Az Országgyűlés Sajtóirodája cáfolja a DK állításait az EJEB ítélete kapcsán
A Demokratikus Koalíció (DK) MTI-hez eljuttatott „Pert nyertek Strasbourgban a DK országgyűlési képviselői a rabszolgatörvény-ellenes tüntetések kapcsán” című közleményében megfogalmazottakkal ellentétben az Emberi Jogok Európai Bírósága az Arató Gergely és mások kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében nem azt mondta ki, hogy a megbüntetett képviselőket Kövér László törvénytelenül sújtotta pénzbüntetéssel, hanem azt, hogy a kérelmezőknek megítélt összeget az eljárási garanciák hiányára alapozta – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel.Azt írták, hogy a bíróság két fő kérdést vizsgált meg: azt, hogy az alkalmazandó eljárást elegendő eljárási garanciák kísérték-e, és hogy maga a szankció kiszabása aránytalan és indokolatlan volt-e.
Az utólagos fegyelmi szankciók tekintetében a bíróság megállapította, hogy a rendelkezésre álló eljárási garanciáknak minimálisan biztosítaniuk kell az érintett képviselő számára, hogy meghallgatásban részesüljön, mielőtt szankciót szabnának ki rá, ennek elmaradásáért ítélte meg a képviselők vagyoni kártalanítását – tették hozzá.
Az Országgyűlésről szóló törvény az érintett időszakban lehetővé tette a megbírságolt képviselők számára, hogy jogorvoslattal éljenek és észrevételeket tegyenek a mentelmi bizottság előtt. A testület 2019. február 26-án kívánta tárgyalni a kérelmezők ügyét, a bizottság az érintett képviselőket tájékoztatta az ülés időpontjáról, hogy személyesen is elő tudják adni érveiket. A paritásos mentelmi bizottság azonban nem tudta megtartani az ülését, mivel ellenzéki tagjai (Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), Szabó Sándor (MSZP) és Dúró Dóra (független) nemmel szavaztak a napirend elfogadására, és ezzel az érintett képviselőket, köztük akár saját frakciótársaikat is megakadályozták, hogy előadják érveiket a házelnöki döntéssel szemben – közölték.
Az Országgyűlés Sajtóirodájának közleménye szerint ezt a lényeges körülményt azonban a bíróság figyelmen kívül hagyta.
Mivel a mentelmi bizottság az előírt határidőn belül így nem tudott határozatot hozni, ezért a házelnök döntését a parlament plenáris ülése elé terjesztették szavazásra, amely a 2019 márciusi ülésén többséggel helybenhagyta azt.
Tájékoztattak: a szankcionált képviselők ugyanakkor azt is sérelmezték, hogy azért nem állt rendelkezésükre hatékony jogorvoslat, mert a hazai döntéshozó testületek politikailag elfogultak, és mert a politikai véleménynyilvánításuk miatt kiszabott fegyelmi szankciók diszkriminatívak voltak. A bíróság azonban mindkét panaszt elutasította, megállapítva, hogy azok alaptalanok és nyilvánvalóan megalapozatlanok – áll a közleményben.
