Kiemelték, hogy az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság veszélyt jelent a magyar családokra, a gazdaságra és a munkahelyekre. „A kormány a kedvezőtlen körülmények ellenére sem adja fel a legfontosabb céljait: megvédjük a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjak értékét, megőrizzük Magyarország biztonságát. A kormány idén is fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, tovább csökkenti az államadósságot és a költségvetési hiányt” – áll a közleményben.

Hirdetés

A veszélyhelyzetre való tekintettel a kormány – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel módosította a 2023-as költségvetést, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott irányvonalakat. A Tanács egyetértő véleményének birtokában a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot.

A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése – szögezték le.

A tárca tájékoztatása szerint a kormány jelentősen emelte a rezsivédelmi alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól és fenntartsa a rezsicsökkentést minden magyar család számára az átlagfogyasztás erejéig. Az Alap összege így közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik. A költségvetés a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosítja, amely a tizenharmadik havi nyugdíjra is vonatkozik.

A kormány megőrizte a költségvetés megemelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, sőt, mindkét ágazatban béremelésekkel számolnak – jelezték.

A családtámogatásokra fordítandó emelt források megmaradnak, valamint a családtámogatások köre is bővül. A 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig.

„Kiemelt célunk a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött több mint 1 millió új munkahely megvédése. A munkahelyvédelmi programokat ezért 2023-ban is folytatjuk, a munkát terhelő adókat pedig alacsonyan tartjuk” – közölte a PM.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

Az intézkedések ellenére is jelentősen csökken a hiány mértéke 2022-höz képest: a különleges gázkészlet-vásárlás nélkül számított 4,9 százalékról a GDP 3,9 százalékára. „Fontos változás a rendeletben kihirdetett módosításhoz képest, hogy a benyújtott törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számolunk, a GDP-arányos államadósságot 73,5 százalékról 69,7 százalékra javítjuk év végére. Arra számítunk, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5 százalékkal erősödhet, továbbá célunk az, hogy az infláció mértékét az év végére egyszámjegyűre szorítsuk” – fogalmaz a Pénzügyminisztérium közleményében.

A pénzügyminiszter meghallgatását kezdeményezi a költségvetési bizottság szocialista elnöke

Összehívja hétfőre az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülését és kezdeményezi a pénzügyminiszter, valamint a Költségvetési Tanács tagjainak meghallgatását a költségvetési bizottság szocialista elnöke, miután a kormány csütörtökön benyújtotta a parlamentnek a 2023-as büdzsé módosítását.

Vajda Zoltán csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az MSZP többször felhívta a figyelmet arra, hogy tarthatatlan a kormány által nyár közepén áterőltetett 2023-as költségvetés, még decemberben újat kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány decemberben elfogadott „rendeleti költségvetése” nem egy teljes költségvetés, azaz most teljesen átláthatatlanul költik a közpénzt, és jelenleg azt sem tudni, hogy az új költségvetés elfogadásáig szabályosan gazdálkodnak-e az adófizetők pénzével.

Vajda Zoltán jelezte, annak érdekében, hogy az Országgyűlés tájékoztatást kaphasson az új költségvetésről, összehívja a költségvetési bizottság ülését, és kezdeményezi Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint a Költségvetési Tanács tagjainak – Kovács Árpád elnöknek, Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és Windisch Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének – meghallgatását.

A bizottsági elnök közölte, világos válaszokra van szükség többek között a rezsivédelmi alappal, a Vodefone megvásárlásával, „a lopakodó euróbevezetéssel”, az Erasmus-program költségvetési támogatásával kapcsolatban. Utóbbi pénzügyi fedezete egyébként már a „rendeleti költségvetésben” is szerepel – jegyezte meg.

A szocialista képviselő leszögezte, a költségvetés nem a kormány belügye, hanem a magyar emberek, az adófizetők ügye, joguk van világosan látni, mire költi a kormány adóforintjaikat.

Korábban írtuk