Fotó: MTI/Kovács Tamás
Áldozatsegítő központ Újbudán
Hirdetés

A magyar kormány a leghatározottabban fellép az erőszak minden formája ellen, különös figyelmet fordítva a nők, az idősek és a gyermekek védelmére. Az áldozatsegítés három pillérre épül: az Igazságügyi Minisztérium (IM) közvetlen szakmai irányítása alatt működő Áldozatsegítő Központokra és az éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonalra, valamint a helyi kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálataira. De a központok mintegy 160 országos és helyi illetékességű partnerrel, köztük a rendőrséggel, kormányhivatalokkal, helyhatóságokkal és országos nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint karitatív, egyházi és társadalmi szervezetekkel, illetve a médiával is együttműködnek a közös cél érdekében.

Online csalások és zaklatás

Nyáron ünnepelte hétéves fennállását hazánk első Áldozatsegítő Központja, amely a fővárosi Wesselényi utcában nyújt segítséget a bajbajutottaknak jogi, anyagi, pszichológiai téren, valamint az érdekérvényesítés során felmerülő problémáik megoldásában. Ide és az ország többi hasonló központjába is számtalan köszönőlevél érkezik olyan áldozatoktól, akiknek a hivatal munkatársai különböző krízishelyzetekben segítettek. Az egyik kárvallott például azért hálás, mert korábban lelki támogatást és azonnali pénzügyi segítséget kapott, miután ellopták tőle a gyógyászati segédeszközre félretett, nehezen összegyűjtögetett pénzét. De megnyugtatóan zárult annak az idős hölgynek a kálváriája is, akitől jóhiszeműségét kihasználva éppen közeli rokonai próbálták meg elvenni ingatlanát, ám az Áldozatvédelmi Központ közbenjárására, pártfogó ügyvéd segítségével végül bírósági eljárásban védhette meg jogait. Egy súlyos testi sértést elszenvedő fiatalember hozzátartozója pedig azért mondott köszönetet, mert első körben az éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonalon keresztül kaptak hasznos tanácsokat a további ügyintézéshez.

Dr. Kenyeres Gabriella, az IM Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője arról tájékoztat, hogy napjainkban országszerte 16 Áldozatsegítő Központban, illetve négy Áldozatsegítő Ponton kérhetnek segítséget az arra rászorulók.

Korábban írtuk

– Az Áldozatsegítő Központokon, az éjjel-nappal hívható vonalon és a kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatain keresztül tavaly közel 30 ezer érintettel kerültünk kapcsolatba. A bajbajutottak száma évről évre emelkedik. A vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rablás, betörés) áldozatai mellett a legnagyobb számban az internetes átverések kárvallottjai keresnek fel bennünket, akik jellemzően adathalászoknak esnek áldozatul. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások aránya a 2022-esekének a hétszeresére emelkedett. Az utóbbi években az országos médiában kiemelt sajtónyilvánosságot kapó gyilkosságok áldozatainak hozzátartozóival, illetve például a súlyos testi sértések vagy a gyermekek elleni erőszak közvetlen sértetteivel is felvettük a kapcsolatot, hogy az anyagi, jogi támogatás mellett pszichológus közreműködésével is segítséget nyújthassunk a trauma feldolgozásában.

Kenyeres Gabriella elmondja, hogy egyre több szülő, pedagógus, gyermekjóléti szakember keresi fel őket a kiskorúak körében terjedő szóbeli vagy tettleges iskolai, sőt óvodai bántalmazás, fenyegetés, csúfolódás, megalázás és zaklatás (bullying) miatt is.

– Munkatársaimnak a gyermekgyilkosságokat a legnehezebb feldolgozni, de azok a pillanatok sem egyszerűek, amikor egy védett házba menekített sértett többnyire a jobb anyagi körülmények miatt önként visszamegy a bántalmazó családba, és ismét áldozattá válik. Ezekben a kudarcélménnyel járó esetekben gyakran a kollégák is igénylik a lelki támogatást, ezért is nagyon fontosak számunkra a visszajelzések, amelyeket az áldozatoktól kapunk.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György

Van segítség!

2021 óta az Áldozatsegítő Központok az úgynevezett opt out rendszeren keresztül közvetlenül is elérhetik a bajbajutottakat. Például egy utcán megtámadott és kirabolt áldozat a rendőrségi feljelentés során nyilatkozhat, szeretné-e, hogy az áldozatsegítő szolgálat két munkanapon belül felvegye vele a kapcsolatot, hogy a segítő folyamat mihamarabb megkezdődhessen.

Az opt out rendszer látóköre nem csak az erőszakos bűncselekmények áldozataira terjed ki. Megrontás, szexuális visszaélés, prostitúció, gyermekprostitúció, zaklatás, kifosztás, szabálysértési, illetve kisebb értékre elkövetett lopás: mindezen cselekmények elszenvedői is számíthatnak a segítségre. A felsorolt esetek áldozatait szintén felkeresik a területileg illetékes vagy a sértett által kiválasztott Áldozatsegítő Központok munkatársai, amennyiben az az illető nem tiltja meg adatainak a továbbítását a nyomozóhatóság számára.

