Átadásra vár Hegyalján a világ leghosszabb gyalogos kötélhídja
Az összetartozás hídja
Májusban avatják fel Sátoraljaújhelyen a világ leghosszabb gyalogos kötélhídját. A Szár-hegy és a Várhegy között függeszkedő Nemzeti összetartozás hídja szimbolikusan az anyaország és az elcsatolt területek között is átjárást teremt a Magyar Nyelv Városa címet viselő településen.
Már a városba vezető főútról jól látható a Zemplén Kalandpark legújabb ékessége, a Sátor-hegyek között karcsú nyakékként függeszkedő Nemzeti összetartozás hídja, amelyet a Várhegyre vezető szerpentinúton közelítünk meg. Ahogy a páratlan panorámájú település fölé emelkedünk, fokozatosan rajzolódnak ki szemeink előtt a fémből készült építmény szédítő méretei.
Bartus István városi főépítész tájékoztatása szerint a híd nemcsak idegenforgalmi, de műszaki szempontból is igazi kihívás, kuriózum. Az átjárót acélsodrony kötelek feszítik ki a két hegy között, stabilitásáról 58 darab, földbe mélyesztett talajhorgony gondoskodik, amelyeket egyenként 21 méter hosszú furatokkal rögzítettek. A szerkezetet mintegy 12 ezer csavar tartja össze. A híd közepén egy üvegfelületű látványelemen át nézhetünk le a völgybe. Az ünnepélyes átadás után a 723,7 méter hosszú hídon egyidejűleg 300 ember tartózkodhat majd. A két hídfő között automata beléptetőrendszer fog működni.
A világ leghosszabb gyalogos kötélhídja a Várhegyet és a Szár-hegyet köti össze. Ily módon a Magas-hegyi Zemplén Kalandpark, a Szár-hegyi Magyar Kálvária és a Várhegyen lévő sátoraljaújhelyi vár a világon egyedülálló turisztikai látványosságként közvetlenül is összekapcsolódik a felújított libegőn, valamint a Nemzeti összetartozás hídján át, növelve a térség idegenforgalmi vonzerejét.
Izgatottan tesszük meg az első lépéseket a hegyi átjárón. Az első pillanattól fogva maximális biztonságban érezzük magunkat. Lenyűgöző a látvány Májuskút-völgy fölötti 80 méteres magasságból. Előretekintve a Szár-hegyi Magyar Kálvária együttes sziluettjét pillantjuk meg, amely az 1920 után elszakított országrészek és városok előtt tisztelegve, Jézus szenvedéstörténetének analógiájára idézi meg Trianon nemzeti fájdalmát. Mögöttünk a tatárjárás után épült Árpád-kori sátoraljaújhelyi vár modern kori kilátósétánya magasodik. A hídról a Májuskút-patak völgyében sorakozó nyaralóházak mellett a Hegyaljára épült teljes várost szemügyre vehetjük. A borsi Rákóczi-kastély előterében aranyló repcemezők már felvidéki területek…
A Nemzeti összetartozás hídjától pár száz méterre piros-fehér-zöld lobogó jelzi a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborhelyét, a Várhegy ölelésében fekvő Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontot, ahol a szervezet évente sok ezer határainkon túl élő, illetve a világ távolabbi vidékein szétszóródott magyar családot és fiatalt lát vendégül. A Sárospatak–Borsi–Kassa történelmi háromszög kínálta miliő különösen alkalmas az anyaországi és a külhoni fiatalok közötti kapcsolatépítésre. Itt, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál újult meg egykor Kazinczy Ferenc nyomán a magyar nyelv, itt született Szent Erzsébet és II. Rákóczi Ferenc, innen indult Kossuth Lajos politikai pályája, de a város a nagy múltú Andrássy-család számára is politikai küzdőtérként szolgált.
– Az átjáró elnevezése szimbolikus jelentőségű, hiszen egyetlen magyar települést sem sújtott olyan arányban a trianoni békediktátum, mint Sátoraljaújhelyet, amely lakosságának mintegy hatvan százalékát és területének nagyjából háromnegyed részét veszítette el 1920 után – hangsúlyozza Nyiri Péter, az Európában is egyedülálló Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, aki hozzánk hasonlóan először sétál végig az új hídon. – Az egykor virágzó vármegyeszékhely kíméletlen kettészakítása voltaképpen Zemplén vármegye gerincét is megroppantotta, ezért is szoktam úgy fogalmazni, hogy amikor a nemzet egységéről, illetve a Kárpát-medencében élő magyarságról gondolkodunk, akkor Sátoraljaújhely hiteles színhely ahhoz, hogy a nemzetet ért traumáról mértéket vegyünk. Ennek okán is hatalmas felelősség a határon túli magyarokkal való szüntelen kapcsolatépítési törekvés. A Kazinczy Ferenc széphalmi birtokán létrejött Magyar Nyelv Múzeuma is annak a nemzetek fölötti összetartozásnak a bástyája, amelynek forrása közös anyanyelvünk.
Amint a muzeológus kiemeli, a híd közepén elhelyezett üvegfelület a település „látható jövőjét” is jelképezi, hiszen rajta keresztül olyan város tekinthető meg, amely kivételesen színes turisztikai kínálattal várja az ideérkezőket.
Ennek a választéknak a részei a sajátos földrajzi helyzetből fakadó adottságok, a szemet gyönyörködtető természeti értékek, a tokaji borkultúra, a Kazinczy-örökség és az élő anyanyelvművelő tevékenység, valamint a nemzeti büszkeségre is okot adó történelmi múlt.
