Az ostrom csak a kezdet volt

A migránsok napról napra nagyobb számban vannak jelen a Balkánon, és keresik a rést a horvát, illetve a magyar határon, ahol bejuthatnak az Európai Unióba. Noha Horvátország és Bosznia között nincs kerítés, a horvátok mostanra hatezer rendőrt sorakoztattak fel a tömeges benyomulás megakadályozására. A migránsok ezért a magyar–szerb szakaszon próbálkoznak. A kerítés jó szolgálatot tesz, de a szerb oldalon gyülekezők egyre többen vannak, és egyre elszántabbak.

Hivatalos közlés szerint Szerbiában négy-ötezer migráns tartózkodik, de a magyar határ közelében lévő településeket járva a valós számuk ennél jóval nagyobbnak tűnik. A szerb rendőrök vasárnap délután körülbelül kétszáz embert kísértek be gyalog a magyar határtól nyolc kilométerre eső Oroszlámosra. Általában ez a gyakorlat, mivel sem a rendőrségnek, sem pedig a településeknek nincsenek autóbuszaik, amelyekkel elszállíthatnák a migránsokat a román–szerb–magyar hármas határ környékéről. A rendőrök azért terelik be a jövevényeket Oroszlámosra vagy Törökkanizsára, mert onnan elvben busszal vagy taxival maguk is elmehetnének a közeli nagykikindai befogadóközpontba. Ehelyett azonban inkább elrejtőznek, hogy az első adandó alkalommal továbbindulhassanak.

Pénteken magam is szemtanúja voltam, ahogy a rendőrök negyven migránst bányásznak elő két házból, és további 26-ot a vízművek szivattyútelepéről. A 20 és 30 év közötti férfiak saját bevallásuk szerint mind Szíriából jöttek, de dokumentumokkal bizonyítani nem tudták.

–  Nagy baj van Szíriában, sokan halnak meg. Harcok folynak mindennap, és az embereknek nincs otthonuk – mondta az egyik migráns, a többiek pedig csak helyeseltek. – Németországba megyünk, vagy Belgiumba, ott vannak rokonaink – árulta el.

A 20 és 30 év közötti férfiak az állították, az utóbbi nyolc-tíz napban érkeztek Szerbiába Koszovó érintésével, oda Macedónián vagy Albánián keresztül jutottak el. A legtöbben nemrég indultak, amiből arra lehet következtetni, hogy Törökország az Európai Unióval kötött megállapodása ellenére újabban megint átengedi a migránsokat. Ennek oka az lehet, hogy a szíriai kormányerők egyre nagyobb erőkkel ostromolják a még felkelők kezén lévő Idlib tartományt, ezért tömegek indultak meg Törökország felé. Persze nem kizárt, hogy a most érkezők olyan, régóta Törökországban élő szíriaiak, akik azért keltek útnak, mert a török kormány a közelmúltban elfoglalt szíriai területekre akarja visszatelepíteni őket. Bárhogy legyen is, az tény, hogy egyre többen vannak Boszniában és Szerbiában, tehát a görög hatóságok, ahogy 2015-ben, úgy most sem őrzik kellőképp a macedón és albán határt.

Az utóbbi időben sok migránssal találkoztam, de kevesen voltak ennyire „jól öltözöttek”, mint a Majdányban befogott csoport tagjai. Ruhájuk új vagy feltűnően újszerű, nem piszkos, nem szakadt, nem látszanak rajta a vándorlás nyomai. Arról is beszéltek, hogy megfizetnék a szállást, de sehova sem engedik be őket.

–  Elmennénk a befogadóközpontokba, de ott nincs hely – mondta egyikük, akinek a szavait kérdésünkre azonnal megcáfolta az egyik rendőr.

–  Ez nem igaz. Mindennap viszek migránsokat a nagykikindai táborba. 250 személy befogadására alkalmas, de ha ötszázan vannak, akkor is csinálnak az újaknak helyet. Hoznak nekik ágyat, és a Vöröskereszt enni is ad nekik.

Ezek az emberek azonban nem azért jöttek Szerbiába, hogy táborokban töltsék napjaikat. Az indulásra várakozó férfiak így gyakorlatilag ellepték a magyar határhoz közeli Horgost, Magyarkanizsát, Törökkanizsát, Oroszlámost, Szigetet, Majdányt és Rábét, és néhol már többen vannak, mint a helyiek. A legtöbben az „elosztóközpontként” működő Magyarkanizsára igyekeznek. A magyar határtól hat kilométerre fekvő városba a migránsok egy része menetrendszerű járatokkal érkezik, de a busztársaságok már különjáratokat is üzemeltetnek a számukra. Ezt kifogásolta Lackó Róbert, a magyarkanizsai község migrációs megbízottja is, amikor a hétvégén beszéltem vele.

