Az uniónak is érdeke a stratégiai partnerség Moldovával

A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor jóknak, dinamikusaknak nevezte a magyar-moldáv kapcsolatokat, majd hangsúlyozta, hogy Magyarország ezután is elkötelezett támogatója lesz integrációs kérdésekben Moldovának.

Moldovának jelenleg van társulási, vízum- és szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, de ezeken túl is vannak még lehetőségek, és Magyarország támogatja a moldávokat, ha ezeket ki akarják használni – közölte Orbán Viktor.

Az EU-ról a miniszterelnök azt mondta, nem könnyű az unión belül érvényesíteni egy nemzet érdekét, de megéri, vagyis „jobb belül lenni, mint kívül lenni”, minden nehézségével együtt is. Ezért jó szívvel tanácsolta az EU-val való minél mélyebb együttműködés lehetőséget, amiben Magyarország szívesen lesz partner.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország érti Moldova helyzetét és politikáját, mert a magyarok is úgy gondolkodnak, hogy „egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát”, így olyan politikát kell folytatnia, amely a földrajzi elhelyezkedéséből logikusan következik.

A nyilatkozatok előtt a miniszterelnökök aláírták a két ország közötti stratégiai partnerségi együttműködési nyilatkozatot, amelyről Orbán Viktor elmondta: a megállapodásnak része egy diplomáciai együttműködés – Magyarország megosztja az európai integrációval kapcsolatos tapasztalatait Moldovával -, valamint gazdasági elemeket is tartalmaz, el akarják mélyíteni ugyanis a gazdasági együttműködést. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a kölcsönös gazdasági aktivitás elősegítése érdekében megnyitottak egy 100 millió dolláros hitelkeretet.

A bank- és a gyógyszerszektorban már megvalósult együttműködést a mezőgazdaságra és az oktatásra is ki akarják terjeszteni – tudatta, hozzátéve: dolgoznak egy közös oktatási intézmény létrehozásán, amely egyszerre tudna kibocsátani Moldovában és Magyarországon is érvényes diplomát.

A kormányfő megjegyezte, hogy a moldáv delegációnak tagja volt az egészségügyi miniszter is, így első kézből kaphattak tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos moldovai helyzetről, intézkedésekről, és beszéltek arról is, hogy a járvány kivédésében milyen együttműködési lehetőségeik lesznek. Az együttműködés eszközök és szakemberek közötti koordinációról szólhat – jelezte.

Ion Chicu arról beszélt, hogy Orbán Viktor chisinaui látogatása új lökést ad a két ország közötti partnerség fejlesztésének. Hangsúlyozta, a kapcsolatok már eddig is kiválóak voltak, a párbeszéd dinamikus.

A moldáv miniszterelnök megköszönte az országa modernizációjához és reformjaihoz nyújtott magyar támogatást, és a Moldovában zajló magyar projekteket.

Azt is mondta ugyanakkor, hogy a jó néhány sikertörténet ellenére még sok a kiaknázatlan lehetőség a két ország között.

Ion Chicu támogatásáról biztosította, hogy a Moldovában már régóta jelen lévő OTP ki akarja terjeszteni működését.

Az aláírt stratégiai megállapodásról elmondta: annak fő célja a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, szélesítése, a moldáv euroatlanti integrációs folyamat támogatása.

A program hátralévő részében a miniszterelnökök felszólalnak a hivatalos látogatással egy időben zajló magyar-moldovai üzleti fórumon. Később Orbán Viktor tárgyal Igor Dodon köztársasági elnökkel és Zinaida Greceanii parlamenti elnökkel is.

Nincsen politikai akadály, és nincsen olyan nyitott kérdés a politikai együttműködés területén, amely veszélyeztetné, ellehetetlenítené vagy megnehezítené a kétoldalú gazdasági, üzleti együttműködés felépítését Magyarország és Moldova között – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel a chisinaui üzleti fórum megnyitóján.

„A politikai kapcsolataink soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg” – húzta alá a miniszter.

Szijjártó Péter aláhúzta: igaz, hogy a két ország 120 millió dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le, ami növekedést jelent, de „az is igaz, hogy joggal van hiányérzetünk, hiszen a potenciális lehetőségekhez képest ez a 120 millió dollár azért még messze van mindattól, amit elérhetünk”.

Annak érdekében, hogy a politikai feltételek mellett a pénzügyi feltételek is biztosítottak legyenek az együttműködéshez, az Eximbanknál 100 millió dolláros hitelkeret nyílik, amely kizárólag magyar-moldovai gazdasági együttműködés finanszírozására vehető igénybe – jelentette ki Szijjártó Péter. Arra kérem Önöket, hogy ezt használják ki – tette hozzá a miniszter az üzleti fórum megnyitóján.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a „zászlóshajók” szerepe rendkívüli fontos.

„Kell, hogy legyenek zászlóshajók, olyan nagyvállalatok, amelyek az együttműködésben elől mennek, és biztosítják a lehetőséget arra, hogy a kisebb vállalatok is együttműködést tudjanak felépíteni” – magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kifejtette, hogy az OTP, a legnagyobb magyar bank immár a moldovai pénzügyi piac első számú szereplője, és ez megteremti a magyar vállalatok számára az ottani működés és üzemelés biztonságát. Kitért arra is, hogy a legnagyobb magyar gyógyszeripari vállalat, a Richter is piacvezető Moldovában, ami azt jelenti, hogy a magyar termékek, a high tech termékek is megbecsültek Moldovában, és komoly piaci igény van rájuk. A mezőgazdaság terén is, az állattenyésztés bizonyos területein is magyar vállalatoké a vezető szerep – tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter tudatta, hogy a gazdasági vegyesbizottság ülését májusra összehívták, annak érdekében, hogy semmilyen szabályozási vagy politikai együttműködési kérdés ne maradhasson nyitva.

„A magyar gazdaság a dimenzióváltás állapotában van, mára gyártásorientált gazdaságból egyre inkább a technológia- és tudásközpontú gazdasággá alakultunk át” – érzékeltette a miniszter, hogy a Moldovában tevékenykedő magyar vállalatok a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik, s így hozzájárulhatnak az ország gazdasági fejlődéséhez és technológiai színvonalának emeléséhez.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország 2010 és a keleti nyitás meghirdetése óta mindig is kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát hajtott végre, és „mi közép-európai országként abszolúte azt valljuk, hogy Kelet és Nyugat között együttműködésre van szükség, a Kelet és Nyugat közötti pragmatikus párbeszédre szükség van, és úgy látjuk, hogy Moldova híd szerepet tölthet be, nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is”.

„Az, hogy Önök a keleti orientációjú gazdasági integrációban is részesek, tagjai a Független Államok Közösségének és megfigyelők az Eurázsiai Gazdasági Unióban, az a mi szemünkben érték, és az Önök jelentőségét növeli” – nyomatékosította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Moldova öt másik volt szovjet tagköztársaság, Ukrajna, Fehéroroszország, Örményország, Georgia és Azerbajdzsán mellett szintén tagja az Európai Unió keleti partnerség programjának is.