Bajok az e-cigaretta körül

A dohányzás egészségi kockázataival ma már minden dohányos tisztában van. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy hódít a trafikokban beszerezhető e-cigaretta, amelynél a cigarettafüstöt a készülékbe való töltőfolyadék párolgása helyettesíti.

A használók egy része esküszik rá, hogy a szerkezet megkönnyíti a dohányzásról való leszokást. Az ő érveiket erősíti, hogy dohányboltokban kaphatók olyan, különböző ízesítő aromákkal dúsított töltőfolyadékok is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak nikotint, csak a dohányzás illúzióját adják. Mások úgy vélik, a dohányzásnak ez a módja lényegesen olcsóbb, mint ha megvásárolnák a ma már csillagászati áron kínált valódi cigarettákat. Utóbbiak természetesen a nikotinnal dúsított változatot használják. Az új divat lépéskényszerbe hozta a nagy dohánygyártó cégeket. Maguk is piacra dobták saját márkás készülékeiket és a többféle ízesítéssel kapható töltőfolyadékokat.

Járulékos veszélyek

Ficsor Zoltán, a Villanypára Egyesület elnöke szerint nagyjából 50-60 ezer ember kiegészítő nikotinforrásként tekint az e-cigarettára, arra használja, hogy kevesebbszer gyújtson rá a hagyományos változatra. A becslések szerint nagyjából százötvenezren lehetnek azok, akik ma már kizárólag e-cigivel élnek. Meg akarják magukat óvni attól a járulékos veszélytől, amelyet a papír és a valódi dohány elégetéséből származó, a tüdőben felhalmozódó kátrány jelent.

Mások, akik napi két-három doboz cigarettát is elszívtak korábban, kevesebbet akarnak költeni szenvedélyükre. Főként ez utóbbi körből kerülnek ki azok, akik napi öt milligrammnál több nikotint vesznek magukhoz. Ők a készen kapható töltőfolyadék árát is igyekeznek megtakarítani, és maguk keverik készre a füstölnivalót. Ez a szokás pedig immár a „kisfogyasztók” körében is egyre divatosabb.

A bajok valahol itt kezdődnek. A trafikokban beszerezhető nikotinos töltőanyag ára ugyanis forgalmi és jövedéki adót is tartalmaz, amit az e-dohányosok igyekeznek megspórolni. Ezzel magyarázható, hogy mint Ficsor Zoltán elmondta, az eladások 89,5 százaléka nem a trafikokban, hanem illegális csatornákon, főként az interneten keresztül történik annak ellenére, hogy e területen a magyar jogszabályok szerint tilos az online kereskedelem. A becslések szerint azonban évente nagyjából nyolcmillió flakon folyadék talál feketén gazdára. A kincstárnak ez körülbelül 6,3 milliárd forint adókiesést, a kiskereskedőknek pedig hárommilliárd forint veszteséget okoz.

Természetesen vannak, akik azt mondják, hogy az adókiesés legyen a kincstár baja, a piacot uraló feketekereskedelem pedig a dohánygyártók és a kiskereskedők bosszúsága. Ám a dolog nem ilyen egyszerű. Az e-cigarettázók ugyanis bizonyosak lehetnek abban, hogy a trafikokban beszerezhető legális készítmények gyártása szigorúan szabályozott, garantáltan ellenőrzött körülmények közepette történik.

Ez azonban nem mondható el a fekete csatornákon át terjesztett kotyvalékokról. Erősen kérdéses az összetevők minősége, a folyadékokba kerülő adalékok vagy éppen az alkalmazott nikotin mennyisége, ami szakértelem vagy figyelem hiányában túladagolva akár halált is okozhat. Arról nem beszélve, hogy nem tudni, milyen higiéniai körülmények közepette működnek a sufnigyárak, ami számtalan komoly fertőzés forrása lehet.

Lépésről lépésre

A töltőfolyadékok feketepiacát, nem meglepő módon, Kína uralja. Az ázsiai országban szabályozatlan körülmények között, tisztázatlan alapanyagokból gyártott kotyvalékok főként csempészútvonalakon keresztül érkeznek az uniós tagországokba, webshopok révén jutnak el a fogyasztókhoz. Ám az sem ritkaság, hogy uniós polgártársaink, közöttük magyarok, maguk vágnak bele a folyadék kotyvasztásába.

