Bandaháború Szabadkán

Szabadkán a szerb rendőröket hajnal háromkor riasztották. A bejelentés szerint a magyar határ mellett fekvő erdőből fegyverropogás hallatszott. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség különleges egységei, a migránsok azonban az egyenruhásokra is rálőttek. Információk szerint az erdőben 20-25 felfegyverkezett migráns csapott össze. A támadókat nem sikerült azonnal elfogni, a helyi rendőrség ezért összehangolt akcióba kezdett. A környék útjait, utcáit lezárták, az erdőt pedig keresőkutyák segítségével fésülték át.

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter is a helyszínre sietett, és engedélyt adott a hatóság embereinek éleslőszer használatára. A tűzpárbajban legalább hét migráns súlyosan megsérült, egy belehalt sérülésébe. A szabadkai kórház igazgatója a sajtó érdeklődésére megerősítette, hogy mind a hét sérültet lőtt sebbel ápolják, mindannyian súlyos sebesüléseket szenvedtek, egy 16 éves iráni lányon azonnali életmentő műtétet kellett végrehajtani. A környéken élők az eset után a közösségi média felületein kezdtek szervezkedni, aláírást gyűjtenek annak érdekében, hogy a rendőrség gyakrabban járőrözzön, és akadályozza meg, hogy bevándorlócsoportok gyülekezzenek a környéken. A lakók okkal aggódnak: a magyar–szerb határszakaszon folyamatosan jelen vannak a különböző migránscsoportok, és csak az alkalmat várják, hogy átszökhessenek Magyarországra. Sok helyen elfoglalják és lelakják az üresen álló házakat. A szerb rendőrség közlése szerint azokat az illegális bevándorlókat, akikről kiderül, hogy részt vettek a támadásban, kiutasítják Szerbiából. Szintén rendőrségi forrásokból származó, de hivatalosan meg nem erősített információk szerint a lövöldözés után elfogottak között voltak nemzetközileg körözött terroristák is.

A történtek sokkolták a magyar közvéleményt. Korábban is röppentek fel hírek a szerb határon garázdálkodó felfegyverkezett csoportokról, illetve történt már hasonló eset a zombori befogadóközpont közelében, ezeket azonban a baloldali média a jobboldal túlzásaként igyekezett beállítani, így a társadalom egy része számára eddig nem létezett ez a fajta veszély. 

A magyar médiában hol migránsként, hol menekültként hivatkoznak a szabadkai lövöldözőkre. A valóság ezzel szemben az, hogy a látványosan erőszakos cselekedeteket jellemzően a bűnözői csoportok, az embercsempész-hálózatok tagjai követik el a határ közelében. Amikor ismeretlenek a határkerítés szerb oldaláról a magyar határőrökre támadtak, akkor is embercsempészek voltak a tettesek. Módszerük ugyanis az, hogy kövekkel, botokkal dobálják a két drótkerítés közti sávban járőröző határőröket, lekötve a figyelmüket, közben társaik pár száz méterrel arrébb létrákkal próbálnak meg átjuttatni néhány tucat embert.

A helyzet megértéséhez érdemes tudni, hogy a Balkánon működő embercsempész-hálózatok jellemzően afgán, pakisztáni és szír bűnözők irányítása alatt üzemelnek. A különböző bűnözői csoportok etnikai alapon szerveződnek, a napokban történt lövöldözés eddigi ismereteink alapján egy pakisztáni és egy afgán banda közötti nézeteltérés miatt alakult ki. Az embercsempészek ugyanis felosztják egymás között a területeket, a konkurenciát pedig nem tűrik meg vonulási útvonalaik közelében. Az embercsempészek Facebookon, TikTokon, Telegramon működtetik a csatornákat, amelyeken „klienseik” felvehetik velük a kapcsolatot. A Facebook elvileg törli az embercsempészoldalakat (már amennyiben pénzért dolgozó csempészekről van szó, az ideológiailag elkötelezett csempészek csoportjai védett felületek), azonban a cenzorok éberségét el lehet kerülni azzal, ha virágnyelven kommunikálnak egymással, illetve újabb és újabb csoportokat hoznak létre. Ezekben a jellemzően zárt csoportokban gyakran feltűnnek olyan videók, amelyeken az embercsempészek fegyvereikkel pózolnak. Nevezhetjük ezt gengsztermarketingnek is. A videók ugyanis nem kizárólag a rivális bandák elrettentését célozzák, hanem a törvénytelen vállalkozások cégéreként is értelmezhetők. Erőt demonstrálnak ügyfeleiknek: képesek megvédeni őket az út során, mivel szervezett és fegyveres csapat áll az Európába igyekvők rendelkezésére. Persze van olyan üzenetük is a felvételeknek, hogy sikertelen határátlépés után nem érdemes a kudarcot számonkérni a csempészeken.

