Fotó: Demokrata/Vermes Tibor, archív, illusztráció
Hirdetés

Gulyás Gergely Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt? című tanácskozáson példaként említette a szavazás magyarországi, lengyelországi, olaszországi és osztrák eredményét.

A tárcavezető ugyanakkor azt hangoztatta, hogy távolról sem az EP az unió legfontosabb intézménye. A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat. Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt – tette hozzá.

Mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, „jó okunk van az optimizmusra” – mondta Gulyás Gergely.

Szavai szerint az EU következő öt évét elsősorban nem stratégiai dokumentumok határozzák majd meg, ezért különös súllyal esik latba, hogy ki lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke. A miniszter úgy vélekedett: komoly jelentősége van annak, hogy ismét csúcsjelölti rendszerben döntenek-e az EB vezetőjének személyéről, mert ha igen, akkor ez már szinte hagyománnyá válik.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy jelenlegi információik szerint nem Manfred Weber kerül majd az Európai Bizottság élére, mert nincs meg a szükséges többsége. „Várjuk ki még a végét, nyilván még van hátra másfél-két nap” – tette hozzá. (Az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki, pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon főként az uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről fognak tanácskozni.)

A miniszter azt szorgalmazta, hogy olyan elnöke legyen az EB-nek, aki szakít az elmúlt öt év gyakorlatával, amikor „politikai bizottságként” működött a testület.

Szerinte ennek volt „köszönhető”, hogy nem sikerült a jog talaján állva kezelni a migrációs válságot. Az Európai Bizottság, amely elviekben a szerződések őre, nem betartatta a szerződéseket, hanem azokat a tagállamokat ünnepelte, amelyek a szabályokat megszegve anarchikus állapotot hoztak létre – jelentette ki Gulyás Gergely, úgy vélekedve, hogy részben ennek lett a következménye a britek kilépése az EU-ból (Brexit).

Azt is mondta: ne lehessen olyan ember az EB elnöke, aki megtámadta valamelyik tagállamot, mint például Magyarországot Manfred Weber, aki megszavazta a Sargentini-jelentést.

Kitért arra, hogy a kialakult lengyel-magyar szövetség nélkül egészen más súllyal tudna Magyarország beleszólni az uniós ügyekbe.

Az EP-választás eredményét a balliberálisok úgy próbálják meg értékelni, hogy nem a korábbi valóságból, parlamenti viszonyokból indulnak ki, hanem abból a várakozásból, amelyet részben ők maguk keltettek – vélekedett a miniszter. Szavai szerint a balliberálisok sikernek állítják be, hogy nem kaptak többséget az általuk szélsőjobboldaliaknak nevezett szuverenisták, valójában azonban egyértelműen szuverenista irányba mozdultak el az erőviszonyok, csak ez a változás nem volt olyan földcsuszamlásszerű – mutatott rá.

Gulyás Gergely a magyar kormánypártok 53 százalékos eredményéről azt mondta, hogy a kapott szavazatok alapján ez a legjobb, amit 2004 óta bármely politikai tömörülés elért Magyarországon. Beszélt arról is, hogy ma az EU a bővítés szempontjából „rosszabb állapotban van, mint azok a tagállamok, amelyek csatlakozni kívánnak”. Az unió nem kész arra, hogy továbbvigye a bővítési folyamatot – fejtette ki.

Úgy vélekedett, hogy ma sokkal nagyobbak a különbségek Európán belül, mint valaha voltak: 1989-1990-ig az a hit élt a közép-európai nemzetekben, hogy ha leomlanak a határok, kivonulnak az oroszok, akkor a nyugat-európai integráció részeseivé válhatnak. Ennek ellenére van sok kérdés – például a migráció ügye, a családpolitika témája, az egyházak szerepe, a keresztyén gyökerek jelentősége -, amiben a közép-európaiak másként gondolkodnak, mint a nyugatiak.

Vagy meglesz az elfogadás és a békés egymás mellett élés, vagy „szét fogják szakítani az Európai Uniót, amiben viszont mindenki károsodni fog” – jelentette ki a miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte Nyugat-Európa jelentős részében megszűnt a plurális média: aki nem ragaszkodik a politikai korrektség szabályaihoz, az egyből „megsemmisül”, soha többé nem vehet részt a közéleti vitákban.„

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a konferencián egyebek között azt emelte ki: a magyaroknak van tapasztalata abban, hogy kell a birodalmakkal harcolni, és ahogy nem lettek törökké, németté vagy szlávvá, úgy nem lesznek ”brüsszeliták„ sem.

Minden hódító birodalom hozta magával az ideológiáját, de a magyar ellenállt minden nyomásnak és minden ideológiai harcból győztesen került ki, megmaradt magyarnak. A formálódó európai birodalomnak is bele fog törni a bicskája a magyarok meghódításába. Most is jó eséllyel vágunk bele a harcba – fogalmazott.

A zöld ideológiával kapcsolatban Kovács István arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg konzervatív, keresztény értékeket képviselt, de a birodalom kisajátította.

Az a társadalmi réteg, amely minket támogat, vidéken él, ezért számára fontos a környezet. Itt van tennivalónk, e téren új politikai irányt kell mutatni egész Európának – figyelmeztetett az intézet stratégiai igazgatója.