Nyilvánosságra hozták Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója és Portik Tamás, a 90-es évek végén történt maffialeszámolások egyik gyanúsítottjának találkozóiról készült lehallgatási jegyzőkönyveket.

Az egykori titkosszolgálati vezető és a hazai alvilág egyik legbefolyásosabb tagjának 2008-as megbeszéléseiről már tavaly is lehetett hallani, a Demokrata is többször írt az ügyről (2012/50. és 2013/4. szám), ám azt, hogy mi is hangzott el pontosan kettejük között, a szó szerinti leiratok titkossága miatt nem lehetett tudni, legfeljebb a kiszivárgott információmorzsák alapján sejteni. Az Alkotmányvédelmi Hivatal azonban múlt hétfőn Pintér Sándor belügyminiszter kérésére feloldotta a titkosítást, így már biztos: Portik szívesen részt vett volna fideszes politikusok, valamint bírók és ügyészek lejáratásában, és a beszélgetések alapján Laborcék igényt is tartottak volna szolgálataira.

A kulcsszereplők

Portik Tamás tetemes vagyonát a 90-es évek első felének egyik legjövedelmezőbb illegális üzletével, olajszőkítéssel alapozta meg, mégpedig a részben az ő tulajdonában lévő Energol nevű cégen keresztül. Az Energol-ügyben több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazása és közterhek meg nem fizetése miatt később tizennyolc vádlott kapott letöltendő szabadságvesztést, Portik azonban megúszta, mert a botrány kirobbanásától az ügy elévüléséig, 2003-ig külföldön bujkált.

Tavaly júniusban ennél is súlyosabb bűncselekmények gyanújával tartóztatták le: a 90-es évek második felének maffialeszámolásai kapcsán került a hatóságok látókörébe. Portiknak három ügyben is felmerült a neve: Prisztás József, Boros Zoltán és Seres Zoltán meggyilkolásával kapcsolatban.

Prisztást 1996 novemberében, a budapesti III. kerületben lőtték le, Serest és a vele utazó olasz férfit pedig 1999-ben, Tahitótfalun végezték ki, amikor egy motorról géppisztolysorozatot adtak le luxusautójára. A legsúlyosabb eset Boros Tamás 1998-as megölése, vagyis az Aranykéz utcai robbantás volt; a merényletben négyen haltak meg, huszonöten pedig megsérültek. A Prisztás-ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt a Fővárosi Főügyészség egy hónapja emelt vádat Portik és két társa ellen.

Laborc Sándornak sem botrányoktól mentes a múltja. Már 2007-es, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára történt jelölése is heves politikai vihart váltott ki, miután kiderült, hogy a KGB moszkvai intézményében, a Dzerzsinszkij-főiskolán tanult. Akkor az ellenzék, vagyis a Fidesz egyebek mellett azt kifogásolta, hogy személye nemzetbiztonsági kockázatokat rejthet. Ez azonban a szocialistákat nem tántorította el a kinevezésétől; posztját 2009 nyaráig töltötte be, amikor az UD Zrt.-ügy miatt lemondott.

Laborc neve 2011-ben egy bírósági eljárás kapcsán bukkant fel ismét a sajtóban, miután felmerült, hogy vezetése idején több embert – köztük olyan ismert politikusokat, mint Orbán Viktor és Kövér László – megfigyeltethettek. Az erről szóló információkat a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeinek merevlemezein találták meg, így több telefonbeszélgetés, híváslista, valamint telefonjaik cellainformációinak elemzését is. Mivel az ügy államtitkot képez, további részletek nem ismertek, az mindenesetre tény, hogy Laborcot ugyan első fokon felmentették hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól, két társával együtt társtettesként elkövetett, magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélték.

A mostani ügyben szereplő találkozókon rajtuk kívül részt vett Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember, a Nemzeti Lóverseny Kft. volt vezetője, aki Portik Tamás megbízásából kezdeményezte a beszélgetéseket, illetve Glemba Zoltán műveleti igazgató is, aki az NBH részéről vett részt a szervezésben.

