A válság kér lemondást az emberektől – legalábbis ezt állítja Bajnai Gordon vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol a második kormányülésen elfogadott „válságkezelői programot” mutatta be. Szavai szerint lemondást kér a válság a „nagyszüleinktől, a nyugdíjasoktól”, akiknek le kell mondania a 13. havi nyugdíjukról. A családoknak is szembe kell néznie a lemondással, mert az elkövetkező két évben nem emelkedik a családi pótlék összege. Bajnai azt állítja, hogy a jövő nyugdíjasainak is meg kell hozniuk az áldozatot azzal, hogy tovább dolgoznak, tovább maradnak a munka világában. Ám mindemellett Bajnai lemondást kér az államtól is; az eddigieknél is jobban vissza kell fognia a költségeit. A program szolidaritást kér a vagyonosoktól is, hogy egy ideig adózzanak többet – tette hozzá.

Bajnai elmondta azt is, hogy nem egy kormányprogramról, hanem egy válságkezelői tervről van szó. A program a válságkezelés, a talpra állás, illetve a újbóli növekedés programja. Célként azt nevezte meg, hogy Magyarország kikerüljön a válságból. Bajnai megismételte korábbi kijelentését: fájdalmas útra lép Magyarország, a lépések mindenkinek fájnak majd.

Bajnai kifejezte abbeli reményét, hogy programja segíthet megmenteni munkahelyek százezreit, elsősorban az alacsonyabb keresetűek között. A középosztálynak pedig azt helyezte kilátásba, hogy a hó végén több maradhat a borítékjukban. A miniszterelnök úgy látja, hogy programja a cselekvés, a kilábalás programja, amire Magyarország gazdasági helyzete miatt kerülhet sor.

Gyurcsány Ferenc utóda emlékeztetett, hogy az Európai Unióval és az IMF-fel történt egyeztetések során mínusz 3 százalékos „növekedést” prognosztizáltak, ám azóta kiderült, hogy a világ és benne Magyarország gazdasági helyzete is romlott, ezért most mínusz öt és fél, hat százalékra módosítanák ezt a számot. Bajnai azt várja kormánya programjától, hogy jövőre közelítsen ez a mutató a nullához, ám a miniszterelnök belátta, hogy ez a szám még mindig „nem lesz nagyobb a nullánál” A forint helyzetéről szólva úgy beszélt, hogy a hiteleknek köszönhetően, hazánk a „10 millió árfolyamszakértő országa lett”.

A nemzetközi válságon felüli, az ország problémáit súlyosbító tényezőként Bajnai elsőnek azt említette, hogy „a magyar állam működése nem hatékony”. Ilyennek tartja a magas adókat, a szociális költekezést is. Beismerte továbbá, hogy a pénzpiacok kevés bizalommal vannak hazánk iránt, ezért adósságainkat csak magas kamatok mellett rendezhetjük: elmondása szerint ez az ország GDP-jének 107 százaléka. Az egykori Wallis-vezér aggályosnak tartja az alacsony foglalkoztatást, úgy véli, hogy ez elsősorban a legalacsonyabb jövedelműek, a gyesről visszatérő kismamák, és az 50 év felettiek között kritikus.

Az egyensúly helyreállításához a miniszterelnök szerint kiadáscsökkentésre van szükség. Adócsökkentéssel meg kell teremteni a növekedés feltételeit, és újra kell építeni a bizalmat Magyarország iránt – ismertette a fő csapásirányt Bajnai. A válságcsökkentés rövid távú lépései között először a pénzügyi egyensúly stabilitásának megőrzését említette a miniszterelnök. Az új 5,5 – 6 százalékos prognózishoz el kel nyerni az IMF és az EU támogatását is. A részletek között a devizahitelesek megsegítését említette először Bajnai Gordon. A következő feladatként arra ösztönözik majd a bankokat, hogy adjanak több hitelt a kis- és középvállalatoknak. Újabb forrásokat fordítanak a munkahelyek megőrzésére is. Bajnai megígérte, hogy az uniós források felhasználását is fel fogják gyorsítani.

A hosszú távú intézkedéseket a közszférát sújtó megszorítások ismertetésével kezdte a miniszterelnök. Bejelentette, hogy két évre rögzítik a nominális, bruttó kifizetéseket és felülvizsgálják a szféra bérkiegészítéseit is. A közszféra 13. havi bérét sem tudják tovább fenntartani, de az ország teljesítményének arányában mégis kaphatnak majd valamilyen juttatást. (Itt a miniszterelnök hosszasan fejtegette, hogy a részérdekektől szétszedett ország helyett most egy együtt síró, együtt nevető hazát tartana kívánatosnak.)

Bajnai ezután egy mondattal elintézte az önkormányzatokat, ahol majd racionalizálni fogják a költekezéseket, majd rátért a nyugdíjasokra váró megszorításokra. Ezeket az alkotmányosság keretei között képzeli el, és így 2012-re emelkedik csak 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár. Bejelentette azt is, hogy a jövő évre halasztják a 2009-es nyugdíjemelést és nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét sem. Erre a pénzre ugyanis Bajnai szerint szükség van a talpon maradáshoz. Jövő évtől nem jár automatikusan a 13. havi nyugdíj és azt is szeretnék elérni, hogy ne érje meg korábban nyugdíjba menni.

A szociális rendszert érintő kiigazításokat a táppénz összegének 70-ről 60 százalékra történő csökkentésével kezdte a miniszterelnök. Ezután a családi pótlék két éves befagyasztásának bejelentése következett. A GYES és a GYED két évre csökkentését úgy tálalta, hogy 2012-ben jutnak el a bölcsődéig azok a gyerekek, akikre ez a megszorítás már vonatkozik. A lakáshoz jutási támogatások jelenlegi rendszere július elsejétől lesz felfüggesztve, de Bajnai szerint a későbbiekben szükség lesz azért egy újra is. A gázár-támogatást a gáz árának világpiaci csökkenésére hivatkozva két év alatt kívánják eltörölni. Racionalizálják majd a közösségi közlekedést, ki fogják igazítani a közmédia támogatását és az agrártámogatások korrekciója is megvalósul majd a miniszterelnök szerint.

(MNO)