Balatoni polgárok
Miközben Magyarország lakossága csökken, a belföldi bevándorlásnak köszönhetően a Balaton térségének lakossága frissült az elmúlt években. A Balaton Fejlesztési Tanács legújabb jelentése szerint az elmúlt fél évtizedben a térség fejlődése lendületet kapott, köszönhetően a turisztikai felminősítésnek és a hozzá kapcsolódó támogatásoknak.
A kiemelt üdülőövezetként számontartott Balaton-térség 180 tó környéki településre terjed ki. A régió fellendülése folyamatos, köszönhetően az ideérkező uniós és hazai pályázati forrásoknak. Az egész régiót érintő nagyobb beruházások mellett a kisebb helyi fejlesztések sem maradnak el, amelyekhez többek között a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) nyújt támogatást.
A BFT szociológus kutatói hangsúlyozzák: az elmúlt évtizedek gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, forráskihelyezési, vállalkozásalapítási és foglalkoztatási mutatóit vizsgálva 2019-ben volt a legjobb helyzetben a térség. Ezt a lendületet törte meg némiképp a 2020-as vírusválság, a megtorpanás azonban nem számottevő.
A Demokrata balatoni körképe a Veszprém megyei Vászolyon, illetve Balatonfüreden, a somogyi Balatonendréden és a zalai Keszthelyen készült.
Ékszerdoboz a Forrás-tónál
A Balaton-parttól szőlőültetvények között kanyarog az út, majd öt kilométer hosszan védett bükkerdőn keresztül fut a Pécselyi-medencében fekvő Vászolyra. A ragyogó napsütésben kristálytiszta vizű patak mentén indulunk rövid sétára Rózsahegyi Tibor polgármesterrel a Forrás-tóhoz, amely fiatal párok által is kedvelt esküvői helyszín. Az itt található régi vízi színpad húsz éven át szolgálta ki a Vászolyi Nyár rendezvénysorozatot, de az idő vasfoga megette a fából készült építményeket, így az önkormányzat pályázatot adott be a színpad átépítésével egybekötött közösségi célú közterület-fejlesztésre a BFT-hez. A kilencmillió forintos beruházás egyrészt önerőből, másrészt pályázati támogatásból valósult meg, tájékoztat a falu vezetője.
– Folyamatosan növekvő lakosságszámú település vagyunk annak ellenére, hogy az előző politikai rendszer az erőszakos urbanizációs törekvések jegyében az elsorvasztani kívánt falvak közé sorolt bennünket. A koncepció szerint az ezredfordulóra maximum 50 ember lakhatott volna Vászolyban, ehhez képest jelenleg 267-en vagyunk, de a nyári időszakban ennek a sokszorosa látogat ide. A népesség növekedése annak is köszönhető, hogy 2000 után 35 család közel fél áron jutott önkormányzati tulajdonú építési telekhez. A település igyekezett az itt lakó fiatalokat helyben marasztalni, és az idelátogatók közül is sokan a letelepedés mellett döntöttek, főként olyan fiatal családok, amelyek tagjai vállalták, hogy a szerződéskötés után minimum tíz évig Vászolyon maradnak.
Rózsahegyi Tibor szerint a jövőben még inkább felértékelődik majd a vidék szerepe, hiszen a digitalizáció vívmányaként akár helyben is lehet dolgozni, illetve intézni a hivatalos ügyeket, a boldoguláshoz immár nem szükséges városban élni.
– Az ingatlanok pillanatok alatt elkelnek. Jelenleg egyetlen eladó önkormányzati telek sincs, de nem is bánjuk, hiszen szeretnénk, ha a következő években is megmaradna a falu „ékszerdoboz” jellege, ehhez pedig az kell, hogy az állandó lakosok száma ne haladja meg a 300 főt. A nyári foglalások már így is a csúcson járnak, a szálláshelyek előre beteltek.
Támogatások és elszabadult árak
A több mint húsz éve működő Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezeteként létrejött Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. balatonfüredi központú Társadalomtudományi Kutatócsoportjának elsődleges feladata a térség tervezési, illetve fejlesztési szempontú vizsgálata. Ennek során folyamatosan figyelik a régió népességi adatainak alakulását, a társadalmi-gazdasági folyamatokat, illetve az infrastrukturális és környezeti változásokat. E munka eredményeképpen fogalmazzák meg a fejlesztési koncepciót és a hozzá kapcsolódó megvalósítási stratégiát, amelyhez a kormány, illetve az Országgyűlés rendelhet forrásokat.
