1862. március kilencedike. A lázadó déli államok büszkesége, a vastagon páncélozott Merrimack csatahajó Hampton Roadsnál már második napja támadja az északi unionista flotta fregattjait. A fregattok dübörgő oldalsortüze hatástalanul pattan le a Merrimack vastag páncélzatáról, míg a déli hajó minden lövése nyomán a faszilánktól és repeszektől tépett sebesült északi matrózok halálüvöltése hallatszik. A tét óriási. Ha a Merrimack legyőzi az északiak blokádflottáját, a lázadó államok ismét tudnak kereskedni gyapottal és kávéval Európa felé, pénzhez jutnak, amelyből finanszírozni tudják a szecessziós háború folytatását.

A csata második napján azonban a kikötőből egy addig sosem látott formájú szürke tárgy úszik elő. Csak tornya emlékezteti a csata szemlélőit hajóra, amelyből egy nagy űrméretű ágyú kandikál ki, de tengerészt nem látni rajta. Egyenesen a déliek hajójához úszik, a torony lassan elfordul, eldördül egy lövés. A Merrimack visszalő. Ez a pillanat az első a világtörténelemben, amikor két páncélos hajó küzd egymással. A déliek nem értik, milyen hajó támadja őket, mivel az északi naszád ferde fedélzetéről lepattannak a lövedékek, ugyanakkor a Merrimack páncélzatát sem tudja átütni az északiak forgótornyos lövege. Bár a végeredmény döntetlen, a világ hamar felkapja az északi naszád, John Ericcson svéd mérnök kétszáz milliméter vastag páncélzatú Monitor hajójának nevét, amely megjelenését követően a hajótípus általános elnevezése is lett.

A Monitor sikerének híre eljutott Tegethoff , az Osztrák–Magyar Monarchia admirálisának fülébe is. Tegethoff jól tudta, hogy a Monarchia a német és az olasz egység létrejöttével teret veszített. A krími háború után a török birodalom hanyatlásával ugyanakkor megjelentek az öntudatra ébredő nemzetállamok, amelyek mindegyikének nemzetrészei éltek a Habsburg Birodalmon belül, törekvéseiket ráadásul az oroszok is pénzelték.

Tegethoff admirális többek közt ezért is javasolta egy dunai flottilla felállítását. Olyan gyorsan mozgó, úszó ütegeket képzelt el, amelyek a Dunán fel-alá cirkálva bármilyen ellenséges szándékot meg tudnak hiúsítani, és támadó fegyverként is bevethetőek a part menti létesítmények és élőerő ellen.

1869 januárjában, a Monarchia létrejöttét követő egy év múlva már meg is volt a szükséges pénz, a hadsereg pedig megrendelte az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Rt.-nél az első két monitor megépítését. A Marost 1871. április 20-án, a Lajta monitort 1871. május 17-én bocsátották vízre, építésüket végül az óbudai DGT Hajógyárban fejezték be. 1878-ban a Száván a boszniai megszállásban vetették be először, ott szereztek harci tapasztalatokat, ezekből okulva sorozatlövő fegyvereket szereltek rájuk. A Lajtát 1887-ban átépítették.

– A Lajta monitor megmaradásának fő oka a birodalom szegénysége volt, mire beolvasztották volna, kitört az első világháború – mondja Margitay-Becht András fogorvos, a Lajta monitor történetének megörökítője. – Az első világháború első harccselekménye is a monitorokhoz fűződik, a Duna-flottilla soraiban harcoló, Zimonyban állomásozó Temes monitor 1914. július 29-én a hajónapló szerint éjjel két óra kilenc perckor rálőtt a belgrádi várra.

A háború végén is a monitorok nevéhez fűződnek az utolsó katonai műveletek. Belgrádtól délre kaptak értesítést az összeomlásról, ám a legénység megadás helyett elindult északra, Budapest felé. Vukováron kiszálltak a legénység horvát tagjai, és a horvát származású kapitány helyét a norvég származású, de magyar szívű Wulf Olaf vette át. A legénység cseh, osztrák, magyar és lengyel tagjai a birodalom lobogója alatt értek haza Budapestre. Az antant azonban leszerelte és elvitte a dunai flottilla monitorjainak többségét.

