– Melyik borítékot kéred? A sárgát vagy a pinket? – kérdezi a VIVA televízió műsorvezetője a szerencsés betelefonálót.

– A pinket – hangzik a válasz.

– Ezeknek a tetoválásoknak olyan indián fílingje van – szólítja meg beszélgetőpartnerét a Cool TV műsorvezetője a Cool Night Extra című műsorban.

– Úgy tudom, idén elég sokat kasztingoltál – vezeti fel kérdését a közszolgálati Magyar Televízió riportere. A műsor címe: A la carte. Véletlenül sem Étlap, hiszen ki nézne egy ilyen című műsort.

– Ön szerint a nők hány százaléka tart ki férje mellett, annak ellenére, hogy párját lúzernak tartja? – Ez egy kvízkérdés, az RTL klub egyik délutáni vetélkedőjében. Aki pedig nem tudná, mi az a lúzer, érezze magát vesztesnek.

Olyan műsorokat nézünk, amelyeknek a címét sem értjük. Olyan énekeseket hallgatunk és kiáltunk ki „megasztároknak”, akik saját maguk sem értik, miről énekelnek. Persze nem muszáj a sztájlisztok által kisminkelt, magyartalanul beszélő műsorvezetőket és celebeket flesselni. Inkább üljünk be a plázába, egy lájtos horrorfilm rimékjére. Vagy shoppingoljuk, úgyis közeledik a karácsony. Üdvözlőlap nem kell, majd küldünk sms-ben egy szmájlit. Köszönjünk hellóval, és tegeződjünk bátran mindenkivel, Majka is így csinálja. Ha pedig közben véletlenül megszólít egy turista, beszélünk-e angolul, azért egy „no”-t ki tudjunk nyögni.

A magyarok 71 százaléka csak anyanyelvén beszél, és csak 18 százaléka tud valamilyen idegen nyelven, állapította meg egy 2006-ban készült Eurobarometer-felmérés. Ezzel a sereghajtók között vagyunk az Európai Unióban. Ennek ellenére a közszolgálati és a kereskedelmi televízióműsorok hemzsegnek az idegen szavaktól, kifejezésektől. Persze, ha saját anyanyelvünket sem beszéljünk rendesen, más nyelvet miért beszélnénk?

Posgay Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa szerint akkor van baj, ha az idegen eredetű szó kiszorítja a magyart.

– Ezeknek a szavaknak a kiejtése és a helyesírása is sok gondot okoz. Sajnos több mint tíz éve nincsen olyan nyelvi bizottság, amely felügyelné a rádió- és televízió-műsorokat. Az Akadémiának semmilyen felhatalmazása nincs, hogy valahogyan befolyásolják a médiumokat – mondta a Demokratának a nyelvész.

Nyelvi barbarizmus

Balázs Géza, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi tanszékvezetője szerint minden nemzet védi anyanyelvét az idegen behatásoktól, csak mások esetleg eredményesebben, mint mi. A tanszékvezető felhívta figyelmünket, hogy az idegen szavak használatát régen barbarizmusnak nevezték.

– Nem akarom megbélyegezni az idegen szavakat és azok használóit, mert mindannyian használunk idegen szavakat. Az idegen szavak beáramlása természetes folyamat. A nyelvművelés mindig csak a fölösleges, indokolatlan idegen szavak ellen lép fel. Nem igaz, amit sokan gondolnak, és most szó szerint idézek: „a hülye nyelvművelő ki akarja irtani az idegen szavakat.” Mikor felesleges vagy indokolatlan az idegen szó? Ha van helyette megfelelő hagyományos vagy új magyar szó, ha nincs jelentéstöbblete, és ha kommunikációs zavart okoz. Sokszor nehéz meghatározni egy szóról, hogy idegen eredetű-e. Például ilyen a televízió, a rádió vagy az autó, amelyek már teljesen beépültek a magyar nyelvbe. Vannak olyan idegen eredetű szavak, amelyek új fogalmakat, dolgokat jelölnek, mégis mindenki érti, mit jelentenek. Ilyen például a laptop vagy a WC. Végül vannak a teljesen feleslegesen használt idegen szavak, amelyekre megvan a megfelelő magyar szavunk, mégsem azt használjuk. Ezeket a szavakat idegennek érezzük, nem is értjük, mit jelentenek, és legtöbbször a magyar hangrendszerbe sem illenek bele. Ilyen például a franchise, amelyet tökéletesen lehetne helyettesíteni a rendszerbérlet szavunkkal, és még értenénk is. A manager is lehetne igazgatóhelyettes vagy üzletvezető, a meeting pedig értekezlet. Különös, de sokan az interjú és a riport szavaink jelentésével sincsenek tisztában. Ha interjú helyett beszélgetést, riport helyett beszámolót mondanánk, nem lenne félreértés.

