– Azokra a nem magyar állampolgárokra, akik nem működnek együtt a hatóságokkal, akár azonnali kiutasítás is várhat

Hirdetés

– mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója azzal kapcsolatban, hogy a kormány új törvényjavaslatot szerkeszt, és felülvizsgálja a hatályos idegenrendészeti szabályozást.

Az üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával kell feltölteni

Az új törvényjavaslat minden harmadik országból érkezőnek egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A magyar családok védelme érdekében az üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kell feltölteni.

A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek, ezért a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítására van szükség.

A kabinet arról is döntött, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében a teljes körű szabályozás megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazására nem kerül sor.

Kétlépéses eljárásban történik az illegális tartózkodás megszüntetése

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta: a módosítással az érintett személy kiutasítását hatékonyabban és gyorsan lehet majd foganatosítani.

Hozzátette: ha valaki nem tartja be az együttélés szabályait, azonnal kitoloncolják az országból, és ez a külföldi vendégmunkások esetében is érvényes lesz. Az alkotmányjogász kifejtette, az illegális tartózkodás megszüntetése kétlépéses eljárásban történik: először létrejön egy kiutasítási határozat, amely megnyitja az önkéntes távozás időszakát.

Ezt követően amennyiben szükséges, megszületik a kitoloncolási határozat, amely már idegenrendészeti őrizettel is járhat, majd kitoloncolással végződik. A vonatkozó EU-s szabályozás alapján a nem uniós állampolgár illegális tartózkodása esetén a kiutasítási határozat önkéntes távozásra 7 és 30 nap közötti időtartamot engedélyezhet, amely megrövidíthető, de akár azonnali kiutasítással is végződhet.

Ezt abban az esetben tehetik meg a hatóságok, ha fennáll a kockázat, hogy az illegálisan az országban tartózkodó nem uniós állampolgár

  • el fog menekülni,
  • hamis kérelmet nyújtott be vagy
  • kockázatot jelent a közbiztonság/nemzetbiztonság számára.

Ez a gyakorlatban azonnali kiutasítást jelent.

Senki nem utasítható ki olyan államba, ahol kínozzák

A szakértő kifejtette: a magyar gyakorlat akkor felel meg a nemzetközi jogi elvárásoknak, ha a kiutasítottakat a származási országba vagy abba az országba toloncolják vissza, amely őket visszafogadni köteles a visszaküldés tilalmának figyelembevételével.

– Senki nem utasítható ki olyan államba vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá

– részletezte. Hozzátette: ha a nem uniós állampolgár rendelkezik egy másik uniós ország érvényes tartózkodási engedélyével vagy azzal egyenértékű engedéllyel, akkor – kiutasítás esetén – azonnal vissza kell térnie abba az országba.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint Brüsszel a menetrend szerinti jogalkotási kifogásait várhatóan soron kívül fogja jelezni, és az Európai Bizottság minden bizonnyal támaszkodni fog a saját, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi többnyire szélsőségesen liberális gyakorlatára is.

A szakértő olyan bíráló, részrehajló álláspontot vár Brüsszel részéről, amely szerint a magyar szabályozás tartalma és fő iránya rossz tendenciát mutat. Megjegyezte ugyanakkor: Brüsszelben ma már egyre többen hangoztatják, hogy a kitoloncolásra kell fókuszálnia az új migrációs rendeleteknek.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk