Jó negyedórája várnak a buszra. A pad üres. A késő nyári hőség éppúgy valószínűtlennek tűnik, mint a tegnapi felhőszakadás. Ma viszont mélykék az ég, akár a tenger. Bár ő még nem látta a tengert… viszont erről a tintakék égről biztosan tudja, itt van az ősz.

– Ne csapd oda, kisfiam, nagyon kérlek, a ceruzabél törik – néz felváltva hol a gyerekre, hol a padon heverő jókora csomagra. – Mi lesz az ebéd? – tudakolja a fiú. Az asszony nem válaszol. A gondolatai máshol járnak. Hogy mi lesz az ebéd? Rántottleves. Majd esznek hozzá kenyeret. A gyerek szereti. Gondolatban sietve számba veszi a hűtőszekrény tartalmát. Két üveg baracklekvár. Egy kiló krumpli. Néhány szem paprika, két paradicsom. Ezenkívül akad némi liszt, olaj, tojás és három csomag száraztészta. Akárhogy számol, ez nem lesz elég egy hónapra. Az asszonynak 150 forintja maradt. Elköltötte a fizetéselőleget, amit némi könyörgés árán előre felvehetett a hónap közepén. A munkáltatói támogatás elmegy a tornafelszerelésre, az ünneplő ruhára, az új cipőre. Ezenkívül kell még pénz tankönyvre, buszbérletre, az iskolai kirándulásra, és még ki tudja mire. Már előre retteg az első szülői értekezlettől. Hitelt fogok felvenni, gondolja, és ettől egy pillanatra megnyugszik. A papírboltban az imént otthagyta az összes pénzét. Féltő aggodalommal nézi a csomagot. Iskolatáska a kínai piacról, füzetek, radír, zsírkréta, színes papírok, ceruzahegyező, tolltartó. Órarend, tisztasági csomag, uzsonnástáska… Összeszorul a szíve. Vajon mit tesz majd bele? Egy átlagos iskolatáska 8000, egy tolltartó 2500 forintba kerül. A füzetek 24 forinttól 774 forintig terjedő áron szerezhetők be, egy átlagos körző 600 forintba, egy olló 500 forintba, a zsírkréta 130 forintba kerül. A színes ceruzákért akár 2500 forintot is elkérhetnek, a vízfesték 936, a vonalzó 300, a sima fekete grafitceruza 75 forintba kerül. Sok iskola előírja, hogy úgynevezett trigonometrikus ceruzát adjanak a betűvetést tanuló kisdiák kezébe, mert a helyes ceruzafogás könnyebben elsajátítható általa. Az ilyen ceruza azonban 225 forintba kerül.

Egy elsős kisdiáknak emellett szüksége van írólapra, rajzpapírra, radírra, színes papírra, ollóra, ragasztóra, betűkártyára, betűkivágóra és betűtartóra, papírcentiméterre, műanyag órára, fűzőlapra, hajtogatható papírra, kék-piros számolókorongra, színes pálcikára, hurkapálcikára, gyurmára, ecsettartóra, festékkeverő tálkára, filctollra, rajztáblára és persze dallamkivágóra is.

– Ötvenezer alatt nem lehet megúszni – mondja Sára, egy budapesti papíráru szaküzlet fiatal eladónője. Sára úgy tapasztalja, a szülők minden takarékossága és gondos számolgatása ellenére is otthagynak alkalmanként 40-50 ezer forintot az üzletben. – Már évek óta nincs előre összeállított füzetcsomag az elsősöknek, mert követhetetlenek az egyes iskolák igényei. A szülők hosszú listákkal jönnek vásárolni, sokuknak azonban csak a kezdő készlet beszerzésére futja. Természetesen akadnak olyanok is, akik félévre, vagy akár a teljes tanévre bevásárolnak a csemetéiknek, de ők jóval kevesebben vannak – teszi hozzá. Balázs édesanyjával érkezett.

A kisfiú büszkén újságolja, ő is most lesz elsős. Anyukája pedig hozzáteszi, 8500 forintba kerül a tankönyv és körülbelül húszezerrel kalkulál a tornafelszerelésre. A legdrágább a cipő és a melegítő, és tegyük hozzá, hogy a gyerek néhány hónap alatt az összes ruháját kinövi. Az elmúlt napokban igen nagy mennyiségben árasztották el a hazai üzleteket az olcsó, gyenge minőségű kínai füzetek, táskák, tolltartók.

Sok szülő rá is kényszerül, hogy a gyengébb minőség ellenére az olcsóbb termékeket szerezze be csemetéjének. Sok család már hónapok óta gyűjti a pénzt az iskolakezdésre, hisz 2-3 gyerek esetében százezres nagyságrendről van szó. Pedig a szocialista-szabad demokrata kormány 2002-es választási ígéretei ingyenes tankönyvről és ingyenes utazásról szóltak az iskola és a lakóhely között.

