Fotó: T. Szántó György/Demokrata (archív)
Hirdetés

Bakodni György erről a török-görök határon kialakult helyzet nyomán az Európai Unió migrációs politikájában formálódó változások kapcsán beszélt.

Arról, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új migrációs intézkedéseket sürget, a főtanácsadó megjegyezte: a paktum az új EB-elnök hivatalba lépése óta formálódik, és annak megalkotásából a magyar kormány aktívan is kivette a részét.

Arra törekednek, hogy a paktum egyes részelemeiben minél inkább érvényesíteni tudják a magyar kabinet elgondolásait – hangsúlyozta.

Bakondi György úgy értékelt, hogy a magyar kormány által korábban kifogásolt elemekkel – köztük a nyitott határokkal és a kötelező elosztási kvótával – való szakítás körvonalazódik az EU új migrációs paktumában.


Az európai vezetők végre felismerték a határvédelem fontosságát abban, hogy az európai szabadságjogok, értékek és életmód fennmaradhasson – hangsúlyozta írásbeli felszólalásában Deli Andor, a Fidesz képviselője, az Európai Parlament görög-török határokon kialakult migrációs helyzettel kapcsolatos vitájában, kedden.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (archív)

„A görög határhelyzet megmutatta, hogy hová fajulhatnak a dolgok, ha a politikusok a szőnyeg alá söprik a problémákat, ahogy tették ezt a migrációval és határvédelemmel kapcsolatban az elmúlt években. Az európai vezetők nem akartak a helyzettel foglalkozni, ezért egy egyezménnyel Törökországra bízták Európa kapuinak védelmét” – emlékeztetett a néppárti képviselő.

Kiemelte: Magyarország kormánya volt az egyedüli, amely 2015-től kezdődően következetesen kiállt a határok védelme mellett, még annak árán is, hogy számtalan alaptalan kritika és durva támadás érte ezért.

Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos szerint szükséges a külső határok védelme, de ugyanolyan fontos az uniós értékek, az alapvető jogok védelme.

„Görögország köteles megvédeni határait, de a hatóságok fellépéseinek arányosnak kell lenniük – hangsúlyozta. Bejelentette, jövő héten a görög fővárosba utazik, hogy meggyőződön arról, hogy Görögország az uniós jogszabályoknak megfelelően jár el a határokon.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az unió és Törökország közötti párbeszédnek folytatódnia kell, és Törökországnak továbbra is osztoznia kell a menekültekért vállalt felelősségben.

”A helyzet a görög-török határon aggasztó, de mostanra már sokkal felkészültebbek vagyunk, mint 2015-ben voltunk„ – hangoztatta.

A vita folyamán az képviselők többsége kritizálta Erdogan török elnököt,mert az emberi szenvedést politikai célokra használja fel. Többen hangsúlyozták, hogy az öt évvel ezelőtti menekültügyi válság nem ismétlődhet meg, és a menekültügyre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát sürgették.

Egyes képviselőcsoportok vezetői felszólítottak a 2016-os Törökországgal kötött megállapodás felülvizsgálatára is, míg többen aggodalmukat fejezték ki a romló humanitárius helyzet miatt a határokon és a görög szigeteken, ahol menedékkérők ezrei, köztük kísérő nélküli kiskorúak tartózkodnak embertelen körülmények között. A vita során felmerült az is, hogy egy újabb menekültáradattal szélsőséges dzsihadisták léphetnek be az unió területére.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács ember jogi biztosa, Dunja Mijatović Twitter-üzentében hétfőn a határokon elkövetett állítólagos rendőri erőszakkal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a görög hatóságoknak védeniük kell az emberi jogokat, meg kell fékezniük az erőszakot és büntetőeljárásokat kell indítaniuk a felelősök ellen.