Félmillió magyar ember, valamint a magyar vidék, a nemzet gondolkodás bölcsője fölött gyűlnek a sötét felhők. Ilyen kilátásokkal tartották meg Karcagon az első Magyar Gazdakongresszust. Ez volt az utolsó szó, amit a vesztésre ítélt magyar gazdatársadalom még a közvéleményhez, a nyilvánossághoz intézhet.

A hét végén népszavazás, de lényegében még mindig csak annyit tudunk Magyarország uniós csatlakozásról, hogy Vitray Tamás és Friderikusz Sándor nem kedveli egymást, ám mindketten igennel voksolnak majd az unióra. Körülbelül ezen a színvonalon zajlott az MSZP-kormány méregdrága agitprop hadjárata, amely számos hírességet vonultatott fel, ám egyetlen tényleges információt sem tartalmazott Magyarország uniós tagságával és annak következményeivel kapcsolatban.

De még ennél is nagyobb a baj, mondták a gazdakongresszus résztvevői. A kistermelőktől kezdve a legmagasabb tudományos fokozatokkal rendelkező szakemberig mindenki tudja és érzi, titkolódzik a kormány az EU-csatlakozás feltételeivel, várható hatásaival kapcsolatban. Másfelől viszont gőzerővel készíti elő törvényi szinten a magyar agrárium szerkezetét arra, hogy a csatlakozás után az MSZP klientúrája kerüljön kedvezményezett helyzetbe. Ez nemcsak újabb gazdasági előnyt, de természetesen politikai erőnövekedést is jelentene számára.

* * *

Érdekes felütéssel kezdődött a kongresszus. Faludi Sándor, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör Nemzeti Föld és Gazdavédelmi Bizottságának elnöke bejelentette, ezennel megalakultnak tekinti a jövendőbeli Fidesz Néppárt gazdatagozatát. Beszédében elmondta, egyetlen polgári erő sem számíthat győzelemre, ha lemond a gazdákról, tágabb értelemben a magyar vidékről és annak érdekképviseletéről. Persze a gazdáknak is ki kell nyújtaniuk a kezüket, és szövetséget kell kötniük a keresztény szellemű fiatal értelmiséggel. Faludi Sándor szerint ez már megtörtént egyszer, akkor amikor a két világháború között talpra szökkent a népi írók mozgalma. Hozzátette, a most létrejött gazdatagozat sem csak és kizárólag a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozik majd, hanem újjáéleszti és ápolja a magyar vidék legjobb, legnemesebb hagyományait, kulturális értékeit. Jóval később az egyik hozzászóló egyenesen a legendás emlékű olvasókörök feltámasztására tett javaslatot. Ahogy mondta, az olvasókörök nemcsak a falvak közösségét erősítenék, de ellenmozgalmat indíthatnának el a kereskedelmi televíziók lelket és erkölcsöt romboló műsoraival szemben.

Faludi Sándor kijelentette, jövőre új törvényt kell alkotnia az Országgyűlésnek, amelyben rendezi a termőföld jövőjét is. Merthogy ezen a téren mutatkozik a legnagyobb veszély. Nem véletlen, utalt rá Faludi Sándor, hogy a nyugati államok nem tekintik spekulációs tőkének a földet, s az unión belül is mindent megtesznek azért, hogy ne is lehessen az. Csakhogy ezt – nem véletlenül – gondosan elhallgatja a hazai közvélemény elől a magyar média.

Faludi Sándor ezzel meg is adta a tanácskozás alaphangját. Az egyik legfontosabb kérdéskör a szocialista kormány gazdaellenes intézkedéssorozata lett. Glattfelder Béla, a Fidesz agrárkabinetjének vezetője hangsúlyozta, Medgyessy Péter tavaly a Pilvax kávéházban tartott kampánytalálkozóján alkut ajánlott a nemzetnek. Azt ígérte, nem nyúl majd a családi gazdaságok kiemelt támogatásához. Aztán a hatalomba került szocialista kormánynak az volt az első lépése, hogy eltörölje ezeket. Ideértve a gazdák, a családi gazdaságok elővásárlási, előbérleti jogát is. Ennek megfelelően átírták a nemzeti Földalap nevű intézmény célkitűzéseit is. Az államnak ma már nem az a célja, hogy földhöz juttassa a családi gazdaságokat, hanem hogy spekuláljon a földdel.

