A kárpátaljai magyar közösség elleni gyűlöletkampány részeként utasította ki az ukrán külügyminiszter a beregszászi magyar konzult, aki sem az ukrán, sem a magyar sem pedig a nemzetközi jogszabályok ellen nem vétett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ECHO TV Napi aktuális című műsorának csütörtöki adásában kifejtette, a fő problémát abban látja, hogy egy államilag támogatott és valószínűleg államilag szervezett kampány zajlik Ukrajnában, ami a magyar közösséggel szembeni gyűlöletkeltést elő is idézte. A politikus ismertetése szerint a magyar nemzeti közösség jogait nemzetközi jogszabályok védik s ezeket a kijevi kormány sorra megszegi, vagyis a helyzet súlyosabb annál, mintha lenne egy magyar-ukrán konfliktus, hiszen – ahogy fogalmazott – Ukrajna nemzetközi jogszabálysértésben van.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Az ukrán külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint a tárca nemkívánatos személlyé nyilvánította a beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét. A magyar képviselet így sérül, hiszen a konzulok az állampolgárok ügyeivel foglalkoznak. 

Szijjártó Péter a magyar diplomata kitiltását teljesen jogtalannak tartja. A külgazdasági és külügyminiszter az ukrán külügyi tárca vezetőjének lépésére válaszul bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét és közölte vele, hogy egy ukrán konzulnak el kell hagynia Magyarországot. A magyar politikus szerint a kárpátaljai magyarok ellen folyó kampány jegyében Ukrajna megszavazta az oktatási törvényt, a nyelvtörvényt, vegzálják a magyar diplomatákat, vegzálják a magyar költségvetési forrásból támogatást kapó kárpátaljai kis- és közepesvállalkozásokat. Szijjártó Péter úgy véli, az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta. 

A külügyminiszter leszögezte, a Magyarország és Ukrajna közötti jó kapcsolatokban érdekelt s hazánk mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna, valamint az ottani magyar közösség segítséget kapjon, mint „egy jó szomszéd”. A politikus egyebek között felidézte, Magyarország segítséget nyújtott több, a kelet-ukrajnai frontot harcoló ukrán katonák rehabilitációjában, ezen kívül 3000 olyan gyermek is nyaralhatott a Velencei-tónál, akiknek a szülei érintettek a harcokban. 

Szijjártó Péter szerint, amiket Magyarország Ukrajnától válaszul kap, azok nem arról tanúskodnak, mintha azt ukránok is a jó kapcsolatokban lennének érdekeltek. 

Hátba szúrtak minket. Tavaly szeptemberben öt nappal azután fogadták el az oktatási törvényt a parlamentben, hogy nagyrészt a mi nyomásunkra az Európai Unió-Ukrajna társulási életbe lépett – emlékeztetett. 

Velkovics Vilmos műsorvezető azon kérdésére, hogy „elmegyünk-e a falig”, Szijjártó Péter rámutatott, a magyar nemzeti közösség ügyében nem szabad kompromisszumokat kötni, hiszen teljesen ellentétes a nemzetközi jogszabályokkal, hogy Ukrajna megsérti nemzetközi kötelezettségeit, hiszen korábban kötelezőnek ismerte el a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Hozzátette: a nemzetközi politikai eszköztár minden eszközét használni fogjuk a jövőben is és megvétózunk minden egyes nemzetközi szervezeti döntést, amely az ukránoknak akár az európai, akár az euroatlanti integrációs folyamatát hivatott előre léptetni.

Szijjártó nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy felmerült-e a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Ukrajnával, s kiemelte, Magyarország mindig is a kapcsolatok javítása érdekében lépett, ugyanakkor azt látni, hogy Kijevben egyre szélesebb teret kapnak a szélsőséges ideológiák. 

A magyar diplomácia vezetője egyebek között érthetetlennek nevezte, hogy a NATO-ba készülő Ukrajna Kárpátaljára, a magyar határ közelébe katonai egységeket von össze. 

Egy olyan ország, amely a NATO-ba igyekszik ilyet nem tesz, vagy ha tesz, akkor nem fog csatlakozni a NATO-hoz – jelentette ki Szijjártó Péter.