít vagy működtet.

Az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van.

Módosult a menedékjogi törvény, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki Magyarországra olyan országon keresztül érkezik, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él.

Az előterjesztő szerint ez a rendelkezés összhangban van a genfi egyezménnyel, amely csak azokat védi, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, szabadságuk veszélyben volt.

Emellett a menedékjogi törvény több passzusát is sarkalatosnak minősítették.

A „Stop Soros” változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Azokra viszont nem vonatkozik a tilalom, akik a módosítást megelőzően legalább öt éve lakcímmel rendelkeznek a 8 kilométeres övezetben.

Akik az államhatártörvény új szabályait megszegik, szabálysértést követnek el – rögzíti a módosított szabálysértési törvény.

A jogszabálycsomag kiegészítette a rendőrségről szóló törvényt is egyrészt azzal a meghatározással, hogy a rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Másrészt része lett a törvénynek a határbiztosítási távoltartás intézménye annak érdekében, hogy a schengeni határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belülre ne léphessenek olyanok – illetve a rendőrség eltávolíthassa onnan őket -, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése vagy jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

A törvénycsomag a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az előterjesztés indoklása szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a „Stop Soros” törvénycsomag, amellyel „meg akarjuk akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen” – írták.

15:21 – Elfogadták a hetedik alaptörvény-módosítást

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását szerdán. Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – rögzítették az alkotmányban.

Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő jogszabályt 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A módosításra igennel szavazott a Fidesz és a KDNP frakciója mellett a Jobbik, valamint Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Ritter Imre nemzetiségi képviselő. Nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja. Az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, a DK-s képviselők sem nyomtak gombot.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakolás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – rögzítették.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akik hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással – október 15-től – megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.

Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre.

A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.

A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

A módosítás – egyes kivételektől eltekintve – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

15:13 – A KDNP támogatja az alaptörvény módosítását

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, illusztráció

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) támogatja és megszavazza szerdán az alaptörvény hetedik módosítását – mondta Harrach Péter frakcióvezető a voksolás előtt tartott sajtótájékoztatón.

A kisebbik kormánypárt politikusa kifejtette: támogatják a módosítás határvédelemre és a közterület tisztaságára, rendjére vonatkozó, vitatott pontjait is. Nyugodt szívvel mondanak igent a változásokra – jelezte.

Mint mondta, a határvédelem az önvédelem kötelezettségét jelenti hazánk és Európa felé. Egyúttal felelősséget éreznek a valódi üldözöttekért is, azaz egyszerre érvényesül az önvédelem és a bajba jutottak iránti felelősség – tette hozzá a frakcióvezető.

Kitért arra is, hogy a közterület rendje és tisztasága „minden normális magyar ember szerint védendő”.

Ugyanakkor a hajléktalanokat nem egy személytelen ügy részeseiként, hanem emberekként kívánják kezelni. Összetett ügyről van szó, és a megoldáshoz a hajléktalanszállók mellett az egészségügyi intézményrendszerre is szükség van, egyénre szabott, differenciált intézkedéseket kell tenni.

Szászfalvi László frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott: számukra a keresztény kultúra nagyon fontos és meghatározó, enélkül nincs Európa és nincs Magyarország. Amikor a keresztény kultúra alkotmányos védelméről beszélnek, akkor nem a keresztyén hitről, vallásról, egyházról, teológiáról van szó, és nem szeretnének semmilyen hitvitát gerjeszteni.

A szólás- és véleménynyilvánításnak mindenfajta alkotmányos védelme jelenleg is megtalálható az alaptörvényben – emelte ki.

Hozzátette: egy két évezredes hagyományról van szó, amelynek része a demokrácia, a jogállam kialakulása, az az együttélési mód is, amely mindennapos. Kitért a férfiak és nők egyenjogúságára, a szabadság és a felelősség harmóniájára is, majd kiemelte: nemcsak őrizni kell a keresztény kultúrát és büszkének lenni a keresztény értékekre, hanem meg is kell védeni azokat minden alkotmányos eszközzel.

15:03 – Az LMP nem vesz részt az alaptörvény-módosítás és a „Stop Soros” javaslat szavazásában

Fotó: MTI/Máthé Zoltán, illusztráció

Az LMP jelen lesz az ülésteremben az alaptörvény hetedik módosításának szavazáskor, valamint az úgynevezett „Stop Soros” előterjesztésről szóló döntésnél, gombot azonban nem nyomnak képviselőik.

Keresztes László Lóránt, a párt társelnöke szerdán, a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta: a globális migrációs krízist fontos kérdésnek tartják, azt az eljárást azonban, ahogyan a Fidesz kezeli a kérdést, alkalmatlannak és méltatlannak ítélik.

Szerinte az ügyben akár konszenzusos döntést is hozhatott volna az Országgyűlés, amely „óriási üzenet lett volna” az unió felé, de a kormány nem élt ezzel, mert csupán hatalomtechnikai, kommunikációs eszközként kezeli a problémát. Szerinte a kabinet szándékosan tűzdelte tele a javaslatokat az ellenzék számára elfogadhatatlan elemekkel.

Képviselőtársa, Demeter Márta tartalmilag gyengének ítélte az előterjesztéseket. Azt mondta, azok semmit nem tesznek hozzá az ország biztonságának erősítéséhez, sőt, a büntető törvénykönyv módosítása szerinte jogbizonytalanságot eredményez azzal, hogy más törvényekkel is szabályozott területekbe „nyúl bele”.

Szerinte törvényt nem kellene módosítani, csupán „dolgoznia kellene a kormánynak és a hatóságoknak”. Kifogásolta azt is, hogy a kormányoldal az elfogadással nem vár péntekig a Velencei Bizottság véleményére.

Szerinte az államnak a civil szervezetek tapasztalataira is építenie kellene a probléma kezelése során.

9:39 – Alapjogokért Központ: az alaptörvény módosítása biztosítja Magyarország szuverenitását

Fotó: MTI/Kovács Attila, archív, illusztráció

Az alaptörvény módosítása biztosítja Magyarország szuverenitását – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Kovács István annak apropóján beszélt erről, hogy az Országgyűlés szerdán szavaz az alaptörvény hetedik módosításáról, amelynek célja a nemzeti szuverenitás védelme, és az idegen népesség Magyarországra telepítésének tiltása.

Az elemző úgy értékelt: a mostani alaptörvény szerint sem lehet Magyarország népességének összetételét külső akarattal megváltoztatni, de a módosítással egyértelművé válik ennek tiltása.

Emellett a képviselők szerda délután szavaznak a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos, „Stop Soros” néven ismertté vált törvénycsomagról, amellyel a kormány azt akarja megakadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.

5:22 – Alaptörvény-módosításról és a „Stop Soros” csomagról szavaz a Ház

Fotó: MTI/Balogh Zoltán, archív, illusztráció

A hétfőn elfogadott napirend szerint az ülésnap reggel  9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, a képviselők ezután öt korábban aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről tárgyalnak, majd a vízkivételekkel összefüggő törvénymódosításról tartanak általános vitát.

A parlament a napirendi pontok alakulásától függetlenül délután 15 órától tartja határozathozatalait, vagyis a szavazás akkor sem kezdődik el, ha korábban véget érnek az addigi viták, illetve szükség szerint azokat megszakítják ebben az időpontban.

A ház a kabinet javaslatára ekkor dönt az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését. Szavaznak továbbá a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos törvénymódosításokról is. A kormány a „Stop Soros” néven ismertté vált csomaggal azt akarja megakadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.