Glattfelder Béla fájlalta az iskolatejprogram megszüntetését is. Furcsa, hogy mindezt egy olyan kormánykoalíció tette, amely állítása szerint a szívén viseli a hátrányos helyzetű gyerekek sorsát. Legalábbis szavakban. A program nemcsak az iskoláknak jelentett hatalmas segítséget, de sok tejtermeléssel foglalkozó gazdának is. Egy tollvonással vége lett mindennek. A legárulkodóbb momentum az volt, amikor Medgyessy Péter kormánya megszüntette a gazdahitelt, és az erre tartalékolt pénzt átirányította a nagyüzemek hitelkonszolidációjára.

A felszólaló Orbán Viktor emlékeztetett arra, milyen sok vád érte a polgári kormányt, mondván, nagyüzemellenes. A volt miniszterelnök kiszámolta azonban, hogy 1 hektárra vetítve még így is 30 százalékkal több állami támogatásban részesültek 2002-ben a nagyüzemek, mint a gazdák, a Horn-kormány idején kötött hitel és támogatási szerződések következtében. Pedig csak a magyar termőterület felén tevékenykednek, a többit az egyéni gazdák és családi gazdaságok művelik meg.

A tavaly év közepétől eltelt 11 hónap alatt semmiféle pótlólagos támogatást sem kaptak a gazdák, főképpen olyat nem, amivel felkészülhettek volna az EU-csatlakozásra. Orbán Viktor szerint az MSZP viszont a saját klientúrájába tartozó mezőgazdasági üzemeket igyekszik felpumpálni, hogy átvészelhessék a csatlakozás nehézségeit. (Beszélt erről dr. Tomka Endre, az MTA kutatója is, aki elmondta, Magyarországon nagybirtokrendszer lesz, ez már visszavonhatatlan.)

Jól tudjuk, hogy a szocialista párt mezőgazdasági szakemberei mindig azzal érvelnek a nagyüzemek, azaz saját átmentett üzemeik mellett, hogy kis területen nem lehet eredményesen gazdálkodni az EU-ban. Orbán Viktor elmondta azonban, hogy ez is csak afféle agitpropos nyomulás az MSZP részéről. A valóság ugyanis a magyar egyéni gazdaságok átlagosan 20 hektár nagyságúak, a családi gazdaságok területe pedig 50 hektár. Orbán Viktor rámutatott, ebben a tekintetben jobban állunk az EU több tagállamánál is. Görögországban például 4,3 hektár az átlagos birtoknagyság, Nagy-Britanniában 69,3 hektár. Egyébként az egész unióban itt a legmagasabb az átlagbirtok mérete.

Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy amíg a Medgyessy-kormány csak és kizárólag nagybirtokban és nagyüzemben gondolkodik, az EU jelenlegi tagországai minden eszközzel igyekeznek megerősíteni saját családi gazdaságaikat. Főként azért, mert ez a struktúra könnyebben ellenőrizhető, másrészt viszont így szeretnék növelni a vidék népességmegtartó erejét. Minderről azonban semmiféle információval sem szolgál a baloldal által vezérelt média.

Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese kijelentette, a nálunk fejlettebb államok mezőgazdaságát is megviselte az EU-csatlakozás. Olyan országokét, amelyek sokkal jobb feltételekkel léptek az unióba, mint ahogy mi fogunk. Példaként a szomszédos Ausztriát említette, ahol a legmagasabb agrártámogatási szintet is sikerült elérniük a tárgyalásokon az osztrák politikusoknak, de az azóta eltelt évek alatt a gazdák 35 százaléka tönkrement. És ezek az emberek nemcsak a gépeiktől szabadultak meg, hanem kénytelen-kelletlen a földjüktől is. Erre utal, hogy mindeközben 30 százalékkal nőtt az átlagos birtoknagyság Ausztriában.

A tönkrement osztrák gazdáknak várhatóan 500 ezer sortársa lesz Magyarországon. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára nem is titkolta egy nyilatkozatában, ennyi embernek kell abbahagyni itthon a gazdálkodást az ország EU-csatlakozása után. Érdekes bejelentésnek számít ez akkor, amikor Kovács László és Medgyessy Péter arról győzködi a hazai közvéleményt, hogy egyetlen vesztese sem lesz Magyarország EU-tagságának.