Félelem a börtöntől

Portik Tamás és Laborc Sándor első találkozója 2008. június 23-án zajlott egy II. kerületi étteremben (a lehallgatás fedőneve alapján valószínűleg a Vadrózsa elnevezésű, Rózsadomb aljában lévő helyen). Ez a beszélgetés az ismerkedés jegyében telt, ahol Portik nagy igyekezettel bizonygatta baloldali beállítottságát.

„Bizonyos embereknek én vittem személyesen pénzt. MSZP-seknek, és ezt sose tudta meg senki. Persze szeretnék szerény maradni, de tényleg azt gondolom, hogy egyféle biztonságot ad. Nem? De ezt én csak úgy gondolom. De mindegy, valahogy a jobboldali rendőrség az mindig a céltáblájára tűzött” – mondta Portik a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint.

Később kinyilvánította: szeretné, ha 2010 után is baloldali kormány lenne, ami nagyon tetszett Laborcnak.

„Portik: Én jól elvagyok a baloldalon továbbra is, és mindent el fogok követni, már jogi kereteken belül, hogy ez 2010-ben is így maradjon.

Laborc: Ez jó volt, ez most szépen hangzott (nevetnek), ez tök jó volt, tetszett.

Portik: Szóval, hogy erős baráti köröm van, internetoldalaim vannak, talán, ami nem olyan nagy dolog, de hát akármiben segítség.”

A kötetlen – bár a második találkozóhoz képest érezhetően óvatosabb – beszélgetés során szóba került számtalan ügy, így a Fenyő-gyilkosság, a ’98-as robbantások és az is, hogy a baloldal ügyetlen a médiában, a jobboldal sokkal jobban kezeli a sajtót. Végül Laborc arra kérte Portikot, a találkozás maradjon kettejük között, mire a maffiózó biztosította, tőle senki semmit nem tud meg. Megegyeztek abban is, hogy hamarosan újra találkoznak, és Laborc azt mondta, „találnak” egy telefonszámot, amin keresztül elérik egymást, s „ami nem a nagy körön keresztül visz”.

Miután Portik és Vajtó Lajos elhagyták az éttermet, a két NBH-s vezető így értékelte a találkozót:

„Glemba: Érdekes ez a figura, a Tamás gyerek.

Laborc: Figyelj, ő nagyon jól tudja, hogyha a másik oldal győz, neki annyi.

Glemba: Az biztos. Hát ide figyelj, a bőrére sokan vadásznak.”

Később Laborc megjegyzi: „Tudod, amit le lehetne róla szedni, az az aranybánya. Bele kell menni a dologba, mert ha a fele igaz, akkor is, elég régóta nem volt ilyen patent.”

A második találkozó, amire három nappal később került sor a Liszt Ferenc téri Menza étteremben, sokkal nyíltabb légkörben zajlott. Ekkor Laborc Sándor nyíltan ki is mondta, mit szeretnének Portiktól:

„Laborc: Nem szeretjük, ha valaki spejzol. Tehát ezt most én szeretném még egyszer aláhúzni, tehát mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy eltegyük és akkor fél év múlva, vagy két év múlva elővesszük és akkor bevédjük a fenekünket. Nem erről szól a történet. Ha valamit elkezdünk, akkor végig fogjuk csinálni. Azt is meg fogjuk mondani, mi az, amibe nem tudunk belenyúlni. De még egyszer mondom, nincsenek tabuk. (…) Na abból a szempontból érdekes lehet, hogy lehet egy-két, meg kell emelni egy-két embert adott esetben akár a rendőröknél, akár máshol. De itt nincs, nincs pardon…

Portik: Én mindenben, amit önök mondanak, én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta ez a lelkemben meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg…

Laborc: Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható az jó. Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat ez a kábszerrel… Bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni stb. stb. Tehát ez.

Portik: Én magamtól is gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Konkrétan, vagy magam is megoldhatom?… Készüljön-e felvétel, például?

