Béketalálkozó a Vatikánban

Amikor az olasz sajtó munkatársai azt a provokatív kérdést szegezték Matteo Salvininak, a Liga elnökének, hogy időszerű volt-e találkoznia Orbán Viktorral, Salvini így felelt: „Ne vicceljünk, épp most fogadta a római pápa!”

Ahogy a Vatikáni Média által közreadott képeken is látszik, a találkozó Ferenc pápával rendkívül derűs és szívélyes légkörben zajlott, az eredetileg tervezett húsz perc negyvenre nyúlt.

Ellentétben a közösségi médiában keringő Facebook-bejegyzéssel, amely szerint Orbán Viktor azért ment volna a pápához, mert „Brüsszelbe megalázó lett volna menni, Putyinhoz pedig árulkodó, maradt tehát a Vatikán, mert onnan nem illik elzavarni az embereket”, nem árt tudni, hogy még egy miniszterelnöknek sem lehet csak úgy, spontán módon beesni a pápai államba. A mindenkori pápa a nemzetközi kapcsolatok szuverén szereplője, egyben államfő, ezért állami protokoll szerint fogadja a kormányfőket, illetve az állami vezetőket. Ezeket a találkozókat gondosan előkészítik és hagyományosan audienciának nevezik. Orbán Viktor látogatása magánkihallgatásnak minősül, mivel a pápa négyszemközt fogadta vendégét.

Szereti a magyarokat

Ferenc pápa immár sokadszor adta határozott tanújelét annak, hogy szereti a magyarokat. Először 2016. január 31-én, amikor a Fülöp-szigeteki Cebuban megrendezett 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus végén bejelentette, hogy a következő rendezvény helyszíne Budapest lesz. Azután 2019 pünkösdjén, amikor Csíksomlyóra látogatott. „Azt mondják, ahol a pápa szíve dobog, ott dobog az egyház szíve. Sok mindent csináltunk mi már Székelyföldön, de olyan még nem volt, hogy a világ vezető lapjainak a címlapjára felkerüljön egy székelyföldi fotó. Ferenc pápa egy olyan reflektort irányít Csíksomlyóra, amire eddig még nem volt példa” – mondta a Demokratának Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a pápalátogatás apropóján még 2019-ben.

A 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit beárnyékolta az a híresztelés, amely szerint Ferenc pápa nem akar találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, mert nem ért egyet a magyar kormány migrációs politikájával, és csak a kongresszus zárómiséjére jön Budapestre. A botrányos hangulatkeltés névtelen forrásokra hivatkozva eredetileg egy amerikai laptól származott, amely csak a nevében katolikus, és távolról sem a Vatikán hivatalos lapja. A hírt ennek ellenére számos nyugat-európai és hazai lap is kritika nélkül átvette.

Aztán 2021 szeptember 12-én Ferenc pápa természetesen találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és a közjogi méltóságokkal az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje előtt, annál is inkább, mivel ez a vatikáni protokoll magától értetődő része. Ráadásul az a találkozó is a tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, pedig szűk volt az idő, mert kezdődött a mise.

Kevesen tudják, egyáltalán nem szokványos, hogy a pápa személyesen celebrálja a kongresszus zárómiséjét. Utoljára 2000-ben vett részt II. János Pál pápa eucharisztikus kongresszuson, amit egyébként Rómában rendeztek.

A zavart keltő, gúnyos nyilatkozatok akkor hallgattak el, amikor Ferenc pápa a magyarországi, illetve szlovákiai útja utáni első általános audienciáján nagyon lelkesen beszélt a budapesti élményeiről. Úgy fogalmazott, hogy az evangélium képviselte reményt látta viszont Budapesten, útjával Európa szívében tett imazarándoklatot, amely számára az európai gyökerekhez való visszatérést jelentette, és látogatása helyszínein élettel teli gyökerekre talált. „Miközben Nyugat-Európát a demográfiai tél uralja, virágzást láttam, fiatal párokkal és gyerekekkel” – emelte ki az egyházfő, hozzátéve, hogy közben máshol az európai gyökereket „muzeális leletként őrzik, ideologizálva és eszközként használva tekintély vagy hatalom vezérelte érdekből”.