A Lajtát, a Marost és a Szamost, mint kiöregedett hajókat, itt hagyták. A semmit sem csinálásban utolérhetetlen Károlyi, majd Kun Béla alatt a monitorokat újra hadra fogták, és a Lajta jelenlegi állomáshelye, Neszmély körzetében harcolt is a cseh intervenció ellen. Időközben azonban a parasztok fellázadtak az élelmezési osztagok padláslesöprő akciói miatt, ráadásul a ludovikás tisztek is antikommunista felkelést szerveztek a fővárosban.

A kommunisták tervei szerint a Lajta monitor is részt vett volna a lázadás leverésében. A hajó parancsnoka azonban, tiszttársaival egyetemben, felhúzta a nemzeti lobogót és lőni kezdte az egykori Hungária Szállodát, amelyben akkor a Szovjet Ház működött. A történelem ezt az eseményt nevezi monitorlázadásnak, amelynek végén a legénység tagjait Baján internálták. A hajót 1921-ben végleg kivonták a hadi szolgálatból, leszerelték és Bécsben árverésre bocsátották három társával együtt.

A Lajtát és a Marost Fleischmann Antal kavicskotró vállalkozó vette meg, és elevátorhajóvá alakította őket. A kommunizmus időszaka alatt Fleischmann vállalatát államosították, majd a rendszerváltást követően egy svájci cégnek privatizálták, aki a kavicskotrási monopólium megszerzése mellett az összes cementgyárat felvásárolta annak reményében, hogy a rendszerváltozás hatalmas építkezéseket hoz majd. Nem hozott, így a svájci cégtulajdonos végül ingyen visszaadta a Lajtát, pedig három és fél milliót fizetett érte.

A Hadtörténeti Múzeum lett a tulajdonos, amely persze nem tudott vele mit kezdeni. 11 évig a honvéd folyami flottilla kikötőjében hányódott. Időközben megalakult a Zoltán Gőzös Közalapítvány Neszmélyen, amely régi hajókat vett meg és újított fel. Hajózási berkekben ekkor már ismert volt a „flúgos fogorvos”, akinek van egy monitorja.

– Családi indíttatásból 1988-ban fogtam bele a Lajta megmentése érdekében indított kampányba. Úgy véltem, az az idő tájt formálódó Budapest–Bécs Világkiállítás tökéletes alkalom arra, hogy a Monarchia egy régi hajója beállítson és szenzációt keltsen, de persze nem történt semmi – teszi hozzá mosolyogva Margitay-Becht András.

A hajó felújítása uniós pályázat keretében valósul meg mintegy százmillió forintból, ezzel egy időben a neszmélyi hajóskanzen másik három hajója is megújul a turisztikai vonzerőfejlesztés keretében. Ezt már Stankovics András, a Lajta felújítási munkálatait irányító mérnök osztja meg velünk.

– A Lajta összeurópai érték, hiszen összesen hét folyami monitor maradt meg a világon. Elkészítjük öntött ágyújának és két Nordenfeld szórólövegének replikáját, és szeretnénk a hajót múzeummá nyilvánítani, mert a finanszírozás úgy jobban megoldott. Korhű kézifegyvereket is bemutatunk rajta. A Lajta gazdaságosan ugyan már nem működtethető, de magyarok építették, mi pedig meg szeretnénk mutatni a hajót nagyközönségnek – vázolja elképzeléseit Stankovics András.

A Lajta monitoron 1919 óta nem volt olyan gép, amely révén a hajó mozogni tudott volna. A fedélzet és a vázszerkezet eredeti, helyenként még becsapódásnyomok is vannak rajta.

– Ez egy harcban edzett fedélzet, a bordázatban még benne van az angol cég patentje is. A Lajta ugyanis az akkor legfejlettebb angol technológia alapján készült. Az mentette meg, hogy ipari objektumként használni tudták – mondja a felújítást irányító mérnök. – Még egy monitorról tudunk, a Bodrogról, amely megmaradt, az első világháború utolsó napján futott zátonyra szerb területen. A szerbek védett állami tulajdonba vették, rozsdásan várja a felújítást.

