Bakondi György: Komoly figyelmeztetés

– Egyre agresszívabbak az illegális migránsok, növekszik a magyar határvédők elleni támadások száma. Eddig 11 rendőr és 41 katona sérült meg. Sokan kérdezik: miért nem használhatják a fegyverüket, és mikor kapnak végre lőparancsot?

– A fegyverhasználat nagyon szigorúan szabályozott terület egy jogállamban. Így van ez a rendőrség által alkalmazott kényszerítőeszközök esetében is. Én is olvasom az interneten azokat a kommenteket, amelyek a magyar határvédők fegyverhasználatát sürgetik, de abszurd volna, hogy egy magyar katona vagy egy magyar rendőr csak úgy rálőjön egy határsértőre. Ráadásul a nemzetközi jog szerint nem szabad átlőni a határ vonalán, ennek ugyanis súlyos határincidens lenne a következménye Magyarország és Szerbia között.

– Belgrád talán megértené, hogy különleges helyzet van…

– Be kell tartani a szabályokat. Egyébként megfelelő az együttműködésünk a szerb hatóságokkal, információt cserélünk, sőt adott esetben közösen is járőrözünk. Mindent megteszünk azért, hogy a közös operatív bűnügyi munkánkat is fejlesszük, hiszen információcsere nélkül nagyon nehéz volna fellépni az embercsempészbandákkal szemben.

– Valójában mi váltotta ki a szabadkai lövöldözést?

– Az biztos, hogy rendkívüli figyelmeztetés az eset. Tudjuk, hogy az embercsempész-csoportok felosztották egymás között a szerb–magyar határ adott szakaszát. Egy ilyen felosztási vita miatt törhetett ki a konfliktus, amelyben egyébként rálőttek a kiérkező szerb rendőrökre is. Eddig is láttuk különféle videófelvételeken, hogy fegyver van egyes migránsok, illetve az őket vezető csempészek kezében. Hadonásztak velük, egyszer-egyszer a levegőbe is lőttek, de azzal, hogy most a rendőri erőkre is tüzet nyitottak, magasabb szintre emelkedett a probléma.

– Brüsszel felháborodva kérdezi, miért nem bánik úgy Magyarország a migránsokkal, mint az ukrajnai menekültekkel…

– Ezt sokszor megkapta már a kormány. Miközben Magyarország jogszerűen jár el, az Ukrajnából a háború elől menekülő emberek számára ugyanis hazánk az első biztonságos állam. Az illegális migránsok viszont biztonságosnak minősülő országok egész során át vándorolva érkeznek a magyar határhoz. Ráadásul az ukrajnai menekültek együttműködnek a magyar hatóságokkal, az illegális migránsok viszont nem. Közismert, hogy nincsenek okmányaik, és az állampolgárságukra, életkorukra és egyéb fontos kérdésekre kitérő, illetve félrevezető válaszokat adnak. Vannak olyan politikusok, akik azt gondolják, hogy jó dolog az, ha ilyen személyek áramlanak be Európába, ösztönzik az útnak indulásukat, majd a befogadásukat is. Friss hír, hogy Szlovénia új, baloldali kormánya lebontja a horvát határon épített kerítését, mondván, a migráció a modern társadalmak része. Ne legyen kétségünk, ez várt volna ránk is, ha április 3-án a baloldal került volna hatalomra. Mi ezzel szemben megerősítjük a déli határt, gátat szabunk az illegális bevándorlásnak, ezért is hozzuk létre a négyezer fős határvadász egységet.

– Változott valamit a Nyugat hozzáállása a kérdésben? Mert eddig nem megakadályozni, inkább csak ellenőrizni, szervezni akarta a migrációt…

– Érzékelhető bizonyos elmozdulás, Görögország például a kerítésépítésekkel, határőrségének és partvédelmének megerősítésével is komolyan belekezdett az illegális migráció elleni harcba. Hozzáteszem, az Európai Unió anyagilag támogatta a görögök kerítésépítését, a magyarokét viszont nem. Mint oly sok területen, itt is érvényesül a kettős mérce. Eszerint vannak jó kerítések és vannak rossz kerítések. A magyar kormány számára a magyar emberek, az ország biztonsága az első. A határ biztonsága nélkül nincs belső biztonság sem. A választók számos alkalommal megerősítették ezt a kormányzati politikát.