Ferenc pápa kifejtette, látogatása során gyakran gondolt arra, miként álmodták meg az alapító atyák az Európai Uniót, amelyet biztosan nem „az ideológiai gyarmatosítás divatos ügynökségeként” képzeltek el. Felidézte, hogy az európai kontinensen Isten jelenlétét a mindennapokban a fogyasztás hígítja fel, régi és új ideológiákból álló egyforma gondolkodás köde fedi be.

Tavaly decemberben már a migráció tekintetében is jelentős hangsúlyeltolódás jellemezte a Szentatya nyilatkozatait. Természetesen a befogadás keresztény kötelesség, Ferenc pápa azonban felhívta a figyelmet arra, hogy itt valami másról van szó: a migránsokat ne használják politikai fegyverként. Pietro Parolin bíboros államtitkár olvasta föl egy videóban a pápa üzenetét, amelyet az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezet létrejöttének hetvenedik évfordulójára írt. Eszerint a Szentszék elítéli a migránsok politikai célú felhasználását, és sürgeti, hogy a származási országokban teremtsenek biztos életkörülményeket, hogy a lakosság ne kényszerüljön elvándorolni. Ez teljes mértékben a magyar kormány álláspontját tükrözi. Ferenc pápa üzenetében kifejette, hogy a migrációs vita tulajdonképpen nem a migránsokról szól. Jobban mondva nem csak róluk. Sokkal inkább rólunk, mindannyiunkról, társadalmaink múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Az első a család

Orbán Viktor római látogatása három fő témakört érintett, és mindháromban teljes volt az egyetértés a Szentatya és a magyar miniszterelnök között.

„Mi mindannyian azt gondoljuk itt, Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy korunk legfontosabb közössége a család. Ez a végső mentsvár, a végső menedék a modern ember számára, ezért minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a Szentatyára” – mondta Orbán Viktor a pápai audiencia után.

Ferenc pápa álláspontja budapesti látogatása óta ismert: a család az apa, az anya és a gyerek. A találkozó tehát a gyermekvédelmi törvény miatt folyó brüsszeli vita kapcsán az Európai Bizottságnak is üzent, amely jogállamisági eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben.

A második az ukrajnai háborús menekültek kérdése. Orbán Viktor elmondta: a Ferenc pápával folytatott megbeszélésen szóba került, hogy lakosságarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb, eddig mintegy 640 ezer menekültet Ukrajnából. Ferenc pápa arra biztatta, hogy ezt a jó szokásunkat ne adjuk fel.

A harmadik a háború, ami a látogatásnak különös jelentőséget adott, hiszen a Szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását, és Magyarországnak is az az álláspontja, hogy mihamarabb béke legyen. Erre is utalt a pápa ajándéka, a Szent Mártont ábrázoló dombormű, amit Ferenc pápa személyesen választott ki. Szent Mártonról feljegyezték, hogy nem volt hajlandó fegyvert fogni, csak egy kereszttel indult a csatába. A csata azonban elmaradt. Ezt tekintik Szent Márton egyik csodatételének, ami harmonizál a magyar állásponttal: nem küldünk fegyvereket Ukrajnába, és Magyarország területén nem engedjük át a külföldi fegyverszállítmányokat. Orbán Viktor még nem tudhatta, milyen ajándékot kap, amikor arra kérte Ferenc pápát, hogy támogassa a béke érdekében tett erőfeszítéseinket.

Spirituális kapcsolat

A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a Szentszékkel nem politikai, hanem spirituális és lelki kapcsolatot ápol egy-egy ország. Ez a kapcsolat fokról fokra mélyült Ferenc pápával, aki mára szellemi-
lelki értelemben a magyarok szövetségese lett.

Mi a közös Ferenc pápában és Orbán Viktorban? Mi tette mindkettőjüket kritikussá a hanyatló Nyugat dekadenciájával és fásult materializmusával szemben? Mi az, amit egyes, magukat a kampányban kereszténynek valló hazai baloldali politikusok sem fognak fel, értetlenül állva az előtt, hogy egy éven belül immár másodszor találkozott a Szentatya a magyar miniszterelnökkel, és hamarosan újra Magyarországra látogathat?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kettejük közötti intenzív párbeszéd abból a közös keresztény lelkületből és szellemi tapasztalatból fakad, hogy mindketten képesek az egyének, a családok, a nemzetek és az emberiség történelmét, jelenét és jövőjét tágabb perspektívába helyezni és transzcendentális dimenzióban látni.