Barátként a Fehér Házban

A vártnál is sikeresebben zajlott a múlt pénteki magyar–amerikai csúcs Washingtonban.

Donald Trump amerikai elnök egyértelműen érzékeltette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemcsak közeli szövetségese, hanem a barátja is. De már önmagában az is óriási fegyvertény és példátlan, hogy a magyar és az amerikai vezető ilyen jó viszonyt ápoljon, hazánkat pedig megkülönböztetett tisztelettel, világpolitikai tényezőként kezeljék Washingtonban.

Donald Trump üdvözlésképp megölelte a Fehér Házba érkező Orbán Viktort, és egymás mellett foglaltak helyet, amikor közösen nyilatkoztak a sajtónak a munkaebéd elején. Éles volt a kontraszt azzal, amikor idén augusztusban az Európai Unió vezetőit az asztal túloldalára ültette. Jelzésértékű az is, hogy a nap végén J. D. Vance az alelnöki rezidencián látta vendégül Orbán Viktort, Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, Gladden Pappint, a Magyar Külügyi Intézet elnökét, valamint Rod Drehert, a Danube Institute vendégkutatóját. A két amerikai vendég jó barátja az alelnöknek, Rod Drehert tavaly a Politico azon hét gondolkodó közt sorolta fel, akik a legnagyobb hatással vannak J. D. Vance-re. Lényegében az évek óta Budapesten élő író tette széles körben ismertté a későbbi alelnököt azzal, hogy nagyon tetszett neki 2016-os könyve, a Vidéki ballada az amerikai álomról, és ennek kapcsán nagy visszhangot keltő interjút készített vele a The American Conservative-nek. Orbán Viktor hazafelé a sajtónak azt nyilatkozta, hogy J. D. Vance alelnök felelős a „gondolattermelésért”, európai típusú értelmiségi beszélgetést folytattak, amelynek során sikerült hosszabban megvitatni olyan témákat is, amikre a Fehér Házban nem volt lehetőség.

A fentebb említett munkaebéden amerikai részről jelen volt mások mellett J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Scott Bessent pénzügyminiszter és Pete Hegseth hadügyminiszter, a magyar oldalon pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Orbán Balázs politikai igazgató, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Máté János, a miniszterelnöki programirodát vezető államtitkár és sajtófőnök, Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke. A magyar delegáció tagja volt még Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Lantos Csaba energiaügyi, valamint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is, valamint más cégvezetők mellett Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is, akik szintén tárgyalásokat folytattak amerikai partnereikkel.

Donald Trump és Orbán Viktor a munkaebéd elején válaszoltak közösen a sajtó kérdéseire.

„Most jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egy új fejezetet nyissunk meg: az Egyesült Államok és Magyarország aranykorát”

– mondta Orbán Viktor. A tárgyalások legfőbb témái közt említette az ukrajnai béketörekvéseket, Magyarország energiaellátásának ügyét, és kérdésre válaszolva beszélt a magyar migrációs politikáról, valamint a hazánkra nehezedő brüsszeli nyomásról is.

Donald Trump kiváló és erős vezetőnek nevezte a magyar miniszterelnököt, akit kedvel, tisztel, és aki szerinte a következő választáson is sikert fog aratni. A migrációs politikáról elmondta, bár kifelé nem minden uniós vezető ért egyet Orbán Viktorral, valójában tisztelik és irigylik, amiért szigorú bevándorláspolitikájának köszönhetően hazánk biztonságosabb, mint más európai országok. Kifogásolta, hogy noha tudják, hogy a magyar kormánynak van igaza, mégis rá akarják kényszeríteni, hogy hozzájuk hasonlóan beengedje az Európát elárasztó migránsokat. Donald Trump szerint már nem elég megállítani, hanem vissza kell fordítani a beáramlást, különben Európa nem lesz többé. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban megerősítette, hogy a konfliktus lezárására törekszik, és továbbra is Budapesten szeretné tartani a békecsúcsot. Donald Trump méltatta a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat, valamint kitért arra is, tudatában van annak, hogy tengeri kikötő híján hazánknak nem könnyű az olaj és gáz beszerzése.