Más országok hatalmas becsben tartják a hadtörténelmük részét képező monitorokat. A Huascar chilei hadihajón még Pratt kapitány hősi halálának helyszíne is meg van jelölve, de kiemelt helyet kapott az angol Warrior is. A maga korában viszonylag gyors hajónak számító Lajta, a Monarchia első kétcsavaros hajója óránként 18 kilométeres sebességre volt képes, és az igen erős folyami sodrást le tudta küzdeni. A tetején két Nordenfeld löveg másolata emlékeztet majd a nagy kaliberű, torpedónaszádok ellen telepített lövegekre. A felső fedélzeten két szellőzőkürtön kapta a levegőt a kazánház, a parancsnoki toronyban két ember fért el: a kormányos és a hajó parancsnoka. A korabeli viszonyok mellett a páncélzata átlőhetetlennek számított. A hajó tornya fixen állt a hajó közepén, körülötte forgott a torony palástja.

A kormányos a kormánnyal finomirányzást tudott végezni, amire szükség is volt, hiszen az ötventonnás torony forgatását először kézi erővel, majd 1890-től egy kis beépített gőzgép segítségével végezték, de a hátsó felépítmény miatt a torony bizonyos szögben nem volt elfordítható. Ezt csak a kormányos tudta korrigálni. A tűzparancsot valószínűleg egy szócsövön adták ki. Eredetileg apró lőréseken lehetett kitekinteni a toronyból, de kiderült, hogy a kis lukakon nem lehetett kilátni, ezért megnagyobbították a kilátó réseket.

A hajó személyzete ötven főből állt. A kapitány, a tüzértiszt és a gépész tisztek voltak, számukra a hajó középső és hátsó részén a többiekénél kényelmesebb szállást biztosított a hajótest. A három tiszt számára étkezde is volt. Az orr-részben volt az élelmiszerraktár, a horgonycsörlő, itt aludni valószínűleg nem is lehetett, függőágyakban és a fedélzeten tudtak aludni a matrózok. A torony alatti kupolában volt a tornyot forgató csörlő, a lőszertároló rekesz, ahonnan pótolták a kilőtt lövedéket.

– Az olajlámpa fényében, félhomályban, a lövések nyomán felszabaduló hatalmas forróságban dolgozó matrózok dolga pokoli nehéz lehetett. Az élelmezést a hajókonyhában oldották meg, itt főztek a teljes személyzetnek, fával gyújtottak be a csikókályhába – vázolja a hajó életének hétköznapjait Stankovics András.

A megújuló Lajta életében ünnepélyes pillanat volt augusztus elseje, amikor is Komáromból az újpesti hajójavító üzembe érkezett.

– Egészen a legutóbbi időkig nem hittem, hogy ez a hajó még az én életemben meg fog újulni. Ma, látva ezt a feltámadt csodahajót, én vagyok a világ legboldogabb embere! – lelkendezett a kikötéskor Margitay-Becht András, a hajó történetének legkiválóbb ismerője.

– A Lajta állandó kikötőhelye a neszmélyi hajóskanzen lesz, de időről időre elszállítjuk más helyszínekre is. Az augusztus huszadiki állami ünnepen terveink szerint az Akadémia egyes dokkjánál áll majd, a Lánchíd tőszomszédságában, a Parlament mellett – mondja Porta Csaba, a Zoltán Gőzös Alapítvány elnöke.

Mivel a hajó önerőből képtelen mozogni, ezért a szállítását a SOPRON vontatóhajó végzi, amely szintén egyedi ipartörténeti emlék. Margitay-Becht András szerint az emberek ma még nem érzékelik, hogy a Lajta monitor révén milyen csoda van a birtokunkban.

– Van tizenegy állam, a Monarchia utódállamai, amelyek érzelmileg kötődnek a hajóhoz. Ez a közös örökség, a többivel együtt, elindíthat egy beszélgetést. Az identitás ugyanis nagyon sokoldalú. Nemcsak az tartozik hozzá, ami elválaszt, hanem az is, ami összeköt.

Udvarhelyi István

* * *

A LAJTA MONITOR JELENTŐSEBB HARCI CSELEKMÉNYEI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

1914. AUGUSZTUS ELEJÉTŐL december elejéig a Száva melletti küzdelmekben és Belgrád első elfoglalásában vett részt. A monitor elpusztította a Szabács körül felbukkanó francia ütegeket. Parancsnoki tornyát a harcok során szétlőtték, a torony személyzete hősi halált halt.

1915. OKTÓBER 6. Belgrád második elfoglalásában játszott szerepet.

1916. OKTÓBER 2. Rjahovónál meghiúsítja a román hadsereg átkelési kísérletét.

1916. NOVEMBER 22. A svistovi átkelés biztosítási feladatait látta el.