Oláh Miklós kutatásvezető arról tájékoztat, hogy a régió dinamikus fejlesztése – a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a szükséges források biztosításáról szóló 2016-os kormányrendeletnek köszönhetően – öt évvel ezelőtt indult el. A szakértő szerint ugyanis korábban az országos átlag alatti mértékben jutott ilyen jellegű pénz az övezetbe. Példaként említi, hogy a Horn-kormány idején, a 90-es évek második felében még olyan esztendő is volt, amikor egyáltalán nem kaptak turisztikai célú támogatást a balatoni települések.
– A 2014–2020-as költségvetési ciklusban tekintélyes, 395 milliárd forintnyi uniós pályázati pénz érkezett a tóhoz. Többek között ez fedezi a Székesfehérvár–Balatonfüred-vasútvonal teljes megújítását, a Sió-zsiliprendszer rekonstrukcióját, ahogy a nemrég elkészült interaktív keszthelyi Kis-Balaton Látogatóközpont megépítését is. A kormány az uniós támogatások mellett további költségvetési forrásokat is biztosított a régiónak. A főként szállodaépítési és strandfelújítási nagyberuházásokat finanszírozó, önálló költségvetésű Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) mellett a kistelepülések igényeit jobban ismerő BFT is finanszíroz kisebb volumenű beruházásokat. Utóbbi tavaly összesen 220 millió forint értékű nyertes pályázatot bírált el, amelyek a településfejlesztéstől a rendezvényszervezésen, a hagyományátörökítésen, valamint a köz- és vízbiztonságon át a régiós magazin megjelentetéséig számos területet öleltek fel.
Jutott fejlesztési pénz a hungarikumként is számon tartott endrédi vert csipkéjéről híres, 1300 lakosú somogyi Balatonendrédnek is. A község vezetőjével a falu központjában arról beszélgetünk, hogy a településen tavaly hat kőkeresztet újítottak fel, de a templomkert és környéke is újjászületett BFT-forrásból. A Magyar Falu Program keretében pedig útfejlesztésre kaptak támogatást.
A polgármesteri hivatalt csaknem harminc éve irányító Késmárki Tibor elmondja, hogy a helyiek nagyon büszkék a múltjuknak emléket állító kőkeresztekre, amelyeket a Faluszépítő Egyesület tagjai gondoznak. A „legfiatalabb”, főtéren levő alkotást például az 1913-as esztendő kiváló gabonatermésének emlékére állíttatta hálából egy néhai lakos a centrumban.
– A teljes infrastruktúra, ami a faluban van, lényegében a rendszerváltás után épült. A szennyvízhálózat lefektetésére és az utcák aszfaltozására például csak 2010 után nyílt lehetőség, előtte nemigen volt itt fejlesztés. A régiót a Balaton-parttal összekapcsoló és az autópályára kivezető autóút megépítésével pedig soha nem látott ütemben kelnek el az ingatlanok errefelé. Integráltan oktatható autizmussal élő gyerekeket is fogadó általános iskolánk, óvodánk, háziorvosi rendelőnk, postánk és gyógyszertárunk is van, ami nagyon vonzó a betelepülni vágyók számára. Egy-egy kockaházért akár 60-70 millió forintot is elkérnek a tulajdonosok, ami megnehezíti a helyi fiatalok ingatlanvásárlási esélyeit, pedig elsősorban nekik szerettük volna élhetőbbé tenni a falut. A pályázati lehetőségek nélkül önerő híján 2021-ben semmilyen fejlesztést nem tudnánk elindítani, hiszen a koronavírus-járvány miatti adóelvonások minket is érzékenyen érintenek.
Zöld Keszthely
Keszthely – lakossági ötleteket is figyelembe vevő – látványos újrapozicionálását készíti elő a Zala megyei város polgármestere annak érdekében, hogy a város még inkább meghatározó gazdasági, turisztikai és oktatási szereplőjévé válhasson Nyugat-Magyarországnak és a Balatonnak.
