Az újabb brüsszeli szankciók miatt februártól dízelhiány lehet Európában
Az újabb szankciókkal az Európai Unió egyre csak szűkíti saját mozgásterét, ezzel egyre nagyobb gondokat okozva Európának és az embereknek – mondta el Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy februártól életbe lép az Unió újabb szankciója, amely az olajtermékekre vonatkozik.Hortay Olivér az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy az Európai Unió tavaly nyár elején elfogadott és december 5-én életbe lépő olajembargójának hatására Oroszországból kevesebb nyersolaj érkezett az európai piacra 2022-ben. Ennek a hiányát részben az Egyesült Államok töltötte be, ami így drasztikus mértékben képes volt növelni nyersolaj exportját. Általánosságban a Brüsszel-féle szankciós politika drasztikus beavatkozás a globális olajpiacon, amely új helyzetet teremtett: az ellátási láncok átalakulását eredményezte, amelynek önmagában van egyrészt egy új, logisztikai kihívásokat eredményező, másrészt egy áremelő hatása is.
Részben ennek köszönhető, hogy jelenleg is magas, 80 dollár feletti a Brent olaj hordónkénti ára. Ez a nagy nyersolaj-kitermelő, exportőr országoknak kedvez, és ne feledjük, hogy ezeknek része Oroszország is, amely tavaly 28 százalékkal volt képes növelni az olajexportból származó árbevételét. Ahogyan már említettem, az Egyesült Államok szintén jelentős export árbevétel-növekedést ért el, és a nagy OPEC-országok olajvállalatai is rekordot döntöttek 2022-ben
– mondta el a szakértő.
Hortay Olivér hozzátette, hogy az importra szoruló országoknak ez a helyzet kedvezőtlen, hiszen a költségeik nőnek, és ez tapasztalható is az uniós országok esetében. A magas inflációs környezet részben ennek köszönhető. Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde több ízben is fogalmazott úgy az elmúlt hónapokban, hogy az eurózóna inflációja jelentős részben a növekvő gáz- és olajárak következménye.
Elhibázott szankciók teszik tönkre Európát
Hortay Olivér emlékeztetett arra, hogy tavaly december 5-én életbe lépett az Európai Unió olajembargója. Magyarország és a régió más államai mentességet kaptak ez alól – idézte fel. Leszögezte: az olajembargó tavaly nyári elfogadása óta az Európai Unió energiapiaci mozgástere folyamatosan szűkül, mert az a lehetősége, hogy olajat importáljon, csökken azáltal, hogy Oroszországtól nem tud nyersolajat vásárolni – kivéve a mentességet élvező tagországok –, és ezzel párhuzamosan az OPEC-országok a kitermelésüket nem növelik. Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy az Európai Unió fokozottabban kiszolgáltatottá válik az Egyesült Államoknak, ahol a kitermelési kapacitások növekedése csak korlátozottan lehetséges. Az USA-ban pedig folyamatos vita övezi azt a kérést, miszerint Joe Biden is szeretné, ha a kitermelők, a nagy olajvállalatok nagyobb mértékben növelnék a kapacitásaikat a jelenleginél.
A további részletekről IDE kattintva az Origo honlapján olvashat.