Az újrakezdés éve

– Mára a tudósok egyetértenek abban, hogy ősszel várhatóan beindul a járvány negyedik hulláma, amely azokat érinti majd, akik nem oltatják be magukat. Magyarország és Szerbia viszonylag jól áll beoltottság terén, de mi a helyzet a többi szomszédos ország magyarságával? Mennyire veszik az ott élő zártabb közösségek komolyan a veszélyt?

– A járvány idején a határon túli magyarság általában a magyar operatív törzs és a miniszterelnöki tájékoztatók alapján élte a mindennapjait. Az oltóanyagok megjelenésével azonban kicsit változott a helyzet, hiszen az utódállamok lemaradtak a beszerzésben és ebből következően az oltási kampányok beindításában is. Kivétel egyedül Szerbia, ahol gyorsan és hatékonyan folyt az emberek beoltása. A többi szomszédos országban a magyarság helyzete nagyjából ugyanolyan, mint az adott népességé. Átoltottság tekintetében leginkább a Felvidék keleti régiója és a Székelyföld települései vannak lemaradva. Ráadásul most mindenütt csökken a megbetegedések száma, nyitnak az országok. Ez sem növeli az oltakozási kedvet. A delta vírusmutáns azonban egyre jobban terjed Európában, a szakemberek szerint várható egy negyedik járványhullám is. Ezért én arra biztatom a külhoni magyarokat, hogy éljenek a magyarországi oltás lehetőségével.

– Mi az oka, hogy fenntartásaik vannak az oltással szemben?

– Úgy látom, hogy ebben a kérdésben óriási szerepük lenne a helyi véleményformálóknak, értelmiségieknek, önkormányzatoknak vagy éppen a lelkészeknek, papoknak. Az utódállamok kormányaihoz hasonlóan ők is legalább másfél-két hónapos lemaradásban vannak az oltási kampány beindításában. A késlekedés azt eredményezte, hogy nagyon sok rémhír kapott szárnyra. Olyanok, hogy a vakcina életveszélyes lehet, vagy éppen meddővé teszi a fiatalokat. Egy kampány során arra is figyelni kellene, hogy ezeket a rémhíreket hiteles, hozzáértő emberek megcáfolják.

– A legrosszabb oltási adatok Kárpátaljáról érkeznek.

– Kárpátalján összetett a helyzet. Az emberek egy része nem a lakóhelyén dolgozik, ők többnyire felvették az oltást ott, ahol a munkahelyük van, például Magyarországon. Így az általános helyzet várhatóan javulni fog, hiszen – köszönhetően annak, hogy Magyarországon rendkívül jó ütemben haladtunk a vakcinációval – május 4-e óta már a tajszámmal nem rendelkező külföldiek és külhoni magyarok is regisztrálhatnak magyarországi oltásra, június közepe óta pedig időpontot is foglalhatnak határ menti oltópontokra. Sőt, június 22-e óta már nemcsak a magyar állampolgárok, hanem állampolgárságtól függetlenül mindenki élhet a magyarországi oltás lehetőségével a szomszédos országok határ menti területeiről. Már most látjuk, hogy van érdeklődés e lehetőség iránt, ami örvendetes. Egyrészt a magyar közösségeket és magunkat is védjük azzal, ha javítjuk az átoltottságot a határ közeli régiókban. Másrészt ez a kormány a külhoni magyarokat a nemzet elválaszthatatlan részének tekinti, és szeretnénk, ha ezt a bajban is éreznék.

– A Nyugat-Európában élő magyarok közül viszont sokan utaznak haza csak az oltás kedvéért…

– Valóban. Már tavasszal sokan regisztráltak, és vállalták a gyakran hosszú utazást. Most azt látom, hogy többen az oltási időponthoz igazítják az évi szabadságukat, mivel a lakóhelyükön – például Németországban – még hónapokat kellene várniuk a vakcinára.

– A hazai ellenzék mindent elkövetett, hogy gátolja a védekezést, és hiteltelenítse az oltási kampányt. Másutt tapasztalt hasonlót?

– A világjárvány kezelése minden ország vezetését próbára tette. Szlovákiá­ban a miniszterelnök bele is bukott az egészségügyben tapasztalható káoszba. Magyarország viszont – túlzás nélkül mondhatjuk – nemcsak európai, de világszinten is kimagaslóan jól kezelte a járványhelyzetet. Az oltási versenyt megnyertük, és ez lehetővé tette, hogy fokozatosan újrainduljon az élet. Az a gátlástalan oltásellenes kampány viszont, amit a hazai baloldal folytat, példátlan. Ilyen rendkívüli helyzetben összefogásra lenne szükség, de a baloldalra ebben a harcban sem lehet számítani. Most is csak a politikai haszonszerzés vezérli őket.

– Hogyan vészelték át a világkarantént a magyar–magyar kapcsolatok?

– A személyes találkozók száma minimálisra csökkent. Az online térben tapasztalható aktivitás azonban bennünket is meglepett. Tízezrekhez tudtunk eljutni az interneten keresztül: gyerekekhez, fiatalokhoz, családokhoz. A Határtalanul online középiskolai vetélkedőnkben például 112 ezer anyaországi és külhoni fiatal vett részt. Ez óriási szám. Kiderült az is, hogy sokkal könnyebb és gyorsabb online megszervezni egy megbeszélést, fórumot vagy továbbképzést, ráadásul nagyon hatékonyak is ezek a virtuális találkozások. Természetesen az online események nem tudják pótolni a személyes kapcsolatokat, hiszen mindenki ki van éhezve a találkozásokra. Ennek ellenére eldöntöttük, hogy ezt a formát a jövőben is megtartjuk a hagyományos összejövetelek mellett.