Az összetevőket, amelyek egy része akár a mezőgazdasági szaküzletekben, akár élelmiszer-adalékként is beszerezhető, a gyártók általában szintén nagy tételben vásárolják, főként webáruházakban. A keverék elkészítése viszonylag egyszerű. A növényi glicerint, propilén-glikolt, nikotint és ízesítő anyagokat tartalmazó folyadékot már csak flakonokba kell tölteni, és piacra dobni, akár literszámra. Csoda lenne, ha nem kattant volna rá erre az egyszerű pénzkereseti forrásra sok sufnivállalkozó szerte Európában. A nyugati tagállamok buheragyártói és e-kereskedői mellett magyar, szlovák, román és horvát vállalkozók is csatlakoztak a feketepiaci hiénákhoz.

A magyar e-dohányosok körében leginkább a szlovákiai webshopok népszerűek, amelyek általában magyarul kínálják az árujukat, amiért könnyen át lehet ugrani a határ túloldalára, megspórolva ezzel a postaköltséget is. Ráadásul a Szlovákiában bejegyzett gyártók és töltőfolyadékkal üzletelő online kereskedők egy része garantáltan magyarországi vállalkozó, aki így igyekszik megkerülni a hazai jogszabályokat, és némi adóelőnyre szert tenni. A hírek szerint még az is előfordult e körben, hogy Kínából csak a feliratozott flakonokat importálták, és ezeket töltötték meg saját keverésű folyadékokkal. Hiába, ma már a kínai felirat is bizonyos minőségi garanciát jelenthet számos vásárlónak…

Szigorú ellenőrzés

Az egyre szövevényesebb és tarkább feketepiac ma már sok feladatot ró a hatóságokra is. A probléma nagyságát feltárandó, a NAV már kapcsolatba lépett számos nemzetközi és hazai kutatóintézettel, és figyelembe veszi a piaci szereplők tapasztalatait is. Az így begyűjtött információk szerint az ellenőrzést és az illegális kereskedelem felszámolását nagyban nehezíti a csomagküldő szolgálatok számának növekedése. A nagy cégek ugyan már nem vállalják a távkereskedőknél megrendelt töltőfolyadék kézbesítését, ám a kisebbek még mindig kapva kapnak az ilyen megbízásokon, és a posta sem zárkózik el tőle, hogy eljuttassa a megrendelőkhöz ezeket a pakkokat.

Mindezek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy e termékek illegális kereskedelme döntően külföldi vagy külföldi bejegyzésű hirdetési felületek, webboltok és közösségi oldalak zárt csoportjai révén történik. A feketekereskedelem virágzását pedig táplálja, hogy a töltőfolyadékokat számos tagállamban nem sorolják a jövedéki termékek körébe, így ott olcsóbbak. Mindazonáltal a NAV folyamatosan figyeli az online felületek kínálatát, bizonyos webshopok elérhetőségét felfüggeszti, vagy éppen blokkolja a hirdetéseket.

A magyar adóhatóság külföldi társhatóságokkal is kapcsolatba lépett a Magyarországon forgalmazó külföldi felületek és ügyfeleik ellenőrzése érdekében. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren pedig több alkalommal is lefoglaltak ismeretlen származású, nikotintartalmú töltőfolyadékokat tartalmazó csomagokat. E lépések eredményeképpen csak idén nyáron öt százalékkal csökkent a nikotinos töltőfolyadékok feketepiaca. A legális üzletekben zajló forgalom pedig ugyanilyen arányban nőtt.

A feketepiac felszámolása azonban nyilvánvalóan további lépéseket igényel. Nem csak az adóelkerülés megfékezése vagy a piaci szereplők érdekében. Csak ez adhat védelmet a fogyasztóknak is, akiknek fel kell készülniük rá, hogy az olcsón, de illegálisan vásárolt folyadékokkal nemcsak füstölnivalót, de komoly betegségeket is beszerezhetnek maguknak.