Nem várta meg Balatonalmádi önkormányzata, hogy bekövetkezzen mindaz, amitől az üdülőtulajdonosok és a helyi lakosok már jó ideje tartanak: hogy hatalmas Boeingek dübörögjenek a csendre, nyugalomra vágyó nyaralók feje fölött. Hogy tönkretegyék a tájat, a Balatont, elnéptelenítsék a strandokat. Ugyan kinek van kedve egy repülőtér közvetlen közelében vakációzni? Egész nap a gépmadarak hasát nézni a bárányfelhők helyett? Nem várta meg a képviselő-testület, hogy így vagy úgy, de pont kerüljön a hónapok óta húzódó őrült história végére. Élt törvény adta jogával, és a saját települése területén zajkorlátozást vezetett be.

A képviselő-testület tagjai a zajvizsgálatról már tavaly határoztak. Már a zajtérkép is elkészült, így a zajvédelmi terület kijelölése útjából elhárultak az akadályok. A testület március végén a lakosság és az üdülőtulajdonosok tájékoztatása céljából közmeghallgatást tartott és 2009. április 2-án ki is jelölte a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet az Öreghegyen és Káptalanfüreden.

Így azután, ha a tervezett repülőtér mégis megvalósul és sor kerül a beígért évi több mint 18 ezer le- és felszállásra, az 500 ezres utasforgalomra és a tízezer tonnás áruforgalomra, más tájolást, más légi folyosót lesz kénytelen kijelölni magának a befektető, ellenkező esetben ugyanis megsérti az önkormányzati rendeletet. Balatonalmádi képviselő-testülete ezzel történelmet ír: minden bizonnyal az első települések egyike, amelyik ilyen szabályozást vezetett be. De nem volt más választása: rákényszerítették.

Az ügy előzménye, hogy a volt katonai repülőteret Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatai a kormánytól ingyenesen kapták meg azzal a feltétellel, hogy azt polgári repülőtér kialakítására, ipari, logisztikai, tudományos park létesítésére használják. A két önkormányzat a volt repteret nettó egymilliárd forintért eladta a BudaWest Airport Zrt.-nek, amelynek többségi részvényese egy Neville Atlantic Corporation nevű offshore cég, egy postaládával a Seychelle-szigeteken (Demokrata 2009. február 25.). A tervezett nemzetközi kereskedelmi repülőtér hírére hatalmas tiltakozás bontakozott ki a lakosság és az üdülőtulajdonosok körében.

Egyre többen fejezték ki nemtetszésüket, aláírásgyűjtésbe kezdtek a fővárosban is. Sólyom László köztársasági elnök is érdeklődött az ügy körülményei felől: a Balaton-felvidékre tervezett körútja egyik állomásaként felkereste volna a szentkirályszabadjai repteret, és csak a váratlanul kialakult belpolitikai válság miatt volt kénytelen útját elhalasztani. A Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület aktivitása azonban nem hagyott alább, a kultúrház tanácsterme az önkormányzat közmeghallgatásán is megtelt.

– Az ügylet nyertese a befektető, aki nagyon olcsón jutott hozzá 440 hektár összközműves, a Balatonhoz közel fekvő telekhez: gyakorlatilag szántóföld áron kapta meg – adnak hangot nemtetszésüknek a Kelet-Balatoni Végtérvédő Egyesület tagjai, akik kezdettől fogva tiltakoztak a különös ügylet ellen. – Lehet, hogy semmi másról nem szól ez a történet, mint arról, hogyan lehet 440 hektárnyi földterületet reptérnek álcázva jogi személynek átjátszani? – találgatták.

Van benne valami. A vonatkozó jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy belföldi vagy külföldi jogi személy föld tulajdonjogát megszerezze. Ez a föld azonban jogilag nem föld, hanem különleges közlekedési terület, érvelhet az eladó és a vevő, cinkosan összekacsintva, mivel pompás üzletet kötöttek. Az önkormányzatokba befolyt egymilliárd, ami szép pénz. A vevő így lényegében szántóföld áron vette meg a területet, ami a föld esetében a legolcsóbb árkategória.

A repülőtér előkészítése a szabad demokrata Dióssy László hivatali ideje alatt kezdődött meg. Dióssy az előző önkormányzati ciklusban Veszprém polgármestere volt. Az nyilván már csak a véletlen műve, hogy a SZDSZ-es politikus jelenleg az ügyben eljáró környezetvédelmi hatóságot irányító tárca, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára…

Sok múlhat ezen. Szinte biztos, hogy a repülőtér építése a lakossági tiltakozás miatt meghiúsul, sőt egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy éppen erre számítottak a befektetők: pontosan arra, hogy a lakossági tiltakozásra hivatkozva mondhassák le a tökéletesen értelmetlen reptéri fejlesztést. És utána szabad lesz a gazda. A balatoni telkek 10-40 ezer forintba kerülnek négyzetméterenként. A 440 hektáros terület, három kilométerre a Balatontól, a tóparti telekár felével számolva is durván 20 milliárdot is érhet. Hússzoros haszon?

Igen. Csak módosítani kell az eredeti terveket: és épülhet pláza, bevásárlóközpont, szálloda, lakópark, és a BudaWest igazán jól jár…

Hernádi Zsuzsa