A tanszékvezető szerint a média a legnagyobb nyelvi befolyásoló tényező.

– A média nagyon sokszor szocializációs minta, s ilyen szempontból nyelviszocializációs-minta is, de a kutatások szerint a nyelvhasználatunk alapjaira mégsem hat annyira. A média nyelvi hatása a felszínen jelentkezik, különösen a múlékony nyelvi divatokban, és nem az alapvető, mélyen beépülő nyelvi szocializációs mintákban. Az idegen szavakat divatból használjuk, mert ezt erőltetik ránk a műsorokból. Tévesen úgy gondoljuk, ha a gazdag, sikeres világ nyelvi kifejezéseit használjuk, ettől mi is többek, sikeresebbek leszünk. Ez főleg a szórakoztatóiparra jellemző, a hírműsorokra nem. A hivatásos bemondók, műsorvezetők védelmében azért elmondanám, hogy többségük kimutathatóan jobban beszél, mint az általuk megszólaltatott hivatalos vagy magánemberek. A magyar kultúrában, írja Buda Béla, feltűnően rossz az élőbeszéd állapota – mondta lapunknak Balázs Géza, aki ugyanakkor nem támogatna egy pénzbüntetést is maga után vonó nyelvtörvényt, mert az gátoló hatással lenne a kommunikációra.

– Egy olyan magyar médiát szeretnék, amely a média nyelvi mintája lenne. Igényes, jól artikulált, senkit nem sértő, a lehető legtöbbekhez eljutó nyelvezettel.

Másként látja a média felelősségét Vágó István televíziós műsorvezető, aki erről a Média és nyelvhasználat elnevezésű ORTT-konferencián beszélt. Szerinte nem a média hat a köznyelvre, hanem pont fordítva, a köznyelv alakítja a média nyelvezetét. Szerinte „a kereskedelmi televíziózásban a legfontosabb a nézettség. Alapvető, hogy szem előtt tartsa az úgynevezett célközönséget, mert el akar jutni hozzájuk. Azonban ismerni kell a célközönség nyelvhasználatát, mert ha nem az ő nyelvükön beszélünk hozzájuk, akkor nem érjük el őket. Ebből egyetlen dolog következhet: az, hogy úgy beszéljenek a képernyősei, ahogy a célközönség. Ha egy műsornak a célközönsége a 18–29 év közötti fiatalok, akkor a médiaszereplő tegeződni fog. Fájdalom, de minél szélesebb ez a célközönség, valószínűleg annál alacsonyabb náluk az úgynevezett kulturális, műveltségi színvonal. A feladat a közönségben, a megcélzottakban a műveltséget és az igényesebb beszédet vonzóbbá tenni. Tehát a médiát semmiképpen ne tegyük felelőssé azért, ami történik, de ennek ellenére van felelőssége a médiának, mégpedig a közszolgálati televízióknak.”

Nincs panasz

– Elvétve fordul elő olyan panasz, amely az idegen szavak túltengésével kapcsolatos, idén például egyáltalán nem érkezett ilyen az ORTT-hez. Mivel nincs is ilyen jellegű médiatörvényi rendelkezés, a panasszal érdemben nem is tudnánk foglalkozni – tájékoztatta lapunkat Berényi Diána, az ORTT sajtószóvivője.

Úgy tűnik, a televíziónézőket nem zavarják az érthetetlen, magyartalan kifejezések. Mégis kíváncsiak voltunk, van-e a közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatóknak a magyar nyelv használatára vonatkozó belső követelményrendszere. Azaz, a televíziós csatorna mint munkáltató, elvárja-e a műsorvezetőtől mint munkavállalótól a közérthető, tiszta beszédet, annak ellenére, hogy a televíziónéző ezt nem igényli?

