A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.

Potápi Árpád János a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kiemelte: e nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt New Yorkban és Melbourne-ben is, a külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását – mutatott rá.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Ezt szem előtt tartva döntött úgy 2010-ben az Országgyűlés, hogy június 4-én többé ne az elszakítottságnak állítsanak emléket, hanem az összetartozásért adjanak hálát. Így fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt a parlament – idézte fel, jelezve: a törvény értelmében immár nyolc éve ezen a napon, a nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását.

„Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” – jelentette ki az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült közösen elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodás. Elkötelezettek abban, hogy ezt a munkát folytassák és újabbnál újabb területeken nyissanak a külhoni magyarság felé – mondta.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: „életerőre van szükségünk”.

Hozzátette: stabil anyaországra van szükség, amely a külhoni magyarság számára is tudja biztosítani a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpát-medence szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek – hangoztatta az államtitkár.

Ezért szól az idei év Magyarországon és a külhonban is a magyar családokról: a külhoni magyar családok évében közvetlenül, és az őket támogató környezet megerősítésén keresztül is támogatjuk a magyar családokat – tette hozzá.

Az államtitkár köszöntője után Nemzet és közösség címmel konferenciát tartottak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében.

Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: a magyar nemzetpolitika tevékenysége egyfajta válasz Trianonra.

A tanácskozáson történészek és jogászok tekintették át a korszak történéseit.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.