Becsöngetnek

Ma véget ér a diákoknak a két és fél hónapos nyári vakáció, pénteken megkezdődik a 2017/18-as tanév. Szeptembertől 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista és 168 ezer szakgimnazista kezdi meg tanulmányait az iskolákban, az óvodások száma 314 ezer. A nemzeti tanévnyitót idén Nagykőrösön tartják.

Az oktatási intézmények által megrendelt 12,7 millió tankönyv megérkezett tanévkezdésre, s az intézményvezetők augusztus 21-től adhatták le a pótrendeléseket is. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem fogja a tankönyvek hiánya megakadályozni az iskolakezdést, több mint 1,1 millió gyerek pedig ebben a tanévben már ingyen jut hozzá a szükséges tankönyvekhez – közölte korábban Palkovics László oktatási államtitkár.

A tanévkezdés anyagi terheit könnyítendő korábban utalták a családtámogatásokat, az előrehozott utalás csaknem 1,3 millió családnak jelent majd könnyebbséget. Novák Katalin ifjúsági és családügyekért is felelős államtitkár a családokat segítő intézkedések között említette az ingyenes tankönyvellátást az 1-9. évfolyamon tanuló diákok számára, ami azt jelenti, hogy 1 milliónál több diák kap térítésmentesen tankönyvet. Számítása szerint egy kétgyermekes családnál ez a támogatás 35 ezer, míg egy három gyermekes családnál akár 50 ezer forintos megtakarítást jelenthet. Kitért egy friss rendeletmódosításra is, ami szerint az iskolába bevitt tankönyvek súlya nem lehet több 3 kilogrammnál, hogy a gyerekeknek ne kelljen súlyos táskákat cipelniük az iskolába.

Palkovics László korábbi közlése szerint átlagosan 3,4 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére szeptembertől.

Az államtitkár ismertette: béremelésre mintegy 21 milliárd forintot költenek a költségvetésből. Ez az alapbér emelkedését jelenti, és ezen felül nőnek a tanárok pótlékai is, összesen 10 milliárd forint értékben. Az államtitkár korábban azt is elmondta, a 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam.

Hozzátette, 2013-ban egy 19 éve dolgozó, a pedagógus I. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak bruttó 149 ezer forint volt a bére, ez mára bruttó 274 ezer forintra nőtt. Egy pedagógus II. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak szintén 149 ezer forint volt a jövedelme, most 301 ezer forintot vihet haza. Kitért arra is, az OECD statisztikái szerint Magyarország az elsők között szerepel azon országok között, ahol a leginkább nőtt a pedagógusok bére, ugyanakkor a diplomás átlagbérhez képest is kiemelkedő, annak 82 százalékán áll a járandóságuk.

Az OECD-országok átlaga egyébként 80 százalék, vagyis ezt Magyarország meghaladta.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanévkezdés előtt jelentette be, hogy több mint 81 milliárdos forrásból átfogó iskolafejlesztési program indul, közel 400 településen 527 intézmény újul meg, válik korszerűbbé. Az intézkedés minden ötödik diákot érinti.

A nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programban már 25 tanuszodát, tornatermet, iskolát, tantermet adtak át és készül további 21 tanuszoda, 13 tornaterem, 4 iskola, valamint 6 tornaterem kibővítése is zajlik.

A nemzeti tanévnyitónak a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium ad otthont. A tanévet Balog Zoltán nyitja meg, beszédet mond Palkovics László.

Határidőre megérkeztek az iskolákba a tankönyvek, amelyeket több mint 1700 településre, mintegy 4100 iskolába szállítottak ki augusztusban – közölte a Magyar Posta az MTI-vel.

Idén is a Magyar Posta Zrt.-t bízta meg a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., hogy Magyarország összes általános-, közép- és szakiskolájának juttassa el a tankönyveket – olvasható a közleményben. A kiszállításnak az augusztusi 22 munkanap alatt kellett megtörténnie, és az iskolák előre tudták, hogy mikor érkeznek hozzájuk a tankönyvekkel a postás autók – tették hozzá.

Közölték: a Magyar Posta 1746 településre, 4103 iskolába szállította el a tankönyveket. Azt írták: a csaknem 12,8 millió tankönyvet a Magyar Posta minden iskolához határidőre eljuttatta, így az iskolai tankönyvfelelősök átadhatják a gyerekeknek tanévkezdéskor. Ahhoz, hogy ezt a logisztikai feladatot sikeresen teljesíteni tudják, naponta 180-190 iskolába kellett elvinni és átadni a tankönyveket – írták.

Kitértek arra is, hogy az iskolák által jelzett esetleges hiány pótlása, a pótkiszállítás szeptemberben lesz.

A nyári szünetben minden tankerületben jutott pénz felújításokra, illetve iskolabútorok cseréjére, a programra 2,5 milliárd forintot költöttek – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint ebből az összegből új iskolabútorokat, székeket, padokat, táblákat és öltözőszekrényeket vásároltak az iskolákba, valamint olyan felújításokat és karbantartásokat végeztek el, amelyek korszerűbbé és ápoltabbá teszik a diákok és a tanárok számára az iskolákban töltött időt.