A rivális csempészcsoportok között eddig is gyakoriak voltak az összetűzések, a szerbiai migránshelyzetre rálátó forrásunk szerint pedig egyre gyakoribbak lesznek, a hatóságok is erősödő tendenciát észlelnek. A rivális bandák módszerei párjukat ritkítóan kegyetlenek. A világhálón több olyan videó kering, amelyen embercsempészek súlyosan bántalmazzák a területükre tévedt riválisaikat; a legenyhébb ezek közül, amikor valakinek husángokkal szilánkosra törik a kéz- és lábcsontjait. 2021-ben rövid ideig látható volt egy Szerbiában készült felvétel egy afgán embercsempész feldarabolt holttestével.

Az embercsempészek a menekülttáborokban is jelen vannak, ott toborozzák ügyfeleiket. Nagyon sok migráns többek között éppen ezért nem megy hivatalos szállásra, inkább elhagyott házakban húzza meg magát, félnek ugyanis az embercsempészektől és azoktól az alvilági köröktől, amelyek megpróbálják kihasználni a migránsok nyomorúságos helyzetét. Az elfogott migránsok hamar megnyílnak, ha emberségesen szólnak hozzájuk, de az embercsempészekről továbbra sem szívesen beszélnek, tabu ez a téma számukra. Túl kockázatos.

Egy neve elhallgatását kérő magyar rendőrtiszt elmondása szerint az embercsempész-hálózatok működése sok tekintetben hasonlít az USA mexikói határának környékét uraló drogkartellekéhez: módszerekben, kegyetlenségben, szervezettségben. Hierarchikusan épül fel a hálózat. Akik a legtöbbet keresik az üzleten, azok kockáztatnak a legkevesebbet, nem végeznek igazi terepmunkát. Az egyes részfeladatok teljesítését mindenki úgy igazolja, hogy mobiltelefonra rögzítik az átadás-átvételt. A rendőrök ezért a lefoglalt telefonokból rengeteg információt szereznek. A közel-keleti és a szerb vagy magyarországi bűnözői körök sok esetben együttműködnek velük, az embercsempészek ugyanis nem saját országukból hozzák magukkal, hanem a szerb feketepiacról szerzik be fegyvereiket. A délszláv háború lezárása után rengeteg fegyver maradt civil kézen, ebből kifolyólag mai napig elég könnyű lőfegyverhez jutni Szerbiában. Szerencsére a szerb és a magyar bűnüldöző szervek között is nagyon hatékony az együttműködés, gördülékeny az információcsere.

A szerbek helyzetét nehezíti, hogy minden jó szándékuk ellenére sincs elegendő forrásuk a magyar határsáv ellenőrzésére. Ennek legfőbb oka, hogy mint minden érintett ország, Szerbia is elsősorban a beáramlás megakadályozására koncentrál. A magyar határ így egyfajta szelepként működik, hiszen tökéletes határzár nincs, és a hozzánk történő kiáramlás enyhíti a Szerbiára nehezedő migrációs nyomást. Ezzel együtt a magyar határt jól védik. Ezt mutatja az is, hogy a szerb–magyar határon való átjutás a legköltségesebb része az „európai utazásnak”. Az embercsempészek egy személytől 2000 eurót is elkérnek ezen a szakaszon. Pont ennyi a szír–török szakaszon való átjutás is, ahol pedig nem kerítés, hanem betonfal van, és olykor éles fegyverrel tüzelnek a török határőrök. A többi európai határon való átjutásért sokkal olcsóbb tarifát számolnak fel az embercsempészek.

A leírtak tudatában válik érthetővé, hogy az európai jobboldal miért tesz meg mindent a különböző úgynevezett NGO-k leleplezése érdekében. Tudva levő ugyanis, hogy sok migránssegítő szervezet aktívan együttműködik az embercsempészekkel. Nem törődnek azzal, hogy a csempészcsoportok működésének támogatásával a legkegyetlenebb bűnözői köröket segítik.

A menekülteket minden esetben megilleti a menedékjog, ennek elbírálása azonban az első biztonságos országban történik. A migránsok, menekültek vagy bármely kiszolgáltatott helyzetben levő ember elsődleges érdeke azonban az, hogy elkerülje az embercsempészek csapdáját. Sokkal jobb ugyanis egy görög menekülttáborban vesztegelni évekig, mint egy gödörben végezni egy meghiúsult határátlépési kísérlet után.