– A közműsor-szolgáltatók számára létezik egy ORTT-ajánlás, amely kimondja, kerülni kell az anyanyelvet rontó vagy szegényítő idegen kifejezések indokolatlan használatát. Ez azonban csak ajánlás, más ilyen jellegű előírást sem törvény, sem rendelet, sem más jogszabály nem ír elő. A három közszolgálati műsorszolgáltató (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna TV) szabályzatában szerepel, hogy az idegen szavak használata kerülendő, helyette a megfelelő magyar kifejezések kellenek. A Magyar Rádió például előírja, hogy a külső megszólalónál is figyelni kell a helyes nyelvhasználatra – mondta Csányi Kinga, az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet igazgatóhelyettese.

Annak ellenére, hogy erre törvény nem kötelezi őket, a két legnézettebb kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 is rendelkezik nyelvi kódexszel, amit azonban főként a saját készítésű hírműsoraikkal kapcsolatban alkalmaznak. Az RTL Klub verbális kódexe többek között előírja, hogy „sose használj idegen kifejezést, tudományos szavakat vagy szakzsargont, ha van megfelelő magyar kifejezés is.”

Angol-kór

Szűts László, a nyelvtudomány kandidátusa is úgy véli, ki kell alakítani az emberekben a tiszta magyar beszéd iránti igényt.

– Természetesen a média is hatással van az idegen szavak terjedésére, de a probléma mélyebben gyökerezik. Ezt a jelenséget angol-kórnak hívom. A rendszerváltozás környékén azt hittem, ebből hamar ki fogunk gyógyulni, de sajnos tévedtem, a gyógyulás egy kicsit tovább fog tartani. A magyar előkelőbbnek érzi magát, ha elmondhatja, „second hand shopban” vásárolt és nem használtruha-boltban. Amíg ez a sznobizmus él az emberekben, nincs igényük arra, hogy magyarul fogalmazzanak. Ezt a belülről jövő igényt kell kialakítani az emberekben. Például nyelvi műsorokra lenne szükség, mint régen. Sajnos most egyetlen ilyen műsor sincs – mondta az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa, aki szerint nem kell attól tartani, hogy a műsorvezetők által használt szleng kifejezések köznyelvvé válnak.

– Szinte hetente bukkan fel új szó a nyelvünkben, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is tűnik. Erre a legjobb példa a „celeb” szó, amely elég gyorsan, igen nagy karriert futott be a magyar nyelvben, de el is fog tűnni. Ez egy latin eredetű szó, innen terjedt el az angolban is. A celebritas előkelőséget jelent, de a magyar nyelvben pejoratív felhangja van, mert egy olyan személyiséget jelöl, aki nem azért híres, mert művész vagy tudós, hanem azért, mert egész egyszerűen csak jelen van a médiában. Nagyon meglepődtem, amikor láttam, hogy ezt a szót egy tévéműsor a címében használja, pedig a nézők nagy részének fogalmuk sincs, mit jelent – mondta Szűts, aki azonban szintén úgy gondolja, nyelvtörvényekkel nehéz célt elérni, bár, tette hozzá, Izlandon a kormány fennhatósága alatt működik egy nyelvi bizottság, amely központilag szabályozza és óvja a nyelvet az idegen behatásoktól.

Lass Gábor

A törvény erejével

Ötszáz eurótól ötezer euróig, vagyis mintegy 135 ezer forinttól 1 millió 350 ezer forintig terjedő büntetéssel sújtaná az idegen nyelvi kifejezést használókat a szlovák kormány tervezete. Először figyelmeztetnének, utána azonban már keményen bírságolnának. A kulturális tárca a „nyelvi kultúra hanyatlásával” indokolja a pénzbüntetés bevezetését, mert a szlovák nyelvben sok esetben akkor is az idegen kifejezéseket használják, ha van szlovák megfelelőjük. A rádió- és televízió-műsorokat egy külön grémium, a Műsorsugárzási Tanács figyelné.