Csaknem 500 millió forintból több mint 400 iskolában 33 ezer új iskolabútornak, iskolapadnak, széknek örülhetnek a gyerekek szeptember 1-jén, az első becsengetéskor – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a nyári iskolai karbantartások is lezárulnak a napokban.

Az intézmények 2 milliárd forintot költöttek karbantartásra. A legtöbbet festésre, mázolásra, vizesblokkok és nyílászárók karbantartására költötték, de sor került több intézményben a burkolat javítására, udvarok, sportpályák karbantartására, és voltak olyan intézmények ahol a tetőt vagy a fűtést javították meg.

Rétvári Bence elmondta, hogy a kormány évek óta növeli az oktatásra szánt forrásokat: 2010-hez képest jövőre 552 milliárd forinttal nőnek az oktatási rendszerre fordított források. Ebből nem csak a pedagógusok 50 százalékos béremelésére, de a nyári felújításokra és eszközök beszerzésére is jut forrás.

Új iskola Gesztesen

Átadták az új iskolát, óvodát és közkonyhát a Békés megyei Geszten szerdán, a beruházás 1,1 milliárd forintból valósult meg.

Az ünnepélyes szalagátvágáson beszédet mondott Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki hangsúlyozta: a pedagógusok képessége kiemelten mutatkozik meg az olyan térségekben, mint amilyen Geszt, a sarkadi járás, Békés megye, az Alföld, ahol sok nehéz sorban élő ember él.

A politikus szerint az ország keleti és déli határai mentén élő emberek „szellemi, emberi, gazdasági és anyagierőforrás-tartalékot jelentenek Magyarország számára”.

A kormány feladata az, hogy lehetőséget teremtsen minden állampolgár számára, ezért kapcsolják be Békéscsabát „az autópályák vérkeringésébe”, és mintegy 500 milliárd forintból ezért kötik össze Debrecennel és Szegeddel, az ország két egyetemi, társadalmi központjával – idézte fel.

A politikus reményét fejezte ki, hogy az új iskola a határ túloldalán élő magyar közösség számára is esélyt teremt.

Beszéde végén a miniszter megemlítette, hogy 2019-re a geszti Tisza-kastélyban a református egyház szellemi központját hozzák létre, és ebben „pártok feletti összefogás” alakult ki az Országgyűlésben. Reméli, hogy ez az összefogás jellemzi majd az évtizedekig nehéz sorban lévő Gesztet is – tette hozzá.     Fábián Zsuzsanna (független) polgármester elmondta, hogy az önkormányzat saját forrásból építtette meg a kétcsoportos óvodát és a kétszáz adagos közkonyhát, a kormány pedig hazai forrásból, több mint 800 millió forintból a nyolc tantermes, tornatermes általános iskolát.

Szeretnének bölcsődét építeni, és az új intézmény felső szintjén hat apartman kialakítását is tervezik – említette meg.

Először 2012-ban pályáztak a Tisza-kastély turisztikai célú felújítására, akkori pályázatuk nem nyert, elindult viszont a tárgyalás a műemléképület állami kézbe vételéről. Az adásvételi szerződést 2014 októberében kötötték meg – ismertette.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára beszédében úgy fogalmazott: azzal, hogy megépült az új iskola, és így lehetővé válik az eddig az iskolának helyet adó Tisza-kastély felújítása, „a történelem kicsit a helyére került”. Méltatlan volt az 1945 utáni Magyarországtól, hogy azt a Tisza családot, amely két miniszterelnököt is adott az országnak, kisemmizték, elűzték Gesztről, elvették birtokát – emelte ki. (Tisza Kálmán 1875 és 1890 között, fia, Tisza István 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök.)

Maruzsa Zoltán kifejtette: 2010 és 2016 között csaknem 500 iskola újult meg hazai és uniós forrásból. 2013-ban indult 38 milliárd forintból 82 projekt, amely főként tanterembővítést, tornaterem- és uszodaépítést jelentett. Júniusban újabb 65 projekt vette kezdetét, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői bejelentése szerint 80 milliárd forintból további 527 közoktatási intézményt újítanak meg.

Kovács József, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, a Tisza család és az egykor itt házitanítóként dolgozó Arany János – akinek a nevét az iskola és az óvoda is viseli – „különös kovászt, különös összetartó erőt jelent” az alig 800 lakosú településen.

A Nemzeti Sportközpontok zöldmezős beruházása eredményeként megépült új, akadálymentes iskolaépület – amelynek alapkövét tavaly november 24-én tették le – 2600 négyzetméteres. Nyolc osztálytermet, egy könyvtárszobát, egy fejlesztőszobát, tornatermet és aulát, továbbá szertárakat, igazgatási és tanári helyiségeket, vizesblokkokat, öltözőket, orvosi szobát, portát, stúdiót, karbantartó-, valamint gépészeti helyiségeket alakítottak ki.

Geszten – ahol korábban az 1700-as évek óta nem épült közintézmény – jövőre várhatóan elkezdődik a Tisza-kastély felújítása a Nemzeti Kastélyprogram részeként. A Magyarországi Református Egyház a tervek szerint 2019-ben veheti birtokba a kastélyt, amely az egyház oktatási és képzési központja lesz. Látogatóközpont is létesül benne, amely a kastély és a Tisza család történetét mutatja majd be 21. századi eszközökkel, élményszerű formában.

MTI