A munkaebédet követőn Orbán Viktor és Szijjártó Péter a magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatót. A miniszterelnök elmondása szerint Donald Trump nemcsak egy távoli országként gondol Magyarországra, hanem úgy, mint amelynek polgárai sok dicsőséget és eredményt hoztak az Egyesült Államoknak. „A nagyrabecsülés kifejezése az ő részéről nemcsak diplomáciai udvariasság, hanem több annál, van valódi tartalma, és úgy éreztem, hogy ez egy őszinte barátság és elismerés Magyarország iránt” – tette hozzá. Úgy fogalmazott, a két szövetséges ország érdekei között nincs stratégiai különbség vagy összeütközés, viszont van jó néhány egyezés, és voltak is elrendezni való ügyek.

A sajtótájékoztató legfontosabb bejelentése és az út legfőbb sikere, hogy „sikerült megvédeni a rezsicsökkentést”.

Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország általános és időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz olajra és földgázra kivetett amerikai szankciók alól a Török Áramlat és Barátság vezetékek esetében. Hangsúlyozta, e vezetékek nélkül nem lehet továbbra is biztonságos energiával ellátni az országot, és nem lehet megfizethető árú energiát adni a magyar családoknak és vállalkozásoknak; magyar mértékkel kibírhatatlan áremelkedést hozott volna, ha hazánkra is általánosan vonatkozik az új szankciós rendszer. „Benne voltunk egy harapófogóban, vagy már benne volt a hurokban a nyakunk, innen kellett kiügyeskedni magunkat” – mondta. A kormányfő megjegyezte, az európai szankciókkal szembeni küzdelem már egy másik mérkőzés, amit Brüsszelben kell megvívni, várhatóan decemberben.

A szankciók alóli mentességről szombaton is nyilatkozott Orbán Viktor és Szijjártó Péter is, ugyanis a nemzetközi sajtóban név nélküli fehér házi forrásokra hivatkozó cikkek jelentek meg, azt állítva, hogy a mentesség csak egy évre szól. Mindketten megerősítették, hogy a megállapodás időhatár nélküli; Orbán Viktor úgy fogalmazott, erre fogott kezet az amerikai elnökkel. Megjegyezte, óvatos becsléssel 1000 forintos benzinártól és 2,5-3-szor magasabb gázszámlától mentették meg a magyarokat.

Az energiaellátás szempontjából lényeges megállapodás született Paks II. ügyében is. A demokrata Biden-adminisztráció által bevezetett szankciót eltörlik, Paks II. megépítésével szemben semmilyen amerikai kifogás nem merül fel. A Westinghouse is bekapcsolódik Magyarország atomenergia-iparába, elsőként Európában gyártott VVER-440 fűtőanyagot fognak vásárolni az amerikai cégtől. Emellett megnyitják az utat a nukleáris kiserőművek előtt.

A miniszterelnök pénzügyi megállapodásról is beszámolt a hazaúton a sajtónak. Ennek értelmében ha bármilyen külső támadás érné Magyarország pénzügyi rendszerét – például az árfolyamot, adósság- vagy hitelbesorolást –, hazánk számíthat egy „amerikai pénzügyi védőpajzsra,” amely megvédi a magyar stabilitást. „Azt is mondhatjuk, hogy olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt” – közölte, azaz nem kell nemzetstratégiai jelentőségű, nagy gazdasági terveket feladni azért, mert az uniós pénzek visszaszerzéséhez még időre van szükség.

Orbán Viktor is megerősítette, hogy a budapesti békecsúcs napirenden van, de még nincs dátuma.

A sajtótájékoztatón a kormányfő kitért az űripari együttműködésre is, ugyanis hazánk újabb emberes űrmissziót tervez, átfogó beruházási, oktatási, képzési és technológiai megállapodást készít elő az amerikai Voyager Technologiesszel – erről Szijjártó Péter beszélt részletesebben – Jászai Gellért és Nagy Márton pedig mások mellett a Space X vezetőivel is tárgyalt.

„A cél egy teljesen új, egy XXI. századi magyar gazdaság megteremtése, ezért tárgyaltunk űriparról, védelmi iparról és a legmodernebb technológiák kérdéseiről” – összegezte a megbeszéléseket a miniszterelnök.

Ami a további tárgyalásokat illeti, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Elbridge A. Colbyval, az amerikai hadügyminisztérium politikai kérdésekért és együttműködésért is felelős államtitkárával egyeztetett, a megbeszélést barátinak és proaktívnak nevezte. Hankó Balázs pedig kutatási és egyetemi együttműködésről szóló megállapodást írt alá Sarah B. Rogers közdiplomáciáért felelős államtitkárral. A HM közlése szerint HIMARS rakétatüzérségi eszközök és rakéták beszerzéséről is tárgyalt a Pentagonban a miniszter.