Még ingyenes iskolai étkezésről is hallani lehetett, ezt a kijelentését azonban Medgyessy Péter kormányfő sietve visszavonta, hangsúlyozva, hogy az ingyenes ebéd ígérete csak az óvodákra vonatkozik. Így aztán nem lett ingyenes az iskolai ebéd. Mint ahogy az utazás és a tankönyv sem. Helyette túladtak a Nemzeti Tankönyvkiadón, a nagy múltú cég szétverése azóta is gőzerővel folyik.

Mátrai Márta fideszes országgyűlési képviselő szerint a kormány ígéretei köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A képviselő asszony úgy véli, a kormány a költségvetés felhalmozott hiányát a családokkal fizetteti meg, azokkal is többek közt, akik 2002-ben bizalmat szavaztak nekik. Miközben a kormánytagok milliókat költenek új bútorokra, autókra, és komoly összegeket fordítanak a vietnami modernizációra, az országban egyre nagyobb a szegénység és egyre kilátástalanabb a helyzet.

A szülők mellett a tanároknak is sok kellemetlen meglepetést tartogatott az idei tanévkezdés. Több tucat iskolában szűnik meg szeptembertől az igazgatóhelyettesi, az ifjúságvédelmi és könyvtárosi állás. Az idén januárban életbe lépő törvénymódosítás értelmében már nem kötelező az iskolákban programszervezők és pedagógiai asszisztensek alkalmazása sem.

A korábbi kötelező óraszám helyett a fenntartó dönthet arról, hogy megadja-e az óraszámot, és ha nem, ez óhatatlanul a tantestület létszámának karcsúsításához vezet. A pedagógusok aggódnak, a hajdan biztos megélhetést jelentő közalkalmazotti státus körül mára nagyobb létbizonytalanság alakult ki, mint ami a versenyszférában tapasztalható. A helyzetet súlyosbítja, hogy az intézmények fenntartói kivártak és csak augusztus végén jelentették be a kollégáknak, hogy sajnos szeptembertől már nem tartanak igényt a munkájukra.

– Folyamatosan jönnek a jelzések arról, hogy az idei tanév elbocsátásokkal, a bérek visszatartásával kezdődött. A nyár folyamán több iskolát bezártak, illetve összevontak, ami nemcsak a munkahelyek megszűnéséhez, hanem az oktatás színvonalának csökkenéséhez is vezet. Egyre erőteljesebben érvényesül a kontraszelekció, hiszen a fenntartó abban érdekelt, hogy alacsonyabb végzettségű pedagógust alkalmazzon, hiszen a magasabb végzettséggel rendelkező tanároknak többet kell fizetnie – mondta a Demokratának Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

Van olyan intézmény, ahol a könyvtár csak a nagyszünetben lesz nyitva, mert a könyvtárost elbocsátották. A munkahelyek megszűnése pedig jelentős többletterhet ró a már egyébként is túlterhelt tanárokra, tette hozzá. Szeptember elsején 102 861 elsős kezdi meg iskolai tanulmányait, a középiskolákba 130 426 tanuló iratkozott be. A kormány a gyereklétszám csökkenésével indokolja, hogy nem biztosít több forrást az oktatásra. Szeptember elsejétől négy és fél százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, ami átlagosan bruttó ötezer forint fizetésemelést jelent. Ez a béremelés a növekvő terheket nyilvánvalóan nem kompenzálja.

A kormányzat idén két lépcsőben összesen kilencszázalékos béremelést hajt végre, ugyanakkor a tavaly ki nem fizetett 13. havi fizetés nyolcszázalékos bércsökkenéshez vezetett. Így három év leforgása alatt összesen 1 százalékkal nőtt a tanárok fizetése. Az új tanévben kiterjesztik a buktatás tilalmát az általános iskola második évfolyamára is. A másodikosok is szöveges értékelést kapnak az osztályzatok helyett.

A szabad demokrata vezetésű oktatási kabinet a pedagógus szakma minden tiltakozása ellenére lépésről lépésre száműzi a valóságos teljesítménymérés évszázadok óta bevált eszközét az iskola mindennapjaiból. Szeptember elsejétől a kormány a költségvetési törvény értelmében differenciált normatív támogatást vezet be. A normatív támogatás megállapításakor különbséget tesz a gyerekek között aszerint, hogy ki milyen iskolába jár. A kis létszámú iskolákba járó tanulók után az egy főre jutó normatív támogatás tízezer forinttal kevesebb, mint a nagy iskolák esetében. Ez az elfogadhatatlan megkülönböztetés, a kistelepülések oktatási intézményeinek nehéz helyzetét tovább rontja, és végső soron a vidék elsorvasztása, a kis iskolák bezárása, az ott tanító tanárok elbocsátása révén súlyosan rontja az egyébként oly szívesen hangoztatott esélyegyenlőséget.

Ha mindezt egybevetjük az idén debütáló érettségi-felvételi rendszer követelményeivel, akkor 2005 szeptemberében úgy tűnik, azoké a kisdiákoké a jövő, akiknek a szülei ma gond nélkül bevásároltak az egész tanévre. Azoké a jövő, akiket az édesapjuk autóval visz iskolába, akik elsőtől különórára járnak és idegen nyelvet tanulnak. Már csak gazdagnak lenni jó.