Balatoni Katalin: A magyarság sorsa múlik iskoláinkon
Nincs annál fontosabb, mint hogy iskolákat építsünk, erősítsünk a családok támogatásával, a pedagógusok képzésével, mert a magyarság sorsa múlik iskoláinkon – mutatott rá Balatoni Katalin köznevelését felelős helyettes államtitkár hétfőn Marosvásárhelyen.
A politikus a marosvásárhelyi Református Kollégium és Bolyai Farkas Elméleti Líceum közös új épületének az átadási ünnepségén és tanévnyitóján vett részt az erdélyi városban.
„Összeköt minket, és erős gyökereket ad nekünk múltunk, és ha jól éljük a jelent, akkor a jövőt is” – mondta a Kárpát-medencei magyarság egységére utalva.
Hozzátette: el kellett jönnie annak az időnek, amikor a magyarság összefog, és együtt megteszi, ami tőle telik a Kárpát-medencében, mert ez a megmaradásának záloga.
Aláhúzta: ez az építkezés a magyar és a keresztény értékek mentén zajlik, még akkor is, ha nem ez a trend Európában. Az új tanévre utalva kifejtette: olyan világban élünk, amikor erre a lendületre és a mögötte lévő erős hitre egyaránt szükség van. Hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzését a gyerekeknek is meg kell tanítani, át kell adni, úgy kell felkészíteni őket az életre, hogy személyiségükben teljes és nemzetük iránt elkötelezett fiatalok legyenek.
Rámutatott: tettek sokasága bizonyítja, hogy Magyarország kormánya elkötelezett a magyar családok támogatásában, éljenek bárhol is a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban. A történelmi egyházakkal, a külhoni pedagógusszervezetekkel együtt dolgozva segíti őket abban, hogy minél jobb oktatást tudjanak biztosítani.
Magyarország az új tanévben 227 ezer külhoni tanulónak biztosítja a megemelt összegű oktatási-nevelési támogatást, hogy szülőföldjükön anyanyelven tanulhassanak, és az elmúlt évtizedben bölcsődéket, óvodákat, iskolákat épített és újított fel e célból – emlékeztetett, köszönetet mondva azoknak, akik segítették ezt a munkát.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke úgy fogalmazott, ez a nap csodaszámba megy, hiszen az egyháznak száz éve nem volt lehetősége iskolaépítésre. Kifejtette: ehhez egy hívő közösségre, a nemzeti kormány támogatására és a régi zsidó elemi iskola belvárosi épületére volt szükség. Felidézte a lebontott épületben tanulók szomorú sorsát, hogy a 341 zsidó diák közül alig néhány tért vissza a náci haláltáborokból, és aláhúzta: az új épület diákjait úgy nevelik, hogy soha többé ne történhessen hasonló.
Aláhúzta: az új épület bárki számára nyitva áll, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül, de meg kell érteniük, hogy ebben magyarul és keresztény szellemben zajlik az oktatás. „Mi ma itt Erdélyben harcolunk a kollektív jogainkért, de elutasítjuk a kollektív bűnösség elvét” – húzta alá a holokausztra utalva.
Kolumbán Vilmos József, az EREK püspökhelyettese igehirdetésében a reformáció egyházainak iskolaalapító tevékenységére emlékeztetett, és arra, hogy a test és szellem nevelése mellett a lélek nevelését is fontosnak tartották.
A Czirmay Csaba Levente esperes köszönő szavai után felszólaló Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester a pedagógusok és politikusok közös felelősségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: az iskola közös ügy, az egész közösség ügye. A templomi ünnepség zárásaként a két iskola igazgatója, Benedek Zsolt és Hajdu Zoltán köszöntötte a szülőket és kisdiákokat egyaránt, és a két tanintézet közötti összefogást, jó együttműködést hangsúlyozta.
Az ünnepség zárásaként a jelenlévők átvonultak az új iskolaépületbe, amelyre Kató Béla püspök mondott áldást. Közölte: a két iskola főépületének felújítása, a bölcsőde és az új elemi iskola építése után az egyházkerület egy diákotthont is tervez építeni a vidéki diákok számára.
A zsidó hitközség egykori iskolájának helyén a magyar kormány és a Fidelitas munkaközössége támogatásával épült belvárosi ingatlan a két magyar iskola tíz elemi osztályának, mintegy 250 diáknak ad otthont.