– Nagyon mellbevágó a statisztika. Tavaly júliusig 46 ezer, idén viszont már 109 ezer illegális határátlépési kísérlet történt délen. És majd száz százalékkal nőtt az elfogott embercsempészek száma is. Ez 2021-ben 431 személy volt, az idén viszont már 831. Azt is tudjuk, hogy az Iszlám Állam fokozott aktivitásra szólította fel híveit, mondván, az orosz–ukrán háború nyomában járó válság és bizonytalanság kitűnő lehetőséget kínál a terrorcselekményekhez. Ennyire komor jövő elé nézünk?

– Tény, hogy a prognózisok szerint a migráció még tömegesebbé válhat, és a növekedés összefügg az ukrajnai háborúval, hiszen a fekete-tengeri kikötőkben maradt az exportra szánt búza, és ez súlyos éhínséghez vezethet például a Száhel-övezetben. Már most is magas az onnan érkezők száma. Ráadásul a terroristasejtek komoly utánpótlásra találhatnak az egyre nagyobb tömegben érkező migránsok között. Itt valóban éhes és ezért ingerült, dühös emberekről van szó, akik nagyobb hajlandósággal nyúlnak a terror eszközéhez, mint a korábban érkezettek. Jól szervezett bűnözési ág lett az embercsempészet. Az pedig, hogy ilyen nagy mértéket ölthetett, azoknak a nyugati politikusoknak köszönhető, akik bocsánatos bűnként kezelik a jelenséget. A magyar kormány más véleményen van, vallja, hogy a jogállamiság alapvető kritériuma a jogszabályok betartása.

– Kiből lesz embercsempész?

– Az embercsempészet még a drog- és az illegális fegyverkereskedelemnél is jövedelmezőbb alvilági üzletág. A bandákon belül felosztják a feladatokat, minden tag más-más területre specializálódik. Van, aki az útnak indulást szervezi, más kalauzol, megint más felderítést végez, és vannak, akik szállítanak, vagyis továbbviszik Nyugat felé azokat, akik átjutottak a kerítésen. Főként a szállítók között találni sok olyan illegális migránst, aki korábban jutott el például Franciaországba vagy Németországba. Nincs túl nagy kockázat, a csempészek felismerték, hogy Európa bizonytalan, miként is kezelje a jelenséget.

– Kifáradt a magyar határvédelmi rendszer, ezért tervez a kabinet fontos változtatást?

– A miniszterelnök úr pénteken aláírta az erről szóló kormányrendeletet, létrejön a Belügyminisztérium, illetve a rendőrség keretein belül egy kizárólag határvédelemmel foglalkozó egység, végső létszáma pedig négyezer fő lesz. Nincs vészhelyzet, a határon szolgáló állomány még sokáig bírná a nyomást, de luxus például a katonákat ott tartani a kerítésnél, amikor inkább az új és fejlett eszközparkjukkal kellene inkább gyakorlatozniuk, hogy felkészüljenek egy esetleges háborús fenyegetés elhárítására. Ezért is csoportosított át jelentős honvédségi erőket a kormány a keleti régióba. A rendőröknél pedig az a gond, hogy már 2015 óta vezénylik őket innen is, onnan is a déli határ védelmére. Jönnek Győrből, jönnek Debrecenből és így tovább. Ez valóban fárasztó. Arról nem is beszélve, hogy ahonnan elvezényelték őket, ott hiányoznak a közbiztonság fenntartásában.

– Riportjaink alkalmával azt vettük észre, hogy azok a rendőrök motiváltabbak a határ védelmében, akik a tér­ségben élnek. A határvadászok is a helybéliek közül kerülnek majd ki?

