Balog Zoltán kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat

A Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezésen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a díjazottat méltatva valódi építő embernek nevezte Balog Zoltánt, aki épített már templomot és házat, de – mint mondta – leginkább emberekből épít testi-lelki kötőerővel bíró közösségeket. Tevékenységének fontosabb állomásait felidézve azt hangoztatta, Balog Zoltán a parlamentben az emberi jogok elkötelezett védelmezője, államtitkárként a hazai cigányság segítője, a felzárkózási program elindítója volt, továbbá a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként szorgalmazója a keresztény értékek és a polgári közösségek magyarországi és nemzetközi megerősítésének.

A miniszter szerint Balog Zoltán ötgyermekes édesapaként, nyolcunokás nagyapaként, lelkészként és közéleti emberként is a családbarát Magyarország hiteles zászlóvivője. Elkötelezett életútja annak bizonyítéka, hogy a vértanú miniszterelnök példáját követve koroktól függetlenül érdemes és kell küzdeni a magyar emberek szabadságáért.

Novák Katalin úgy fogalmazott: Balog Zoltán a közösségből, a közösséggel és a közösségért élő ember, példa, tanító, nevelő és alkotó, aki által gazdagabb a nemzet.

Balog Zoltán a díjat megköszönve azt mondta, gróf Batthyány Lajos a haza szolgálatában álló közéleti szereplőknek magasra tette a mércét. A mártírok vére mindig magvetés, gróf Batthyány Lajos élete és halála pedig a magyar szabadság magvetése, amelyből a mai napig erőt meríthetünk – jelentette ki.

A református lelkész szerint Batthyány Lajos életéből az utókor azt tanulhatja meg, hogy a szabadságot ugyan sok mindenre lehet, de csak nemes célra szabad használni; „az ember javára és Isten dicsőségére”.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke azt hangoztatta, hogy az aradi vértanúk emlékének megőrzése és szellemiségük továbbörökítése közös és személyes felelősség.

A történelmi családok felelősségére hívta fel a figyelmet, arra, hogy a világ nem értelmezhető állandóként, hanem alkalmazkodni kell a kor elvárásaihoz. Szerinte fel kell ismerni a társadalmi kihívásokat és azokra korszerű, innovatív válaszokat kell adni, ahogy azt őseik tették.

Azt mondta, arra biztat minden történelmi családot, kezdjék meg, vagy folytassák társadalmi szerepvállalásuk újragondolását, mert szerinte „összefogással a hagyományőrzésen túl új örökérvényű értékeket is alkothatunk”. Közölte, az alapítvány másik elismerését, a gróf Zichy Antónia-díjat Nagy Natália kárpátaljai egyetemi docensnek adományozták. Nagy Natália, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar filológiai tanszékének docense a magyar tudomány és oktatás határon túli művelésének megkérdőjelezhetetlen képviselője, az ott élő magyarság érdekében kiemelkedő szolgálatot teljesít azzal, hogy diákjait az otthonmaradásra, a szülőföldönérvényesülésre neveli – mondta.

Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese a két díjat bemutatva arra hívta fel a figyelmet: gróf Batthyány Lajos közéleti szerepvállalását alapvetően meghatározta, hogy Zichy Antóniát vette feleségül.

A két díj azt mutatja, hogy Magyarország közéletében legalább annyira szükség van az erős férfiakra, mint amennyire szükség van az erős, őket támogató, ha kell, az ő emléküket megőrző nőkre – mondta Hermann Róbert.