Úgy látja, két fontos szempontot nem sikerült érvényesíteni a migrációs paktumnál. Az egyik ilyen a határőrizet és az illegális belépés tiltása, a másik pedig az, hogy a menekültté nyilvánítási kérelmet az EU határán kívül kell benyújtani. Hozzátette, ezeket a szempontokat Magyarország 2015 óta konzekvensen alkalmazza, a tapasztalatokat mégsem vették figyelemebe az EU-ban. Bakondi György kifogásolta azt is, hogy a paktumról nem egyhangú szavazással, hanem többségi szavazással döntöttek.

Hirdetés

„A magyar és a szerb rendőrök együttműködése, határozott fellépése miatt rendkívül nehézzé vált a magyar határ megközelítése”

– hangsúlyozta a főtanácsadó.

Kiemelte, hogy ebben az évben a magyar határon eddig nyolcszáz határsértőt és 22 embercsempészt fogtak el, ez jóval kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók és az őket irányító embercsempészcsoportok új irányt vettek fel, áttelepültek a bosnyák és a horvát határra. A Bosznia-Horvátország-Szlovénia-Olaszország útvonalon pedig több száz százalékos növekedést mutat az illegális migráció a tavalyi évhez viszonyítva – emelte ki.

Úgy értékelte, hogy az EU téves migrációs politikája miatt veszélybe került a schengeni egyezmény nagy vívmánya: az emberek és az áruk szabad áramlása. Ha a külső határokat nem őrzik biztonsággal, akkor a nemzetállamok kénytelenek a belső határokon visszaállítani az ellenőrzését – hívta a fel a figyelmet, rámutatva: több európai ország, például Ausztria, Németország és Olaszország is így tett.

Korábban írtuk

Bakondi György reményét fejezte ki, hogy az új összetételű Európai Parlament és az Európai Bizottság felülvizsgálja az európai emberek érdekeivel ellentétes döntéseket, és „az emberek érdekeiből kiinduló rendszert fog bevezetni”.