Nagy Bálint polgármester tájékoztatása szerint a kormány családpolitikai intézkedéseit jól kiegészíti a Keszthely hazavár pályázat, amellyel kifejezetten a fiatalok letelepedését segítik lakásvásárlási, rezsiköltség- és egyéb támogatásokkal.
– A Magyar Turisztikai Ügynökség finanszírozásával folyik a Festetics-program, amely a város leglátványosabb turisztikai célú beruházásait fogja össze. Tavaly sikeresen lezártunk több olyan projektet is, amely nemcsak idegenforgalmi, hanem lakossági igényeket is kiszolgál. Ezek közé tartozik a belvárosban épült, hatvan autó és ugyanennyi kerékpár befogadására alkalmas ingyenes parkoló, egy hiánypótló turisztikai igényeket ellátó kutyáspark és piknikkert megnyitása, valamint több útfelújítás is. Bár a koronavírus-járvány miatt a keszthelyi önkormányzat is nehéz helyzetben van, mégis elindul a Zöld város program, amely során a település legnagyobb összefüggő zöldterülete, a Helikon park újul meg. A Festetics-kastélyt és a Fő teret a belvárostól a Balaton-partig zöld felülettel kötjük össze, 400 milliós kormánytámogatásból pedig megkezdjük a teljes keszthelyi partszakasz megújítását.
A városvezető hozzáteszi, hogy a tavalyi nyári hónapokhoz hasonlóan idén is jelentős vendégforgalomra számítanak, az egyre élénkülő érdeklődés miatt pedig érdemes minél előbb lefoglalni a szálláshelyeket.
Balatonra vándorlás és a települések elöregedése
Dombi Gábor, a Társadalomtudományi Kutatócsoport kutatásszervezője arról számol be, hogy az elmúlt években kedvező változás zajlott a Balaton-régió népességében.
A szakértő rávilágít, hogy hazánkban – többek között a korábbi évtizedek népességszabályozási politikája, az egészségügyi ellátórendszer helyzete, szenvedélybetegség, öngyilkosság és számos egyéb tényező miatt – 1981-óta többen halnak meg, mint ahányan születnek. Ez befolyásolja a társadalom létszámának, illetve életkorszerkezetének alakulását. A születések és halálozások évtizedes negatív egyenlege továbbgörgetett folyamatként ma is érezteti hatását. Éppen ezért lényeges kérdés, hogy az adott társadalomra milyen családpolitikai koncepciók hatnak. E tekintetben a Fidesz–KDNP-kormány születésserkentő intézkedéseinek hatása már érzékelhető hazánkban Dombi Gábor szerint.
A kutató kiemeli, hogy a Balaton-régió belföldi vándorlási tendenciái eltérnek az országos trendektől. Bár a külföldiek továbbra is szívesen vásárolnak ingatlant az övezetben, ez jellemzően nem letelepedési céllal történik. A Társadalomtudományi Kutatócsoport szakemberei ugyanakkor úgy tapasztalták, hogy belföldről az elmúlt években többen költöztek a Balaton térségébe, mint ahányan elköltöztek innen. Az idetelepülő magyarok többsége azonban az idősebb korosztályokat képviseli, ami a népességnyereség mellett tovább fokozza a társadalom egészére már így is jellemező helyi elöregedést. Ezzel párhuzamosan a születések száma is növekszik, de egyelőre nem olyan mértékben, hogy önmagában meg tudná fordítani a korábban már említett negatív tendenciát.
A BFT szociológus kutatói felhívják rá a figyelmet, hogy a balatoni fejlesztések hangsúlyos területe a jövőben – az építőipari beruházások mellett – a klíma- és környezetvédelem lehet. Véleményük szerint újabb népességmegtartó beavatkozások nélkül 2062-re a jelenlegi 270 ezerről akár 184 ezerre is csökkenhet az életvitelszerűen itt élők száma a KSH szakembereivel közösen készített népesség-előrebecslési kutatásuk szerint. Ami azért is aggasztó, mert ebben az övezetben jelenleg egy inaktív lakost két gazdaságilag aktív polgár tart el. Az aktuális tendenciák mellett azonban 40 év múlva ez az arány 1:1-re csökkenhet, ami rendkívül súlyos terhet róna a jelenleg erősödő pozícióban levő balatoni települések lakosságára.