Hogy mi történik majd az 500 ezer emberrel? Font Sándor a Demokrata kérdésére elmondta, a tönkrement osztrák gazdák például idő előtt nyugdíjba mehettek, a képviselő szerint az efféle intézkedésekre egyelőre külön kerete van az EU-nak. A budapesti FVM is tervez valami hasonlót. Csak az a baj, hogy Brüsszel már az előnyugdíjazási rendszer teljes megszüntetésén gondolkodik…

A koppenhágai tárgyalások egyik legszomorúbb eredménye egyébként az a kvótarendszer, amelyet Brüsszel Medgyessy Péterékre erőltetett. A Fidesz például eredetileg 245 ezer szarvasmarhára szeretett volna közvetlen támogatást kérni. Medgyessy Péter és Kovács László – hogy biztosítsák helyüket a hazai komprádor elitben – óvatosságból már csak 110 ezerre kért. Ezt küzdötte le aztán Brüsszel 90 ezerre. Aztán: a gabona tekintetében az Orbán-kabinet 5,4 tonna/hektár termésátlag után kért közvetlen támogatást, Medgyessyék ezt 4,9-re csökkentették, végül 4.73 tonna/hektár átlag lett a vége, ezt már Brüsszel diktálta…

Dr. Tomka Endre elmondta, Nyugaton korrekciós szerepe van a kvótának. Nálunk azonban hamar létrejön majd a kvóták piaci forgalma, s az a veszély fenyeget, hogy az EU-n belüli nemzetközi nagytőke felvásárolja a meggyengült magyar mezőgazdaság kvótáit. A szakember szerint a másik nagy gond a diszkriminatív támogatás rendszere. A magyar mezőgazdaság 25 százalékos támogatásban részesül majd, s ehhez a magyar költségvetés hozzátesz még 30 százalékot. Ha tesz…

A kongresszuson felszólalt Wladyslaw Serafin, a lengyel parasztszövetség elnöke. Elmondta, Varsó is megígérte a 30 százalékos kiegészítést a lengyel gazdáknak, de félő, hogy nem lesz belőle semmi sem. Csak a kedélyeket igyekeznek most megnyugtatni a budapesti és varsói szocialisták.

A legtöbb felszólaló egyetértett abban, hogy így, ilyen feltételek mellett nemhogy az EU-n belüli versenyben marad alul a magyar gazda, hiszen ki sem jut oda, de elvérzik már a hazai piacon a magasan támogatott, dömpingáron adható EU-s termékekkel szemben.

Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminisztere, a párt alelnöke úgy látta, tragédia a tragédiában, hogy Magyarország még csak nem is próbál közvetlenül felvehető támogatásért folyamodni Koppenhágában. A lengyelek megtették, szereztek vele egymilliárd eurót maguknak. Varga Mihály Kovács László MSZP-s külügyminisztert idézte, aki azzal védekezett egy nyilatkozatában, hogy sokat gondolkodott a dolgon a magyar tárgyalódelegáció. Végül úgy döntött, nem kér közvetlen lehívható támogatást, nem ingerli fel ezzel a brüsszeli vezérkart, inkább a hazai büdzséből egészíti ki a támogatásokat.

Wladyslaw Serafin szerint azonban a lengyel parasztok sem örvendezhetnek az egymilliárd eurónak. Kifejtette, kétséges, hogy akár egy euró is eljutna ebből a pénzből a lengyel gazdákhoz. A varsói szocialista kormány egészen másra, például a költségvetés kipofozására használja majd az összeget.

Sok kongresszusi résztvevő úgy vélte, a csatlakozás lesz a magyar agrárium Mohácsa. Varga Mihály felhívta a figyelmet, csupán tíz év alatt éri el Magyarország a 100 százalékos támogatás szintjét, azaz ennyi idő alatt zárkózik fel – elméletileg – a régi tagállamokhoz. Ezt az időszakot kellene átvészelniük valahogy a magyar gazdáknak, de ez lehetetlennek tűnik. Már csak azért is, mert minden jel arra mutat, hogy az elkövetkezendő három évben, azaz az MSZP-kormányzása alatt továbbra sem részesülnek semmiféle külön segítségben az egyéni gazdálkodók és a családi vállalkozások. Ez az elszegényedő réteg a gépei, eszközei után kénytelen lesz eladni a földjét is, amelyhez a törvények szerint addigra már nemcsak a hazai jogi személyek, azaz a szocialista érdekeltségű nagyüzemek, hanem a külföldiek is hozzájuthatnak. Korlátozás nélkül.

Wladyslaw Serafin szerint Magyarország és Lengyelország is nagyon jó termőföldekkel rendelkezik, ne áltassuk magunkat, valahol itt, e tény mögött kell keresnünk az EU-bővítés legfőbb okát is.