–  Volt olyan eset is, hogy a Lastával (belgrádi utasszállító cég) jöttek Belgrád­ból. Ez egy olyan törvény Szerbiában, hogy ha veszel jegyet, akkor felszállhatsz az autóbuszra, és eljössz. Az viszont kérdés, hogy jogos-e különjáratok indítása, hiszen tulajdonképpen ezzel ők a magyar határra hozzák ezt az áradatot, és mindenki tudja, hogy a magyar határra nem azért jönnek, hogy majd útlevéllel, engedéllyel keljenek át, hanem egyszerűen a zárt határon szeretnének bejutni.

A migránsok Magyarkanizsáról mennek a környező falvakba, hogy találkozzanak a „kontaktszemélyükkel”, akik aztán elindítják őket Magyarország felé. Több helyi elmondta, a migránscsoportoknak gyakran van kísérőjük, aki tud szerbül. Ezek általában olyan migránsok, akik már több éve élnek Szerbiában, és miután belátták, hogy nem tudnak továbbmenni, így próbálnak meg pénzt keresni.

A migránsok Majdányban azt állították, hogy nem tudnak megszállni motelben vagy szállodában, Magyarkanizsán azonban nyílt titok, hogy vehetnek ki szobát a város központjától két házra lévő Nova Viktorija hotelban. Lackó Róbert szerint ott azonban nem csak ők szállnak meg.

–  Igen, az ott egy kis központ, ahol tudomásunk szerint a koordinátoraik vannak; mi jeleztük a belügynek és a menekültügyi hivatalnak, mindenkinek. Egyelőre nem talált meghallgatásra a kérésünk, hogy ellenőrizzék a helyet.

Magyarkanizsa központjában az esti órákban indul be az élet, akkor érkeznek meg az újabb migránscsoportok Belgrádból, és megkezdődik terítésük egyrészt Horgos és Martonos felé, a másik irányban pedig Majdány-Rábéra, Oroszlámosra vagy esetleg Szigetre.

A migránsválság Szerbiában leginkább a Vajdaságot sújtja a magyar határ közelsége miatt. Lackó Róbert szerint most azért szaporodott meg hirtelen a bejutni akarók száma, mert megáradt a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina határán lévő Drina folyó, ezért nem tudnak átmenni Boszniába. A másik ok az, hogy az embercsempészek szándékosan becsapják őket.

–  Sokuk olyan hamis információkat is kap a telefonjára, hogy a Tisza mindössze csak egy méter mély, így könnyű átkelni rajta. Persze amikor idekerülnek, akkor rájönnek, hogy ez nem igaz. Én úgy hiszem, hogy nagyon sokan fulladtak már a Tiszába. De ha egy ember is átjut a határon, ez nekik olyan információ, hogy ott át lehet menni – tette hozzá Lackó.

A migránsok között elterjedt az is, hogy Románia felé megkerülhető a magyar határkerítés. Ezzel az információval azelőtt találkoztam a boszniai Velika Kladušában, hogy Magyarkanizsára indultam. A horvát határ közvetlen közelében lévő városban szintén megrekedtek a migránsok, mert a horvát rendőrök szigorúan ellenőrzik a határt. Leginkább szembetűnő rendőri jelenlét a Velika Kladušából Topuszka (Topusko) felé vezető mellékúton van, amely horvát területen, sok kilométeren keresztül szinte párhuzamosan halad a boszniai határral. A horvát rendőrök a hegyoldalban megbújó rendőrkocsiból pásztázzák a vidéket, miközben az utat rendőrautók járják, rajtuk kívül azonban alig van forgalom.

A migránsok Velika Kladušában a Baddem étteremben és környékén gyülekeznek. Egy részük Marokkóból érkezett, ám közülük már többen bánják, hogy útra keltek. Ali már kétszer bejutott Horvátországba, de a rendőrök bántalmazták. A marokkói Allal, akivel a Google-fordító segítségével beszélgetünk, szintén azt állította, hogy Horvátországban bántalmazzák a migránsokat, és mindent ellopnak tőlük.

–  Az úton és Boszniában sokat szenvedtünk. A horvát rendőrség ránk támadt. Nagyon megbántam, hogy ezt az utat választottuk. Nem mehetek vissza az országba, mert elüldöznek – mutatja a telefonjával lefordított szöveget.

Allalnak és a többi migránsnak, aki fél a horvát rendőrség fellépésétől, nem nagyon marad más választása, mint hogy elinduljon Magyarország felé, és Magyarkanizsán próbáljon szerencsét. Félő, hogy a múlt heti határostrom csak a kezdet volt.