Laborc: Hát, szerintem ez egy jó megoldás (nevetnek) (…) Innentől kezdve ez a dolog működik.”

Később Laborc Sándor azt is leszögezte, hosszú távra terveznének Portikkal:

„Tehát én ebben mindenféleképpen egy ilyen interaktív kapcsolatot szeretnék kezdeményezni, ami ahhoz kell, hogy minél hosszabb távon tudjunk együttműködni” – mondta a titkosszolgálatok korábbi vezetője.

Portik később még egyszer hűségesküt tett a baloldal mellett:

„Egyébként is, szerintem nem is értek egyet a jobboldallal. Sem a szívem, sem a lelkem nem húz oda, mindig is a baloldalnak dolgoztam. Ma is, semmi bajom nem volt velük – olaj, cigaretta, minden volt, mindig korrekt volt a…”

Laborc Sándor emlékeztette a maffiózót arra is, nincs sok idejük, és ekkor derült fény közös félelmükre is:

„Portik: Megpróbálok mindent elkövetni, én már a 2010-es választáson, hogy mondjam, amikor győzni fog az MSZP, jót mondtam? De ha mit tudom én, miért nem, akkor szerintem az első dolog az lesz, hogy engem el akarnak vinni, akkor biztos.

Laborc: Nagy valószínűséggel igen.

Portik: Nekem nagyobb érdekem talán, mint önnek. Végül is, mondom ezt…

Laborc: Lehet, hogy engem is elvisznek akkor.”

Az NBH vezetője később egyes rendőrségi ügyek kapcsán közölte, „itt kupi van”, majd így folytatódott a beszélgetés:

„Laborc: Az a baj, hogy nincs egy madam, aki rendet tartana.

Portik: Igen, értem. Mondom, én mindent megtettem, hogy én segítsek a madamon, de hát, de itt akkor ez életveszélyes, én nem is tudom, mi lesz, ha jönnek a Fideszék, amikor valós, mert erre várnak.”

Portik arra is rátért, miben tudna segíteni:

„Portik: Mi az, ami még szerintem önt érdekli? Média, önkormányzat, bíró, ügyvéd, ügyész?

Laborc: Ez így.”

Szilvásy kérésére

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tavaly októberben és novemberben az ügy három szereplőjét, Vajtó Lajos üzletembert, Glemba Zoltán műveleti vezetőt és Laborc Sándort is meghallgatta. A zárt ülés felvétele múlt csütörtökig titkos volt, ám ekkor Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke feloldotta a titkosítást. A meghallgatott szereplők egyöntetűen azt mondták a bizottságnak: a 2008-as találkozókat Portik Tamás kezdeményezte. A maffiózó szándékáról a jó szocialista kapcsolatokkal rendelkező Vajtó Lajos értesítette Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét, aki ezután utasította Laborc Sándort arra, hogy üljön le Portikkal.

„Vajtó: Portik Tamás nem a nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjéhez akart eljutni, hanem azt mondta, hogy rendőrségi körökben – mivel rendőrségi korrupcióról lévén szó – nem kívánja megosztani ezeket az információkat. (…) én Szilvásy György titkosszolgálati minisztert kérdeztem meg, hogy amennyiben van ilyen információ, akkor az lehet-e érdekes.”

„Laborc: Tehát valamikor 2008-ban, pontos dátumra nem emlékszem, Vajtó Lajos, akit én korábban nem ismertem, azóta se tartom vele a kapcsolatot, jelentkezett Szilvásy Györgynél azzal kapcsolatban, hogy az ő ismerőse (…), Portik Tamás szeretne rendőrségi korrupcióval kapcsolatosan néhány dolgot elmondani a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. (…) Amikor ezt a felkérést a miniszter úrtól megkaptam, akkor megkértem az egyik kollegámat, hogy a találkozó előkészítését, megszervezését kezdje meg.”