– Az volna a célszerű, ha az egységek főként Csongrád és Bács-Kiskun megyei jelentkezőkből állnának össze. Vagyis a határhoz közel lenne az otthonuk, onnan járnának szolgálatba. 2008-ban az akkori kormány összevonta a rendőrséget és a határőrséget. A határőrségnek összesen tizenegy határvadász százada volt, tudjuk, hogy ezek mennyire hatékonyak tudnak lenni, amikor például csapaterős intézkedésre van szükség. Az új határvadászoknak a kerítésnél történő járőrözés mellett mélységi zárásokkal kell majd megakadályozniuk az áttörő migránscsoportok továbbjutását.

– Speciális kiképzést kapna az egység?

– A pályakezdő rendőröknek, mielőtt szolgálatba lépnek, a rendőrségi munka minden területét ismerniük kell. Ez egy szerteágazó rendszer, amely magában foglalja például a karhatalmi, de a közigazgatási feladatokat is. A határvadászok viszont csak határőrizettel foglalkoznak majd, ennek a munkának a mesterfogásait, például a kutatást, a zárást kell minél jobban ismerniük.

– Változott-e a migránstömegek összetétele? Úgy tudjuk, több mint nyolcvan százalékuk fiatal, katonakorú férfi…

– A helyzet nem javult, sőt még növekedett is a fiatal férfiak aránya, szinte kizárólag ők jönnek. Ám változott a migránsok állampolgársági összetétele. Az elfogottak között egyre nagyobb számban vannak az afgánok, pakisztániak, indiaiak, eddig ez nem volt jellemző. Igen magas arányt képviselnek azok, akik Törökországon át érkeznek, ők többnyire a Száhel-övezetből indulnak útnak. Változás az is, hogy immár tipikusak a nagy, 50-60 fős csoportokban történő átjutási, áttörési kísérletek.

– Milyen léptékben növekedhet a migránsok száma? Létezik erre valamilyen becslés?

– Egyrészt többmilliós tömeg várakozik Iránban, hogy folytathassa az útját Európa felé. Nem véletlen, hogy Törökország is nagy kerítésépítésbe kezdett az iráni határon. Másrészt jelentős számú, több mint 4,5 millió szír migráns tartózkodik a török–szír határ térségében, ott már korábban falat épített Ankara. Tudni kell, hogy 3,7 millió migráns már eleve bent tartózkodik Törökországban. Hogy ők mikor indulnak útnak? Ehhez több tényező összhatására van szükség.

– Itt a francia javaslat, amely megreformálná az EU migrációs politikáját. Egyes szakértők szerint a koncepció kedvez Magyarországnak is. Más szakértők szerint semmi másról sincs szó, csak a már elbukott kvótarendszer jól álcázott újraélesztéséről…

– A terv arról szól, hogy ha egy állam nem akar a kvóta szerinti befogadásban részt venni, más módon is segítheti az együttműködést. Például hazautaztatja a migránsokat. Szerintem Magyarországnak nem kellene ilyen szerepet vállalnia. Nem az a feladat, hogy szűrjük a beérkezett tömegeket és a szűrés után hazaküldjük a jogosulatlanokat, ahogy ezt a franciák vagy újabban a britek teszik, hanem már eleve meg kell akadályozni a bejutásukat. Persze, több európai ország vezetése is úgy érvel, hogy ösztönözni kell a legális migrációt. Szerintük a migránsok komoly munkaerőt képviselnek, és segíthetnek Európa demográfiai problémáinak megoldásában. A népek és a kultúrák elkeveredésével pedig létrejöhetne végre az egyesült Európa. Csakhogy az integrációs megoldások láthatóan sikertelenek, a migráns agysebészekről költött legendák semmivé foszlottak. Világos, ha fokozódik Európa gazdasági, energetikai válsága, ha tovább éleződik a háborús krí­zis, akkor a határvédelem ügye, a migránsok távoltartásának kérdése igencsak felértékelődik majd.

– Itt ez a szabadkai lövöldözés. Az amerikai sajtó pedig arról cikkezik, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek egy része furamód megjelent a feketepiacon. Eljuthatott néhány darab a migránsokhoz és a csempészekhez is?

– Ennek egyelőre nem látni a nyomát. Vélhetőleg a Szabadkán használt fegyverek sem az Ukrajnának szánt csomagból származnak. Ezzel együtt, ez a lövöldözés nagyon komoly figyelmeztetés volt.