– A központokat közvetlenül is fel lehet keresni személyesen, telefonon, online vagy postai úton, a bajbajutottak ilyenkor is megkapják a megfelelő felvilágosítást arról, hogyan tehetik meg a rendőrségi feljelentést. Wesselényi utcai irodánkban például gyakran találkozunk a közeli Keleti pályaudvaron bűncselekmény áldozatává vált, meglopott sértettekkel, akiknek szintén igyekszünk teljes körű szolgáltatást nyújtani. De a rendőrség mellett a már említett együttműködő partnereink is számtalanszor irányítják hozzánk a kárvallottakat, jellemzően kapcsolati erőszakot elszenvedőket – fejti ki a főosztályvezető.

A legtöbb emberhez eljutni

A székesfehérvári Áldozatsegítő Központ tavaszi átadóünnepségén Tuzson Bence igazságügyi miniszter elmondta: vita alakult ki az Európai Unióban arról, hogy az áldozatok megsegítésében és a kárenyhítésben szerepet kell-e vállalnia az államnak. Magyarország számára ez nem kérdés, „hazánk olyan szemléletet követ, amely példaértékű lehet több európai ország számára” – hangsúlyozta a miniszter.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Király Nóra

Az igazságügyi miniszter felkérésére Király Nóra 2023 októberétől segíti a kormányzati munkát az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri megbízottként. Amint fogalmaz, külön öröm a számára, hogy néhány hete éppen a főváros legnagyobb kerületében, az újbudai Prielle Kornélia utcában sikerült megnyitni Budapest második Áldozatvédelmi Központját, amely Pest vármegye budai régiójában fogadja a bajbajutottakat, tehermentesítve az eddigi egyetlen pesti, Wesselényi utcai központot.

– Bár a munkámnak magától értetődően hangsúlyos része az áldozatokkal való kommunikáció, további kiemelt feladatomnak tartom, hogy a társadalom egészében tudatosítsuk: a bajbajutottakat nem hagyjuk magukra, van hová fordulniuk segítségért. Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy amíg tettesek vannak, addig sajnos áldozatok is lesznek, de a cél, hogy a bűnelkövetési számok hatékony csökkentése mellett minél több kárvallottnak tudjunk segíteni. Fontos, hogy láthatóvá tegyük a központokat, az áldozatok megismerjék a hálózat komplex szolgáltatásait, de az is lényeges, hogy merjenek segítséget kérni, ne egyedül akarják megoldani a problémájukat a szégyen és a félelem mögé rejtőzve. A felvilágosítómunka részeként igyekszünk minél több helyszínen jelen lenni, egyebek mellett a nagyobb fesztiválokon, családi napokon, illetve az együttműködő partnerek és a kapcsolati hálójukhoz tartozó szervezetek fővárosi és vidéki rendezvényein. Szívesen tartunk előadásokat iskolai osztályoknak is.

Király Nóra arról is beszámol, hogy az IM jogalkotói munkájának részeként az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatcsomagot, amely a kiberbűnözés visszaszorítását célozza és az emberek biztonságának megerősítését szolgálja, valamint említette azt a jogszabály-módosítást is, amely lehetővé teszi, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsátásáról szóló döntés előtt hallgassák meg és vegyék figyelembe az áldozat véleményét is. A miniszteri megbízott a fogyasztóvédelmi területen is nagyon aktuálisnak tartja az áldozatok támogatását, megemlítve a fapados légitársaságok kiszámíthatatlan menetidejével és gyakori járattörléseivel kapcsolatos nyári botrányokat.

Amint mondja, elkötelezetten hisz a megelőzés erejében és abban, hogy szemléletformálással, tanulságos példák bemutatásával, támogató segítségnyújtással a hálózat hozzájárulhat ahhoz, hogy minél kevesebb ember váljon áldozattá.

Ki kaphat segítséget?

Az Áldozatsegítő Központok (ÁSK) célja, hogy a bűncselekmények közvetlen, illetve közvetett áldozatai – utóbbiak például tanúként vagy családtagokon keresztül válhatnak érintetté – a személyre szabott teljes körű tájékoztatás mellett minél gyorsabban kapjanak segítséget az őket ért fizikai, lelki traumák feldolgozásában, akár pszichológus szakember közreműködésével is.

Az ÁSK szolgáltatásait nemcsak a hazánkban élő, illetve jogszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok vehetik igénybe, hanem az EU-tagországok Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgárai és az EU-ból érkező turisták is, amennyiben az elszenvedett bűncselekmény következtében testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedtek el.

Krízishelyzetben, szándékos, személy elleni erőszakos jellegű bűncselekmények esetén a kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatain keresztül azonnali (nyolc napon belüli) pénzügyi segély is adható, sőt civil szervezetek, egyházak által fenntartott védett szálláshelyet is biztosíthatnak.

Szükség esetén a bajbajutottakat a megfelelő társszervekkel is összekapcsolják, hogy ezzel is segítsék érdekeik érvényesítését például az egészségbiztosítási vagy szociális ellátás, illetve egyéb állami támogatás igénybevételéhez.

A szolgáltatások térítésmentesek. További tájékoztatás az ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal (06 80) 225 225-ös számán kérhető, naponta 0–24 óráig.

TÁBLÁZAT

Regisztrált bűncselekmények száma

Év Budapest Emelkedés (százalék) Magyarország Emelkedés (százalék)

2010 11 0755 – 44 7186 –

2015 76 035 – 28 0113 –

2020 36 807 – 16 2416 –

2021 36 280 – 15 4012 –

2022 42 344 14 167 774 8

2023 43 019 1,6 178 172 5,8

Forrás: KSH