Természetesen versenybe száll a földért a magyar szocialista nagytőke, azaz az MSZP-s érdekeltségű nagyüzem is. Font Sándor emlékeztette a hallgatóságot, hogy a Fidesz-kormány piaci áron vásárolta fel a Nemzeti Földalapba a termőterületeket. Ezt most 25 százalékos áron akarja eladni a Medgyessy-kormány saját klientúrájának, a téeszeknek, nagyüzemeknek addig keresztülvinni a tranzakciót, amíg alacsonyak maradnak a hazai földárak az EU-s földárakhoz képest.

Érdekes volt Tomka Endrének az a kijelentése, amely szerint az EU a tőke szabad áramlását megkérdőjelezhetetlen szentségként kezeli. Ez a legfőbb, legmagasabb fogalmi kategória az unióban. Ez pedig azt jelenti számunkra, hogy semmilyen módon sem védhetjük meg a magyar termőföldet az ideérkező külföldiektől. Érdekes dolog ez akkor, amikor tudjuk – persze nem a magyar médiából – , hogy számos jelenlegi EU-országban külön törvényekkel, kivételezési szabályokkal védik a saját területüket. Még a velünk egy időben csatlakozó Máltának is sikerült bevennie a szerződésbe egy kivételező passzust. Eszerint a mindenkori máltai kormány dönti el, hogy kinek ad el földet a szigeten és kinek nem. Ehhez képest Kovács László még az eredeti, hétéves magyar moratóriumot is lecsökkentette volna három esztendőre, persze ha kapunk valami pénzt érte cserébe.

Orbán Viktor volt miniszterelnök a kongresszus sajtótájékoztatóján a Demokrata kérdésére elmondta, az EU éppen most dolgozik saját agrárrendszerének átalakításán. Természetesen anélkül, hogy a felvételre váró országok véleményét bármiben is kikérné. Ennek megfelelően az új rendszer számos meglepetést tartalmaz majd számunkra is. Meglepetésekben amúgy sincs hiány, vette át a szót Glattfelder Béla. Az EU például rávett bennünket arra, hogy álljunk rá a durumbúza termesztésére, kérjünk hozzá támogatást. Kértünk, megkaptuk. Ám kiderült, agrárrendszer átalakítása során az EU megszünteti a durumbúza támogatását. Más. A gabona tonnánkénti 6 eurós árcsökkentését csak 1,5 eurós kompenzáció követi majd, tehát 4,5 eurót veszítünk minden tonna gabonán. Orbán Viktor szerint a szombati népszavazás után szinte azonnal új tárgyalási sorozatot kell kezdeményeznie a Medgyessy-kormánynak Brüsszellel az EU-s agrárreform ügyében. Mert lehet, hogy a struktúraváltás következtében még rosszabb helyzetben találja magát a magyar mezőgazdaság, ezen belül pedig különösen az egyéni gazdák és a családi gazdaságok, mint a koppenhágai tárgyalások után.

A kongresszus elfogadott egy állásfoglalást, amelynek lényege: „Ezekkel, így és most, NEM!” Mindez természetesen hazánk csatlakozására vonatkozik. Maga a dokumentum leírja azonban, vélhetően az IGEN-ek lesznek többségben a szombati népszavazáson. Ebben garantálja az Országgyűlés, hogy megkapják a 30 százalékos költségvetési támogatást, amely az EU 25 százalékát egészítené ki.

Wladyslaw Serafin elmondta, a lengyel parasztszövetség 140 éves. Átélt sok háborút, sok változást, sok csapást, túléli majd az EU-t is. Úgy látta, az EU-nak az a célja, hogy továbbra is a Nyugat élvezze a kapitalizmus gyümölcseit, de a Kelet dolgozzon meg érte. Hozzátette, törekedni kell a rossz csatlakozási szerződések megváltoztatására vagy eltörlésére. Munkára szólított fel mindenkit, éreztetve, hogy az a legjobb, amit tehetnek az új tagállamok, így tehát Magyarország és Lengyelország is, ha kémiai anyagoktól és manipulációktól mentes, egészséges élelmiszerekkel jelentkezik az EU piacán. Ez talán válasz lehet a diszkriminatív szerződésekre.

Orbán Viktor elmondta, mindent meg kell tenni a magyar vidékért, a magyar gazdatársadalomért. Már csak azért is, mert véleménye szerint a XXI. században – a divatos szociológiai előrejelzésekkel szemben – fizikai és szellemi értelemben is reneszánszát éli majd a vidéki életforma. Ennek már láthatók a jelei. Úgy vélte, sokszor volt már a magyar történelemben a gazdatársadalom a polgári és nemzeti értékek letéteményese, őrzője, végső menedéke. Nem kétséges, hogy Magyarországon várva várt szellemi, lelki, politikai megújulása is a vidékről, a gazdatársadalomtól indul majd el.