Bakondi György a műsorban azt mondta: az illegális bevándorlás miatt politikai változások történtek Európában, amelyeket Magyarország üdvözöl; a kormányon lévő baloldali, liberális pártok is megérezték a migráció veszélyét, ezért különböző intézkedéseket tettek.

Hirdetés

Kiemelte a németországi és hollandiai intézkedéseket, megemlítve, hogy Németország lezárta a határait, valamint szigorított bizonyos törvényeken és 23 afgán állampolgárt kiutasított.

Bakondi György szerint ezek az intézkedések azonban azt a veszélyt hordozzák, amit a magyar miniszterelnök már 2015-ben megemlített, hogy amennyiben a külső határokat az Európai Unió nem tudja sikeresen védelmezni, akkor előbb-utóbb a belső határokkal rendelkező tagállamok is visszaállítják a határőrizetet, és ezzel veszélyeztetik a schengeni megállapodást.

Szólt arról is: az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben Magyarország a saját forrásai felhasználásával teljesíti a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeket és megállítja az illegális bevándorlókat, ezért támadják, sőt még bírságot is fizetnie kell, amelynek összege naponta egymillió euró.

Korábban írtuk

„Ez egy tarthatatlan helyzetet eredményezett, ezért a magyar kormány felhatalmazása alapján az európai ügyekben illetékes miniszter tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval”

– mondta a főtanácsadó, hozzátéve, hogy ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány készen áll arra, hogy „célirányos szállítással” a brüsszeli városközpontba vigye a határain feltartóztatott illegális bevándorlókat.

Hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll arra is, hogy pert indítson az Európai Bizottság ellen a határőrizet költségeinek finanszírozása ügyében.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, miután Irán rakétacsapást mért Izraelre, azt mondta, a kabinet áttekintette, hogy a támadásnak milyen hatása van Magyarországra, illetve a térségben tartózkodó magyar állampolgárokra.

Hozzátette, hogy a közel-keleti helyzet súlyos eszkalációja kiterjedt háborúval fenyeget, ami veszélyeztetné a térségben lévő magyar állampolgárokat, de egy esetleges háború negatív gazdasági hatásai az egész világot érintenék.