Befejeződött az utolsó klasszikus népszámlálás
A becsült népesség 96 százaléka részt vett a népszámlálás most zárult adatgyűjtési periódusában. Váratlan, és nemzetközileg is kiugró eredményt hozott az internetes kitöltés, amelyen keresztül két és fél hét alatt 3,2 millió háztartásból, több mint 7 millió kérdőívet küldtek be, ez bővült 9,2 millióra a személyes kitöltés két szakaszában. A mostani volt az utolsó számlálóbiztosok közreműködésével zajló népszámlálás, amelynek első eredményei jövő év tavaszán kerülnek napvilágra.
A két és fél hetes online kitöltési lehetőség, a kérdezőbiztosok egyhónapos munkája, végül a jegyzői hivatalokban még bő egy hétig tartó pótösszeírás zárásával a becsült magyar népesség 96 százaléka nyilatkozott a KSH népszámlálási kérdőívében. A tízévente aktuális, 1870 óta tartott népszámlálások sorában eddig csupán a második világháború okozott csúszásokat, most azonban a koronavírus-járvány ismét késleltette a felmérést számos európai országban, köztük hazánkban is egy évvel később került lebonyolításra.
A statisztikai szakemberek nagy sikernek tartják a 96 százalékos részvételi arányt, hiszen ez az eredmény nemzetközi összevetésben is elismerésre méltó.
A 23 ezer számlálóbiztos 5 millió címet keresett fel egy hónap alatt, ennek egyharmadában személyes interjú keretében összeírást, a többi esetben lakcím ellenőrzést végeztek. A korábbi időszakhoz képest jelentős változás volt a digitális megoldások előtérbe kerülése: a tizenegy évvel korábbi 20 százalékkal szemben, ezúttal a lakosság 63,5 százaléka töltötte ki interneten a kérdőívet, a számlálóbiztosok pedig nyomtatványok helyett a KSH által biztosított tableteken töltötték ki az íveket, amelyek a világháló közvetítésével azonnal a szigorúan védett központi adatbázisba kerültek. A háztartásokban élők személyes jellemzői, munkakörülményei, képzettsége, nemzetisége, vallása, egészségi állapota mellett a népszámlálás kezdeteitől rákérdeznek a lakáskörülményekre – még az üres lakások esetében – is, azonban e részletek is bővültek a kor kihívásaival: a válaszokból kiderül a lakosság digitális képzettsége, számítógépes ismeretei, a korszerű fűtés vagy környezetbarát áramtermelő technikák alkalmazása. A kapott információk biztosabb alapot nyújthatnak a politikai-gazdasági döntésekhez, helyi fejlesztésekhez, üzleti beruházásokhoz, a társadalom speciális csoportjainak megismeréséhez. Egyúttal pontosítják a következő tíz év továbbgörgetett statisztikáinak alapját. A friss adatok biztosabb alapot adnak olyan, mindenki számára fontos mérőszámokhoz is, mint hogy például mennyi az egy főre jutó GDP, jövedelem vagy nyugdíj.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke arról számolt be, hogy a következő hónapokban az adatok összegzése, ellenőrzése, a hiányzók matematikai-statisztikai pótlása, állami adatbázisokkal történő összevetése történik, hogy a feldolgozás után, 2023 elején megjelenhessenek az első, előzetes eredmények. Az állami adatokkal való összevetés szintén új lehetőséget jelent, egyúttal azonban előrevetíti a jövőt: a mostani, 16. volt ugyanis az utolsó hagyományos népszámlálás, 2030-tól már az adminisztratív adatbázisokból állítják elő a népszámlálási eredményeket.