– Az utóbbi hetek hírei a kapcsolatépítést szolgáló pályázatok kiírásáról szólnak. Ilyen gyorsan haladunk a régi kerékvágás felé?

– 2020 a nemzeti összetartozás éve volt, 2021 pedig a nemzeti újrakezdés éve. Noha az első fele még a koronavírus-járvány jegyé­ben telt, egyre inkább úgy tűnik, hogy a második már valóban a nemzeti újrakezdésről tud szólni. Ehhez igazítottuk nemzetpolitikai programjainkat is. Áprilisban fejlesztésekre, működésre pályázhattak a magyar szervezetek, hiszen akkor még nem volt mód személyes találkozásokra. Akkor másfél milliárd forintot szántunk ilyen célokra. A június 28-án kiírt támogatásaink azonban már különböző programok, rendezvények, fesztiválok, konferenciák megszervezését segítik. Persze az idei nyár nem a nagy fesztiválokról fog szólni, inkább a kisebb rendezvényekről. De ennek is örülni kell, mert tavaly még ilyenekre sem volt lehetőségünk. Azt egyelőre nem tudjuk, mit hoznak az előttünk álló hónapok. Eddig a helyzet bizonytalansága miatt kicsit átszerveztük a pályázatainkat is. A karantén ideje alatt gyakorlatilag ugyanazt csináltuk, mint a családok. A rendelkezésre álló pénzt fejlesztésekre fordítottuk. Meglódult az óvodaépítési program, számos iskola, közösségi tér, templom felújítását támogattuk. A felújításoknál, építkezéseknél egyébként azok jártak jól, akik ki tudták használni a zárlatot, mert mára keresve sem találni mesterembert sehol a Kárpát-medencében, ráadásul az építőanyagok is mindenütt borzasztóan megdrágultak.

– Mi lett a sorsuk azoknak a korábbi pályázatoknak, amelyek éppen a személyes kapcsolatok ápolására, utazásokra, kirándulásokra voltak kiírva?

– Azoknak meghosszabbítjuk az elszámolási határidejét, hiszen a közösségek önhibájukon kívül voltak elzárva a találkozáshoz kötött lehetőségektől. Most mindenki reméli, hogy például a Határtalanul program keretében újra elindulhatnak az iskolai csoportok, hogy ellátogassanak egy-egy határon túli településre. Újraéledhetnek a testvértelepülések közötti kapcsolatok is, hiszen a Covid előtt ezek is virágzóak voltak. Az utóbbi években 1200 külhoni és anyaországi testvértelepülés közötti kötelék létrejöttéhez vagy megerősödéséhez járultunk hozzá, július 1-jén pedig – a járványhelyzet kedvező alakulásának köszönhetően – meg tudtuk hirdetni az idei felhívásunkat is. Augusztus 2-ig pályázhatnak a magyarországi önkormányzatok valamely külhoni településsel közösen megvalósítandó programra, rendezvényre. Ezek olyannyira erősítik a magyar–magyar összeköttetéseket, a nemzeti összetartozás érzését, hogy számtalan hasonló testvérkapcsolat alakult a Kárpát-medence különböző régióinak települései között tőlünk függetlenül is.

– A Covid előtti években sokféle vállalkozáserősítő programot is indított az államtitkárság. Ezekkel mi a helyzet?

– A mi programjaink nem kérészéletűek, egyiket sem néhány hónapra vagy évre hirdetjük meg. Ám sokaknak újdonság lehet a tavaly Vajdaságban elindított, kisvállalkozókat segítő mentorprogramunk. Ennek az a lényege, hogy felkutatjuk a határon túl működő sikeres nagy- vagy közepes vállalkozásokat és az induló kicsiket. A nagyok, mint például a Csíki Sör Manufaktúra azt vállalják, hogy mentorként szakmai tanácsokkal, útmutatással és kapcsolatrendszerrel segítik a kezdő vállalkozókat, akik így könnyebben fel tudják építeni saját cégüket, és be tudnak ágyazódni környezetük gazdasági vérkeringésébe. Szakmai partnerünk ebben a munkában évek óta a Design Terminal. A mentorprogram 2019-ben indult Vajdaságban, Erdélyben pedig épp most, a napokban zárult le. Hamarosan a többi külhoni régióban is megvalósítjuk. A program sikerét jelzi, hogy a képzési szakasz idején is több százezer euróval nőtt a mentorált cégek bevétele. Hasonlóan fontos eleme a vállalkozásfejlesztési munkánknak a mezőkövesdi vállalkozói találkozó, amelyre idén is közel 200 résztvevőt várunk július közepén a Kárpát-medence minden tájáról. Ezeknek a programoknak és találkozóknak köszönhetően nemcsak a gazdasági és üzleti összefonódások erősödtek meg a magyar vállalkozók között szerte a Kárpát-medencében, de emberi, baráti kapcsolatok is szövődtek, aminek eredményeképp a háló, amelynek építését 11 évvel ezelőtt kezdtük el, mára élő valósággá vált.