Nyiri Péter ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy allegorikussága mellett a Nemzeti összetartozás hídjának jelentősége forintokban is mérhető lesz, hiszen ami a belépődíjakból befolyik, a további városfejlesztést, végső soron az itt élők életminőségének javítását szolgálja majd.
Sátoraljaújhely nem egynapos város
Már több mint egy évtizede stabilan rajta vagyunk Magyarország turisztikai térképén, de úgy vélem, hogy a Nemzeti összetartozás hídjának átadása után Közép-Európa, sőt a kontinens nyugati felének idegenforgalmi atlaszában is ott leszünk. Erre pedig rendkívül komoly munkahelyteremtő szolgáltatásokat lehet felfűzni – nyilatkozta a Demokratának Szamosvölgyi Péter, a várost 26 éve vezető polgármester.
– Mikor lesz a hídavató?
– A hidat május második felében adjuk át a látogatóknak. Akár a Szár-hegyi Magyar Kálváriától és a 100. Országzászlótól indulunk el a Várhegyen található Sátoraljaújhelyi vár felé, akár onnan visszafelé megyünk, mindenképpen olyan emlékekhez érünk, amelyek a magyar történelem szerves részét képezik, ha úgy tetszik, átmenetet a múltból a jelenen át a jövő felé.
– A várost Trianon után hivatalosan is a fejlődésre alkalmatlan települések közé sorolták. Hogyan tudott mégis talpra állni?
– Elődeink óriási elszántsága és kreativitása nélkül nem sikerült volna a hátrányból a helyi értékekre épülő erényt kovácsolni. Dr. Orbán Kálmán, a várost a két világháború között vezető polgármester és az akkori képviselő-testület elévülhetetlen érdeme, hogy felmérték a határszélre szorult, megcsonkított település lehetőségeit, igyekeztek tartást adni a már-már reményvesztett Sátoraljaújhelynek, és újonnan megfogalmazott célként üdülővárossá fejleszteni a helységet. Orbán Kálmán regnálásának idején épült fel a Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária zarándokhely is. A bankot és színházat is alapító, ipartelepet fejlesztő polgármesterre ma is példaképemként tekintek, napjainkban is az akkori városvezetésre jellemző mentalitást próbáljuk követni.
– Ebbe a folyamatba illeszkedik a Nemzeti összetartozás hídjának felépítése is?
– Nagyot léptünk előre az idegenforgalom fejlesztése terén a Tokaj-Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai térségben. Sátoraljaújhelyen új, minőségi szállodák épülnek, helyreállítottuk a világörökség magterületeként jegyzett Ungvári pincesort, amfiteátrumot idéző szabadtéri völgyszínpadot és borteraszt építettünk, de a Zsólyomkai pincesor is kiválóan alkalmas a borkóstolásra és fesztiválok rendezésére.
– Mennyi új látogatót hozhat a híd?
– A Magyar Turisztikai Ügynökség előzetes számításai szerint akár ötszázezer fővel is növekedhet az évente ideérkező hazai és európai látogatók száma. Egy részük az Országos Kéktúra hozzánk közel eső útvonala iránt érdeklődő bakancsos turista, a többi négycsillagos wellness-szolgáltatásokat választó vendég.
– A sajtóban az elmúlt hetekben számháború folyt arról, hogy a két éve átadott csehországi híd hosszabb-e a magyarnál…
– A cseh híd több mint 3 méterrel rövidebb, tehát valóban mi vagyunk a világrekorderek, ráadásul az építési technológiák is eltérnek. A cseh építmény ugyanis egy köteleken lógó szerkezetű függesztett híd, míg a magyar esetében a korlátoktól fölfelé semmilyen tartószerkezetet nem látunk.
– A projektet természetvédők egy csoportja, a völgyben élők és a baloldali sajtó is támadta a tervezés időszakában. Itt, helyben hogyan érezték, mekkora ellenszélben kell megvalósítaniuk a beruházást?
– A baloldal szinte már kötelességszerűen támad mindent, ami ebben az országban épül. Azt azonban elfelejtették megemlíteni, hogy az építési engedélyeztetési eljárás elindítása előtt természetesen lefolytattuk az előzetes környezeti hatásvizsgálatot, amely azzal az eredménnyel zárult, hogy nincs szükség további részletes környezeti hatástanulmányra. A természetvédők engedély nélküli fakivágás miatt támadtak bennünket, de a valóság az, hogy a híd egyik oldalán nem fákat, hanem cserjéket vágtunk ki a bebokrosodott hegyoldalban. A másik oldalon pedig az 1900-as évek elején telepített fenyves öreg fáit, amelyek előbb-utóbb saját maguktól is elpusztultak volna. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nyertes pályázat hazánkban egyedülálló léptékű, húszmillió forintos keretösszeget ad zöldterület fejlesztésére, illetve erdősítésre. A négymilliárd forintból megépült híd egyébként teljes mértékben magyar költségvetési támogatásból valósult meg, uniós forrást nem használtunk. Tervezője és kivitelezője is hazai cég volt.
– Számolnak már a híddal a helyi vállalkozók is?
– Az egyik szálláshely például Üveghíd Vendégházként hirdeti magát, egy helyi szálloda meg már a „Hídavató bált” is meghirdette, pedig még át sem adtuk az objektumot. A sátoraljaújhelyiek nagyon leleményesek…