A találkozók témáját illetően azonban már nem voltak ennyire őszinték: nem tudván, hogy a képviselők birtokába kerültek a lehallgatási jegyzőkönyvek, mindhárman arról beszéltek, hogy Portik rendőrségi korrupciós ügyekről akart információkat adni a nemzetbiztonságnak.

Különösen érdekes volt Laborc meghallgatása: a korábbi NBH-főigazgató még akkor is kitartott állításai mellett – például azzal kapcsolatban, hogy csak egyszer találkozott Portikkal –, amikor szembesítették azzal: a képviselők kezében vannak a lehallgatások leiratai.

„Gulyás Gergely (Fidesz): Önnek mint a hivatal főigazgatójának arról tudomással kellett lennie – de elfogadom, hogy azt elfelejtette –, hogy ezt a találkozót, sőt ezt a két találkozót, amiből ön csak az egyikre emlékszik, maga a hivatal rögzítette hangfelvételen. (…) Ez rendelkezésre áll. Ebben ön számtalan olyan kijelentést tesz, ami nem egyezik azzal, ami most itt elhangzott. Tehát hogy kompromittáló adatokat kellene beszerezni polgármesterekről, ami itt szintén felmerül a beszélgetés során, vagy külön elhangzik Rogán Antal neve, Orbán Viktor neve, hogyan és kivel lehet kapcsolatba hozni őket, rájuk nézve terhelő információkat nyilvánosságra hozni. Úgy gondolom, hogy ennek semmi köze nincs ahhoz, amit itt most ön nekünk elmondott. (…) Laborc Sándor meghívott: Köszönöm szépen. Továbbra is azt mondom, hogy én egyre emlékszem. Tehát lehet hogy itt valami félreértés van. Minden bizonnyal, ha önöknek ilyen információik vannak, akkor szeretném, ha elém tárnák ezeket az információkat. De ezzel együtt azt tudom mondani, hogy ilyen jellegű… és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem volt folytatása a dolognak.”

Bár Laborc – ahogy Gulyás Gergely fogalmazott a meghallgatáson – „gátlástalanul hazudott”, ez a tényeken nem változtat: egyre több részlet ismert az elmúlt húsz év egyik legnagyobb közéleti botrányáról. A szocialista miniszter arra utasította a titkosszolgálatok vezetőjét, üljön le tárgyalni az alvilág egyik legismertebb tagjával, Portik és Laborc pedig arról beszélgettek, hogyan lehetne lejáratni ellenzéki politikusokat, bírókat, ügyészeket és rendőröket. Baloldal és maffia. A lavina elindult…

Bándy Péter

Régebbi összefonódás

– Amikor először felmerült, hogy Laborc Sándor többször találkozott Portik Tamással, már akkor azt mondtam, ez az elmúlt húsz év egyik legsúlyosabb ügye, ami alapjaiban kérdőjelezheti meg a szolgálatok jogszerű működését – mondta a Demokratának Mile Lajos, a nemzetbiztonsági bizottság független tagja.

– Mindenképpen fel kell tárni ezeknek a találkozóknak az összes részletét, meg kell nézni, hogy kiknek a közreműködésével jöttek létre a beszélgetések, mi volt a cél, és milyen megállapodás született a résztvevők között – tette hozzá az LMP-s politikus, aki úgy véli, amennyire csak lehet, függetleníteni kell a vizsgálatot a pártpolitikától, és csupán szakmai, törvényességi oldalról nézni a kérdést, mert csak így lehet valódi eredménye a feltárásnak.

Mile Lajos szerint már önmagában a Laborc–Portik-találkozók ténye is számtalan kérdést felvetne, ám még súlyosabbá teszi az ügyet, hogy a parlamenti bizottsági meghallgatáson kiderült: Szilvásy György kérésére ült le tárgyalni az NBH főigazgatója az alvilág egyik vezetőjével.

– Erre semmilyen ésszerű szakmai magyarázatot nem találok – jegyezte meg az LMP-s politikus, hozzátéve, mindezek alapján felmerül, hogy ez nem egyedi eset volt. Szerinte még az sem zárható ki, hogy a 2008-as találkozók egy régebbi keletű összefonódás eredményeként jöttek létre.

Emlékeztetett arra, hogy az Energol-ügy kirobbanása után, egészen az olajos bűncselekmények elévüléséig, Portik Tamás sikeresen bujkált külföldön.

Mint fogalmazott, a Laborc Sándorral folytatott beszélgetések fényében eszébe jut az embernek: vajon mennyire akarták megtalálni Portikot ezekben az években?

– Ezért mondom azt, hogy nem csupán a konkrét találkozókat kell megvizsgálni, hanem azok elő- és utóéletét is a titkosszolgálaton belül. Remélem, ehhez meglesz a szükséges bátorság a politikai elit részéről – mondta Mile Lajos. – Egy darabig az volt az érzésem, e tekintetben az MSZP és a Fidesz is lassítani szeretné a vizsgálódást. A szocialisták esetében még értettem is az okokat, a kormánypártok esetében nem. Mostanra viszont, hogy az ügy nyilvánosságra került, a Fidesz igyekszik a feltárás élére állni.

Laborc és a valóság

Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán:

„Egyszer találkoztam valahol Budán, nyilvános helyen negyedmagammal Portik Tamással.”

Laborc Sándor a második, pesti, Menza étteremben zajlott találkozón:

„A múltkori azért volt jó, mert csomó minden olyan, hogy valahogy összeraktuk a különböző puzzlekat. (…) Akkor tovább tudunk lépni.”

Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán:

„Nem szerettem volna, ha bármilyen oldalról kapcsolatépítés kezdődik.”

Laborc Sándor a második, Menza étteremben zajlott találkozón:

„Tehát én ebben mindenféleképpen egy ilyen interaktív kapcsolatot szeretnék kezdeményezni, ami ahhoz kell, hogy minél hosszabb távon tudjunk együttműködni.”

Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán:

„Ez a találkozás nem arról szólt, hogy felajánlkozás lett volna.”

Párbeszéd a második, Menza étteremben zajlott találkozón:

„Portik: Mi az, ami még szerintem önt érdekli? Média, önkormányzat, bíró, ügyvéd, ügyész?

Laborc: Ez így.”

Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán:

„Portik Tamásnak a politikai elkötelezettségét nem ismerem.”

Portik Tamás az első, budai étteremben zajlott találkozón:

„Én jól elvagyok a baloldalon továbbra is, és mindent el fogok követni, már jogi kereteken belül, hogy ez 2010-ben is így maradjon.”

A második találkozón ugyanő:

„Nem is értek egyet a jobboldallal. Sem a szívem, sem a lelkem nem húz oda, mindig is a baloldalnak dolgoztam.”

Gulyás Gergely kérdése a bizottsági meghallgatáson:

„Volt-e szó arról, hogy Portik Tamás MSZP-s politikusokat korábban pénzzel vagy bármivel támogatott vagy sem?

Volt-e ilyenről szó a megbeszélésen?”

Laborc Sándor válasza:

„Nem emlékszem ilyenre.”

Portik Tamás az első, budai találkozón:

„Bizonyos embereknek én vittem személyesen pénzt. MSZP-seknek, és ezt sose tudta meg senki.”

Gulyás Gergely kérdése a bizottsági meghallgatáson:

„Ezen a találkozón önök beszéltek arról, hogy esetleg Portik birtokában akkori ellenzéki politikusokról terhelő adatok lehetnek, és ő ilyen adatokat az ön részére, a Hivatal részére tudna szállítani?”

Laborc Sándor válasza:

„Semmilyen ilyen felajánlás nem történt.”

Párbeszéd a második, Menza étteremben zajlott találkozón:

„Laborc: Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható, az jó. Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat ez a kábszerrel… Bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni stb. stb. Tehát ez.

Portik: Én magamtól is gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Konkrétan, vagy magam is megoldhatom?… Készüljön-e felvétel, például?”